Ez egy magyar akna típus:
HAK-1 és HAK-1M típusú páncélozott járművek elleni területvédő töltet
Az UKA-63 típusú harckocsi elleni aknák kiváltására 1990-ben indult el egy új aknatípus fejlesztése. A meghatározott cél egy olyan akna kifejlesztése volt, amely érintkezés nélküli működésű, elektronikus gyújtóval rendelkezik, és az összes ismert harckocsitípus haspáncélját képes nagy átmérőben átütni. A kifejlesztett akna „0”-sorozatával 1995-ben sikeres csapatpróbát hajtottak végre, és a csapatpróba bizottság rendszeresítésre javasolta. Az aknára megrendelést 2002-ig nem adtak fel, és rendszeresítésre nem került sor.
A HAK-1 kialakításában és elvében is új. magyar titkos szabadalommal védett megoldást tartalmaz. Az akna bordázott, nagy szilárdságú fröccsöntött műanyag házzal rendelkezik. Felrobbanásakor egy közel 1 kg-os acéllapot úgy lő ki magából, hogy az 480 mm távolságból 115-125 mm átmérőben képes átütni a 40 mm vastag rétegelt páncélt is. A robbanás során szétszakadt páncéldarab repeszei komoly pusztítást okoznak a harckocsi belső berendezéseiben, a robbanási gázok az átütési nyíláson keresztül behatolnak a küzdőtérbe, és olyan túlnyomást hoznak létre, amely elpusztítja a kezelőszemélyzetet.
Az aknához kifejlesztett szintén új, magyar, titkos szabadalommal védett HAKEG jelű elektronikus gyújtó két szenzorral rendelkezik. Telepítéskor a gyújtó működési idejét mágneses programozó léccel lehet beállítani, 24 óra és 90 nap közötti időtartamra. Ezt követően a magára hagyott akna beállítja magát az adott hely földmágnesességének megfelelően. A telepítés kezdetétől számított 10 perc elteltével bekapcsolja az akusztikus érzékelőt. Ha a jármű megközelíti az aknát, az akusztikus érzékelő bekapcsolja a mágneses érzékelőt. Ha a jármű az akna fölé ér, és annak tömege által okozott mágneses elváltozás megfelel egy harckocsi által előidézett értéknek, a gyújtó felrobbantja az aknát. Ha a jármű elmegy az akna mellett, és eltávolodott, a gyújtó visszatér a nyugalmi állapotba. A beállított működési idő letelte után a gyújtó semlegesíti magát, és élesre állítani csak ismételt telepítéssel lehet.
A HAK-1 M területvédő töltet fejlesztése, amely a HAK-1 továbbfejlesztése, 2002-ben indult el. Az új aknával szembeni műszaki elvárásokat a NATO-hoz való csatlakozás folyományaként kellett kialakítani. Szintén új, a HAKEG elveit megtartó, de mikroprocesszoros vezérléssel ellátott, a céljármű alatt nagyon pontosan elműködő HAKEG-2 jelű elektronikus gyújtó került kifejlesztésre. A HAKEG-2 eltérése a HAKEG-hez képest egyrészt a kivehető és cserélhető tápforrás és a gyújtókivetés követelményében valósult meg. Az akna felrobbanásakor a gyújtó kivetésre (kilövésre) kerül, azért akár 15 cm földréteggel letakarva is képes kifejteni a pusztító hatását. Telepítése megegyezik a HAK-1-gyei azzal a különbséggel, hogy akna fökapcsolójának bekapcsolását követően, a gyújtó működési idejét meghatározó mágneses programozó léccel, 3 óra és 90 nap között lehet beállítani. A kifejlesztett akna „0”-sorozatával 2003 első hónapjaiban forszírozott haditechnikai ellenőrző vizsgálatokat hajtottak végre, majd 2003-ban rendszeresítésre került. Az akna minden tekintetben megfelel az ottavai és genfi nemzetközi aknaegyezmények előírásainak.
HTI