2012:
http://kitekinto.hu/downloads/kitekinto_elemzesek_15_ukran_valasztasok_2012.pdf
<i>Sok más mellett stabilitást és reformot ígért Viktor Janukovics a legutóbbi ukrán
elnökválasztásokon 2010-ben, de azóta az autoriter eszközökkel elért stabilitáson kívül
nem sok eredményt tud felmutatni az ukrán elnök. A politikai reformok hiánya, a
korrupció, valamint az ellenzék módszeres üldözésének tendenciája politikai káoszba
taszíthatják keleti szomszédunkat, míg a következetlen gazdaságpolitika tovább ront a
mélyülƅ gazdasági válság hatásain, és egyes vélemények szerint akár Ukrajna államisága
is kockán forog..
</i>
Janukovics 2010-es gyƅzelmét részben a megosztási stratégiájának köszönheti, amely az
orosz nyelv hivatalossá tételével, valamint Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének
elismerésével példázható a legjobban
Tehát az elnöki poszthoz juttató megosztási politikát gyƅzelme után is folytatta és
kihasználta az ország régiói között húzódó ellentéteket is. A narancsos forradalom alatt és
ellenzékben aktívan használta a régiósítás és szeparatizmus kártyákat, de a hatalomba jutva,
hogy megƅrizze az irányítást egész Ukrajna felett, gyorsan kiszálltak ezek a gondolatok a
fejébƅl. Választási ígérete ellenére kijelentette, hogy csakis az ukrán lehet az államnyelv,
tehát nagy csalódás érte azokat, akik az orosz nyelvvel kapcsolatos álláspontja miatt
szavaztak rá.
6
Ezenfelül sikeresen játszotta ki az ország lakosságának megosztottságát a geopolitikai
kérdésekben, így erƅsítve az ellentéteket és megosztottságot az Oroszország felé húzódó
idƅsebb, és az EU-hoz közeledni kívánó fiatalabb generációk között. Mindazonáltal, a
gazdaság megerƅsítésének sikertelensége enyhítheti a megosztottságot, ami a Janukovics
elleni kritikákban egyesül.
Elƅre a putyini úton! - (Újra)épül az ukrán diktatúra
Janukovics elnöksége alatt két folyamat zajlott és zajlik az ukrán politikában. Az elnök
minden erejével a hatalmának erƅsítéséért tevékenykedik, ami más szavakkal a
demokratikus intézmények korlátozását és/vagy lebontását jelenti, másodszor pedig
ideológiájának megfelelƅen próbálta felülvizsgálni Juscsenko politikáját, és azzal ellentétes
irányba vezetni az országot.
Az elnök elsƅ jelentƅs intézkedése ugyanis a narancsos forradalom által kivívott reformok
alkotmányossági felülvizsgálata volt, amelyek elsƅsorban a hatalomgyakorlásra vonatkoztak
és korlátozták az elnök hatalmát a parlamenttel szemben. Ahogy ez várható volt, ugyan a
forradalom idején Janukovics belement a kompromisszumba, hogy növelje esélyeit, de most
hogy már a hatalomban találta magát, felül kívánta vizsgálni a korábbi álláspontját. Az
alkotmánybírák rendelkezésére álltak.
Céljai elérésében sokat segített, hogy baráti kormányra támaszkodhatott, amit Nyikolaj
Azarovij (a Régiók Pártjának új elnöke is egyben, miután Janukovics elfoglalta az államfƅi
pozicíót) vezet, és még a legutóbbi elnökválasztásokon harmadik helyezett Szergej Tigipko,
az "Erƅs Ukrajna" vezetƅje is tagja lett, amivel az elnöknek sikerült egy potenciális ellenfelét
semlegesítenie.
A kormányon kívül más, magas rangú pozicíókba is sikerült Janukovicsnak beültetnie a
kádereit. Így lett a legfƅbb ügyész Viktor Psonka, aki a donyecki ügyészségen építgette
karrierjét, és még az 1990-es években ismerkedett meg a jelenlegi elnökkel. Psonka fia,
Artem egyébként a Régiók Pártja színeiben képviselƅ a Verhovnaja Radaban, és a szervezett
ďƾnözés és korrupció ellenes bizottság alelnöke. A nemzeti bank elnökét hasonló módon
szerezte meg a fiatal közgazdász Szergej Arbuzov, aki egy donyecki bank elnöke volt és
Alekszandr Janukovics, az elnök idƅsebbik fiának egyik barátja. Érdekesség, hogy Arbuzov
2005-ben csatlakozott Juscsenko "Mi Ukrajnánk" pártjához.
Az ukrán elit egy rétege ténylegesen pragmatikus és rugalmas hozzáállást tanúsít, míg az
elkötelezett ellenzékiek nagyon rosszul jártak.
7
A stabilitáshoz egység, vagyis ellenzék-mentesség szükséges?
Julia Timosenko megsemmisítƅ vereséget szenvedett elsƅsorban letartóztatása miatt,
másodsorban ennek azon következményei miatt, hogy tömegesen hagyják ott támogatói. Ez
nem csak üzletembereket jelent, hanem a legközelebbi szövetségeseit is, mint Andrej
Portnov, Timosenko választási kampányának fƅjogásza, aki 2010 áprilisában az elnöki
adminisztráció vezetƅ helyettese lett, és jelenleg a bírósági reformért felel.
A volt kormány kulcsfigurái és Timosenko megmaradt támogatói ellen eközben bƾnügyi
nyomozások sorozata indult. Jevgenyij Kornejcsukot, Timosenko igazságügyi miniszterének
elsƅ helyettesét 2010 decemberében tartóztatták le, aznap, amikor megszületett lánya,
hivatali visszaélés vádjával egy, a "Naftogaz Ukraini" céggel kapcsolatos ügyben. Néhány
hónap múlva elengedték, azzal a feltételelle, hogy nem hagyja el az országot. Megfigyelƅk
szerint egyébként mindez Janukovics és Vaszilij Onopenko találkozója után zajlott le.
Onopenko Timosenkohoz való hƾsége ellenére a legfelsƅbb bíróság elnöke maradhatott, de
pozicíóját jelentƅsen meggyengítették.
Jurij Lucenkot, Timosenko belügyminiszterét sofƅrjének illetéktelen kinevezésével és
lakáshoz juttatásával vádolják, és négy év börtönbüntetésre ítélték, míg Bogdan Danilisin
volt gazdasági minisztert a "Boriszpol" repülƅtér beszerzéseiben való gyanús ügyleteivel
tervezték eljárás alá vonni, de ƅ nem várta meg az intézkedést, és Csehországba szökött,
ahol politikai menedékjogot kapott. Ez egy jelzés volt az ukrán vezetésnek, hogy Európa
tisztában van a Timosenko és támogatói ellen folytatott eljárások politikai töltetével.
A nyugati kritikákra az ukrán vezetés azzal válaszolt, hogy kormányközeliek ellen is folynak
eljárások, de ez a valóságban összességében az esetek kis hányada csak. Ezek az eljárások
felvetik a közeledƅ választások tisztaságának kérdését is.
Diktatúra lenne, pénz viszont nincs
Így Janukovics akármennyire is kerüli a decentralizáció kérdését, tulajdonképpen kénytelen
kiegyezni a regionális elitekkel, akiknek ugyan pragmatizmusuknak köszönhetƅen nem
okozott gondot a gyƅztes oldalhoz csatlakozni, de az érdekeiket azért nem adták fel.
8
A gáz árának világpiaci emelkedése miatt a fogyasztói ár is jelentƅs mértékben növekedett az
elmúlt években. A közszolgáltatások árszabása valójában a kisemberektƅl von el jövedelmet,
és nem a strukturális átalakítást vagy a hatékonyság növelését segíti elƅ. Eközben nem
adóztatják az ingatlanokat, luxusautókat és egyéb hasonló kategóriájú tulajdonokat, ami a
tehetƅsebbek érdekeit sértené.
Az adóreform nagy ellenállást váltott ki a kis- és közepes vállalkozások körében, és a
narancsos forradalom óta nem látott méretƾ tüntetésekhez vezetett, ami az elnök
meghátrálásához és kozmetikai változtatásokhoz vezetett. Az alapötlet azonban ugyanaz
maradt, és a leggazdagabb még mindig szabadon menekítik ki vagyonukat az országból. Így
fordulhat elƅ, hogy Ukrajna legnagyobb befektetƅje Ciprus lesz, valamint a nagy nemzetközi
cégek, és nem a kormány barátainak számító fémfeldolgozó vagy vegyi üzemmel rendelkezƅ
oligarchák.
Az IMF nyomására elindított nyugdíjreform a nyugdíj korhatár fokozatos emelését jelenti,
Ŷƅk esetében 55-rƅl 60 évre, férfiak estében pedig 60-ról 65 évre. A rendszer másik alapvetƅ,
deficitet okozó problémájához, a hatalmas eltérésekhez a nyugdíjak összegében (100 és
7500 dollár a két végleten) eddig nem nyúltak hozzá. Az ukrán nyugdíjasok kivételezett 10
százaléka, vagyis volt KGB ügynökök, veteránok és egyéb hivatalnokok nyugdíjai ugyanannyit
emésztenek fel a nyugdíjalapból, mint a maradék 90 százaléké.
etc....
és ezért a fickóért rajonganak egyesek....
Isaura meg Leoncio-ért...