Most akkor a Gidrán aknavetős változatáról beszéltek vagy úgy általában a Gidránról?
Mert volt egy felvetés, hogy a Gidrán önjáró aknavetőként rossz terepjáró képességgel és kevés a lőszere. És néhány komment után már az volt az érv, hogy mert gép mennyiség kell a városi harchoz és bemenni és oda tök jó, hogy gyorsan fordul, mert hátulról fogják támadni...
Csak én érzem úgy, hogy ez a beszélgetés így szétesett? Rögzítsük, kérem, hogy miről beszélünk és utána kezdjünk el vitatkozni! És az én személyes véleményem, hogy először egy fegyvernél határozzuk meg az elvárás fő paramétereit és utána kezdjünk el finomítani az ötleteken! Mert Ocsesnek igaza van, hogy beszélünk 20-25 mm-es gpú-ról, légvédelmi- és pct rakétákról egyetlen darab gépen, aminek a célja egy lövészraj szállítása. (Mármint ha jól értem és nem az önjáró aknavetőre akarjátok ezeket felrakni.) És mindezt azért, hogy nagy darabszámban álljon a rendelkezésünkre, ne pár darabosban!
Ezt nem kell megtervezni, feltalálni! Ilyen van, a 8*8-as APC-k, majdnem IFV-k ezt majdnem mindet tudják. Csak valamiért jóval nagyobb belső térrel, jobb terepjáróképeséggel(talán), és ebben az árkategóriában nagyon drága a Gidrán páncélozottsága. Én elhiszek mindent, amit írnak, hogy meddig fel lehet egy Gidránt páncélozni, csak azt nem, hogy olcsóbb lesz egy raj szállítása (nem fél raj vagy összehajtogatva a katonákat) vele és ha 25 mm-es főfegyvert akarunk, akkor minimálisan több pénzt fizetve nem kapnánk normális páncélt is hozzá.
Egy géphez integrált pct rakéta fél millió dollár. Az egész gép meg 1 millió. És miközben egy 8*8-as súlyának a fele, vagy annyi sem, elvárjuk ugyan azt a lőszer javadalmazást, deszantot, és még légvédelmi rakétát is raknánk rá nem is egy helyre.
És lehet jönni utána, hogy jaj, hát akkor én ezt nem is úgy gondoltam, hát ha nem fér el 6-8 katona és még egy légelhárító tank rajta 4 keréken, akkor én különböző alváltozatokról beszéltem. Ami eddig nem derült ki néhány megszólaló hozzászólásaiból, hogy ő pontosan milyen altváltozatról beszélt, vagy egy általános gépről. Mert ettől a szent pillanattól kezdve már az sem lenne világos, hogy akkor a 25 mm-es ágyú melyik változatra lett mondva.
És még egy dolgot szeretném, ha hozzá tenne minden hozzászólaló. Hogy melyik alakulatban képzeli el azt a Gidránt, amiről épp beszél. Mert eddig csak a tataiak lettek felszerelve ezzel. És amikor valaki azt mondja, hogy a város határában a Lynx megáll és a terepjáró megy be, az utalhat arra, hogy egy nehéz dd-ben képzeli el. Ami nem ugyan az, mintha egy Szittya könnyű gyalogos dd-ben beszélnénk a gépről.
Hogy jó példával járjak elöl, elmondom, hogy én hogyan látom ezeket, amiket másoktól kértem. Szerintem nehéz dd-ben nincs szükség 4*4-es rohamosztagokra. Zl tüzérségben önjáró aknavetőnek simán megfelel, mint egy olcsó kiegészítő változat, mely a Lynx alapú önjáró aknavetők mellett a nagyobb tűztámogatást elvégzik a saját megszorításukkal. De nincs olyan, hogy a lövészek nem kapnak tűztámogatást, mert lemarad a kerekes, vagy mert hamar kifogyott és még nem töltötték fel. Csupán az idő 80-90%-ában kétszer annyi cső áll a rendelkezésre.
Én magam híve vagyok a német önálló vadász zl-aknak a nehéz dd-ben. Szerintem az egy legenda, hogy Európa hadszíntere annyira eltérne például Szíriától vagy Iraktól, abban igaza van mindenkinek, hogy ott vannak nagy, alig lakott sivatagok, de ha megnézi valaki a térképen Ny-Szíria harcmezőit vagy hogy a törökök hogyan nyomultak be északon, vagy Irakban a szunnita háromszöget, akkor a döntő ütközetek ott is sűrűn lakott területeken zajlottak, ahol még egy 10 km-es modern aknavető lőtávolságában is van két kis falu ugyan azon út mentén. Vagyis szerintem egy nehéz dd-nek is számolnia kell azzal, hogy egy meginduló művelet során kisebb-nagyobb lakott településeket kell gyorsan bevenni, amiket aszfaltos -rosszabb esetben földúton- meg lehet közelíteni. Ezek átkutatása lelassítaná az előre nyomulást, viszont a nehéz APC-k kiemelném, hogy önállóan manőverezve és nem a láncossal egy alakzatban mozogva, inkább előny lenne, mint hátrány. Ezen kívül szárnyakon betörő ellenséggel szemben is gyorsan átcsoportosítható.
Vagyis nehéz dd-ben MRAPot nem tennék az élre emberhullámnak, viszont konvojok kíséretére és járőrözésre elképzelhető. Láttuk múlt hónapban, hogyan néz ki az, amikor egy nehéz dd 1 zl hk-val, 1 zl IFV-vel és 2 zl terepjáróval próbál alakzatot formálni. Aljas érv, mert most mindenre és annak ellenkezőjére is mutogatunk egy hamvába hullt támadást... De ha választhattak volna, szerintem ők sem 4 zl 4 fajta gép mellett kötelezték volna el magukat 4 ország kiképzési rendszerével, más harcászati filozófiával. (Vagyis náluk sem az volt a terv, hogy a Bradly megáll a város határában és VAB négykerekes bemegy.) Csak hogy ők nem választhattak. Viszont ha Szittyában az első vonalba akarjuk nyomni őket, akkor ahhoz egy másik altípus kell, annak a koncepcióból levezetett igényeknek megfelelően. És ott már az önjáró aknavetős változat teljesen logikus. És az is, hogy legyen csapatlégvédelmi változat. Pct tüzérségnek szerintem mindegyiknek megfelel, mert kamikáze drónok tekintetében olyan távolságokról beszélünk, mint egy 155-ös ágyú, miközben a keringő lőszer legfontosabb elvárása az olcsó ár és a nagy tömeg kell, hogy legyen.
A csapatlégvédelmet nem vegyíteném semmi féle képen pct tüzérséggel ugyan azon a kis méretű járművön. MISTRALT, meg egyéb könnyű légvédelmi rakétát nem tennék csak dedikált légvédelmi alváltozatra. És a főfegyver kaliberével is óvatosan bánnék, mert hamar kiderülhet, hogy egy Gidrán tetejére szerelt 25 mm-es annyi lőszert tud vinni, mint egy Leopárd2-es. Csak a kaliber különbözne.
Ez csak egy javaslat persze a részemről, hogy kevésbé csapongva vitázzatok a következő napokban, mielőtt rájönne valaki, hogy amúgy egy 105-ös ágyú is elfér a terepjáró végében és rögtön lehetne kontrázni, hogy ha azt tennénk a 25 mm-es helyett, akkor ugyan az a lőszer javadalmazás már nem olyan kevés.