[HUN] Airbus Helicopters Hungary Kft.
- Téma indítója honved
- Indítva
Mindez magyarul.Elrettentő példa
A brassói Airbus helikoptergyárnak nincs tevékenysége. Airbus helikopterek vezetője: A gyár ma zárva tart
Fabrica de elicoptere Airbus de la Brașov nu are activitate. Șeful Airbus Helicopters: Azi fabrica e închisă
Fabrica de elicoptere de la Brașov, deschisă de Airbus de mai bine de patru ani, are în acest moment activitățile înghețate. „Nu pot să o susțin în contextul actual, într-o piață dificilă, nu pot susține costul unei fabrici care nu are o activitate”, a dem.defenseromania.ro
5 év alatt 0 gépet gyártottak.
Fenyegetőzik az Airbus: véglegesen bezárhatják a vidombáki helikoptergyárat
A cég ötödik éve vár egy megrendelésre a Védelmi Minisztériumtól.
maszol.ro
A GDP több, mint 2%-át költik elviekben a seregre, erre nem tudnak a 40 éves helikoptereik helyére szinte saját maguktól rendelni legalább 16-ot...Mindez magyarul.
5 év alatt 0 gépet gyártottak.
Fenyegetőzik az Airbus: véglegesen bezárhatják a vidombáki helikoptergyárat
A cég ötödik éve vár egy megrendelésre a Védelmi Minisztériumtól.
Mondjuk akik inkább Patriotra meg HIMARS-ra költenek (páran már írták, hogy ezeket még üzemeltetni sem képesek maguktól), mint jó csatlós ország, azok meg is érdemlik a sorsukat, sőt, még szurkolunk is nekik ezerrel
Sztem az amik szóltak közbe. Támadó helit kell venniük ahogy a cseheknek.A GDP több, mint 2%-át költik elviekben a seregre, erre nem tudnak a 40 éves helikoptereik helyére szinte saját maguktól rendelni legalább 16-ot...
Mondjuk akik inkább Patriotra meg HIMARS-ra költenek (páran már írták, hogy ezeket még üzemeltetni sem képesek maguktól), mint jó csatlós ország, azok meg is érdemlik a sorsukat, sőt, még szurkolunk is nekik ezerrel
2021. március 20.
Gyula
2021. április 15.
Gyula
Földkábellel kellett kiváltani az Airbus üzem területén található légkábelt. A nettó 37,2 millió Ft-os összegű beruházást az önkormányzat saját forrásaiból valósította meg.
Kun Miklós: Megváltozik majd az élet Gyulán, amikor elindul az Airbus gyár...
Kun Miklós tavaly annak a Nemzeti Légiipari Projekt Kft.-nek is az ügyvezetője lett, amely az épülő gyulai Airbus helikopter-alkatrészgyár miatt alapított vegyesvállalatnak a magyar tulajdonosi jogait képviselő cég. Hogy találta meg ez a feladat?
– Az volt az elvárás, hogy az építkezés, illetve az elhelyezkedés miatt legyen egy helyi ember, aki mindig jelen tud lenni, és aki szemmel tudja követni az egész műveletet, és persze a kivitelezést is. Az MNV Zrt. döntésének értelmében Görgényi Ernő polgármestert kérték fel arra, hogy jelöljön ki valakit, aki a tulajdonosi jogokat képviseli, így választottak ki. Szükség volt egyfelől az angol nyelvtudásra, illetve az is sokat számított, hogy 20 évig dolgoztam a bankszektorban multinacionális vállalatoknál, így van rálátásom arra, hogyan is kell működnie egy ilyen globális cégnek. Nem értek a helikoptergyártáshoz, a hadiiparhoz, viszont a számokhoz nagyjából igen, és tudom, hogy melyek azok az alapvető struktúrák, amelyek szektortól függetlenül egy multicégnél kell, hogy működjenek. Én járok a felügyelőbizottsági, igazgatósági ülésekre, tartom a kapcsolatot a vagyonkezelővel és az Airbus-szal. Egyfajta koordinációs szerepkör ez, vagyis nem kell tudnom pontosan, hogy milyen csapágyakat gyártanak, de azt igen, hogy milyen döntések születnek, azok hogyan vannak előkészítve és azt is, hogy milyen számok jönnek ki ebből később.
Még tavaly év végén jött létre az Airbus gyár és a kapcsolódó beruházások lebonyolítását segítő Projekt Koordinációs Bizottság, amelynek tagjává Mager Andrea minisztert, Békés megyéből Görgényi Ernő gyulai polgármestert, önt mint a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetőjét, és Uhljár Eriket, a Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárját nevezték ki. Mivel foglalkozik pontosan ez a bizottság és eddig milyen eredményeket értek el közösen?
– Ez a bizottság folyamatosan felügyeli a projekt alakulását és több lába van. Az egyik ilyen a kivitelezői munka, amit már látunk is, ha az elkerülő úton megyünk. Ezenkívül van egy képzési rész, egy kormányzati támogatási oldal, illetve egy úgynevezett STU üzemegység is, amely az itt gyártott alkatrészek felületkezelését látja majd el. A bizottság ezeknek a projekt-elemeknek a státuszát vizsgálja folyamatosan, szükség esetén pedig közbeavatkozik. Mindig van egy felmerülő téma vagy probléma és erre készítünk egy akciótervet. Alapvetően ez a bizottság feladata, és az itt végzett munkát a hadiipari fejlesztésekért felelős kormánybiztos irodája vezeti.
– Februárban Békésben járt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy megtekintse az Airbus gyár építését, illetve tárgyalt a gyulai, a békéscsabai polgármesterrel, valamint a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetésével is. Ekkor jósolta azt a tárcavezető, hogy itt, helyben akár megismétlődhet a kecskeméti Mercedes-sztori is. Görgényi Ernő pedig akkor azt mondta, hogy Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek. Egyetért ezekkel a kijelentésekkel?
– Egy biztos: megváltozik majd az élet. Gyula jelenleg egy csendes kisváros, egy üdülőváros és feltehetően ezután sokkal pezsgőbb élet alakul majd itt ki. Meglátjuk, hogy jót tesz-e ez a városnak. Szerintem igen, mert értelmiségiek érkeznek majd Gyulára, rengeteg, korábban elszármazott gyulai tér vissza, ennek következtében felpezsdül a kulturális élet, felpörög az ingatlanpiac, ezenfelül az Airbus-t még számos beszállító cég követi majd. Feltehetőleg ez még csak a kezdet. Hogy a legszebb napjait éli-e majd a város, gazdasági szempontból mindenképpen, élhetőség szempontjából is remélhetőleg így lesz, de a település élete jelentősen át fog alakulni.
– Ha minden jól megy, akkor jövő tavaszra elkészülhet a gyárépület, előreláthatólag mikor indulhat majd be a tényleges termelés? Befolyásolhatja ezt még valamilyen szinten a koronavírus-járvány?
– A mostani kivitelezés átadási időpontja 2022 márciusa. Ezután fut majd fel a termelés, amihez persze kell némi idő, de gyakorlatilag jövő márciustól normál módon működhet a gyár.
– Sokan nagy lehetőséget látnak a légiipari multicég idetelepülésében, a korábbi hírek szerint több mint kétszáz munkahely jöhet létre a beruházás során. Milyen végzettségű embereket keresnek majd elsősorban? Csak kifejezetten erre a szakterületre specializálódott mérnökök, technikusok jöhetnek ide dolgozni vagy más, akár szellemi, fizikai területre is keresnek majd humán erőforrást?
– A kulcspozíciókra már felvettek embereket, ilyen például a pénzügyi vagy termelési igazgató. Feltehetőleg a dolgozók egynegyede szellemi foglalkozású lesz, főleg mérnökök, irodai alkalmazottak, könyvelők, a többiek pedig fizikai alkalmazottak lesznek, az ő képzésüket végzi majd a Békéscsabai Szakképzési Centrum a tervek szerint idén ősztől kezdődően. A termelés felfutása 2026-ra várható, és akkor éri majd el a gyár a létszámának csúcsát. Az Airbus alapvetően magyar szakemberekre épít, de természetesen lesznek a vezetésben külföldiek is, akik feltehetően Gyulán élnek majd.
Kun Miklós tavaly annak a Nemzeti Légiipari Projekt Kft.-nek is az ügyvezetője lett, amely az épülő gyulai Airbus helikopter-alkatrészgyár miatt alapított vegyesvállalatnak a magyar tulajdonosi jogait képviselő cég. Hogy találta meg ez a feladat?
– Az volt az elvárás, hogy az építkezés, illetve az elhelyezkedés miatt legyen egy helyi ember, aki mindig jelen tud lenni, és aki szemmel tudja követni az egész műveletet, és persze a kivitelezést is. Az MNV Zrt. döntésének értelmében Görgényi Ernő polgármestert kérték fel arra, hogy jelöljön ki valakit, aki a tulajdonosi jogokat képviseli, így választottak ki. Szükség volt egyfelől az angol nyelvtudásra, illetve az is sokat számított, hogy 20 évig dolgoztam a bankszektorban multinacionális vállalatoknál, így van rálátásom arra, hogyan is kell működnie egy ilyen globális cégnek. Nem értek a helikoptergyártáshoz, a hadiiparhoz, viszont a számokhoz nagyjából igen, és tudom, hogy melyek azok az alapvető struktúrák, amelyek szektortól függetlenül egy multicégnél kell, hogy működjenek. Én járok a felügyelőbizottsági, igazgatósági ülésekre, tartom a kapcsolatot a vagyonkezelővel és az Airbus-szal. Egyfajta koordinációs szerepkör ez, vagyis nem kell tudnom pontosan, hogy milyen csapágyakat gyártanak, de azt igen, hogy milyen döntések születnek, azok hogyan vannak előkészítve és azt is, hogy milyen számok jönnek ki ebből később.
Még tavaly év végén jött létre az Airbus gyár és a kapcsolódó beruházások lebonyolítását segítő Projekt Koordinációs Bizottság, amelynek tagjává Mager Andrea minisztert, Békés megyéből Görgényi Ernő gyulai polgármestert, önt mint a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetőjét, és Uhljár Eriket, a Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárját nevezték ki. Mivel foglalkozik pontosan ez a bizottság és eddig milyen eredményeket értek el közösen?
– Ez a bizottság folyamatosan felügyeli a projekt alakulását és több lába van. Az egyik ilyen a kivitelezői munka, amit már látunk is, ha az elkerülő úton megyünk. Ezenkívül van egy képzési rész, egy kormányzati támogatási oldal, illetve egy úgynevezett STU üzemegység is, amely az itt gyártott alkatrészek felületkezelését látja majd el. A bizottság ezeknek a projekt-elemeknek a státuszát vizsgálja folyamatosan, szükség esetén pedig közbeavatkozik. Mindig van egy felmerülő téma vagy probléma és erre készítünk egy akciótervet. Alapvetően ez a bizottság feladata, és az itt végzett munkát a hadiipari fejlesztésekért felelős kormánybiztos irodája vezeti.
– Februárban Békésben járt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy megtekintse az Airbus gyár építését, illetve tárgyalt a gyulai, a békéscsabai polgármesterrel, valamint a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetésével is. Ekkor jósolta azt a tárcavezető, hogy itt, helyben akár megismétlődhet a kecskeméti Mercedes-sztori is. Görgényi Ernő pedig akkor azt mondta, hogy Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek. Egyetért ezekkel a kijelentésekkel?
– Egy biztos: megváltozik majd az élet. Gyula jelenleg egy csendes kisváros, egy üdülőváros és feltehetően ezután sokkal pezsgőbb élet alakul majd itt ki. Meglátjuk, hogy jót tesz-e ez a városnak. Szerintem igen, mert értelmiségiek érkeznek majd Gyulára, rengeteg, korábban elszármazott gyulai tér vissza, ennek következtében felpezsdül a kulturális élet, felpörög az ingatlanpiac, ezenfelül az Airbus-t még számos beszállító cég követi majd. Feltehetőleg ez még csak a kezdet. Hogy a legszebb napjait éli-e majd a város, gazdasági szempontból mindenképpen, élhetőség szempontjából is remélhetőleg így lesz, de a település élete jelentősen át fog alakulni.
– Ha minden jól megy, akkor jövő tavaszra elkészülhet a gyárépület, előreláthatólag mikor indulhat majd be a tényleges termelés? Befolyásolhatja ezt még valamilyen szinten a koronavírus-járvány?
– A mostani kivitelezés átadási időpontja 2022 márciusa. Ezután fut majd fel a termelés, amihez persze kell némi idő, de gyakorlatilag jövő márciustól normál módon működhet a gyár.
– Sokan nagy lehetőséget látnak a légiipari multicég idetelepülésében, a korábbi hírek szerint több mint kétszáz munkahely jöhet létre a beruházás során. Milyen végzettségű embereket keresnek majd elsősorban? Csak kifejezetten erre a szakterületre specializálódott mérnökök, technikusok jöhetnek ide dolgozni vagy más, akár szellemi, fizikai területre is keresnek majd humán erőforrást?
– A kulcspozíciókra már felvettek embereket, ilyen például a pénzügyi vagy termelési igazgató. Feltehetőleg a dolgozók egynegyede szellemi foglalkozású lesz, főleg mérnökök, irodai alkalmazottak, könyvelők, a többiek pedig fizikai alkalmazottak lesznek, az ő képzésüket végzi majd a Békéscsabai Szakképzési Centrum a tervek szerint idén ősztől kezdődően. A termelés felfutása 2026-ra várható, és akkor éri majd el a gyár a létszámának csúcsát. Az Airbus alapvetően magyar szakemberekre épít, de természetesen lesznek a vezetésben külföldiek is, akik feltehetően Gyulán élnek majd.
A gyulai önkormányzat oldalán elérhető a gyulai AIRBUS projekt előzetes vizsgálati dokumentációja. Szerintem érdekes olvasmány...
"A terveknek megfelelően halad az építkezés – állapította meg a gyulai Airbus beruházással kapcsolatban a projekt megvalósítását ellenőrző, nemzetközi szervezet."
Alkatrészt, pl. rotorhoz.
"– Nem összeszerelő üzem, hanem magas hozzáadott értékű termelő tevékenység indulhat el 2022-ben Gyulán – tette hozzá. – Az üzemben precíziós alkatrészeket gyártanak majd helikopterek dinamikus rendszereihez."
P
Pogány
Guest
T-72-őt.
Amúgy alkatrészeket.
T
Törölt tag
Guest
alkatrészek? a 72-eshez ?T-72-őt.
szép nagy terület van mellette, bővel elfér némi bővítés
P
Pogány
Guest
Rotorlapátot a T-72-höz.alkatrészek? a 72-eshez ?
szép nagy terület van mellette, bővel elfér némi bővítés
Az eddig mindenféle nyilatkozatokban konkrét alkatrészként csak a rotorlapatot és a fogaskereket nevezték meg, de nem egyértelmű, hogy a nyilatkozók csak nem tudták megjegyezni a kommunikációs szakember által megfogalmazott "helikopterek dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészek" bullshitet és ez lett belőle vagy elszólták magukat és tényleg ez is lesz vagy csak információhiány/hozzánemértes miatt mondták. Fém helikopteralkatrészek gyártásával foglalkozó kompetenciaközpontról, "kétezer féle" alkatrészről is nyilatkoztak már és persze az ezekhez szükséges felületkezelő üzemről is.
Azért sanszos, hogy ehhez a gyulai gyárhoz hamarosan, idén, még lesz egy további bejelentés, ha Maróth nyilatkozataiból indulunk ki.