...gépkocsivezetőként a baráti köröm leginkább gyógytornászokból áll...pontosítok; gyógytornász hölgyekből
Rendszeresen együtt ebédeltünk az akkori munkahelyen. Hiába na; evés közben jön meg az étvágy
Az egyik csaj nagyon okos, talpraesett volt, de a humor...az nem ment át neki, a poénok rendre nem jöttek le, volt hogy csak másnap jött oda hozzám, hogy már érti.
Az egyik alkalommal a menühöz banán is járt.
Én pedig (az aznapi asztaltársaság egyedüli férfitagjaként) szép egyenes, vastag, méretes, impozáns példányt kaptam.
A csaj ült velem szemben, s ahogy meglátta a banánomat
, sóvárgóan felkiáltott:
- Mekkora banánod van!
A többi csaj visítva felröhögött, ő meg csak ült és értetlenül pislogott körbe, hogy min mulatunk ennyire?
A reakcióm pedig megsemmisítőre sikeredett:
- Nekem ne mondja senki, hogy Freudnak nem volt igaza a nők péniszirigységével kapcsolatban!
Még erre is csak kínos és értetlen bazsajgás volt részéről a reakció, úgyhogy a többi csaj világosította fel - a szokásos szabadszájú módjukon.
Hahh...a régi szép idők...
(Amúgy ez volt az a társaság, akik - még csak a kilencvenes, az erotikára éppen csak rácsodálkozó években járunk! - rendre méretes vibrátort és dildót vettek és adtak át, váratlanul nagy köszöntő bulit csapva a szemérmesebb új kollegináknak)