[HUN] Mi-24 korszerűsítés

Nem emlékszem,hogy volt e már róla szó,a gá-t lehet mozgatni valamennyire a helyén a célzáshoz,vagy az egész géppel kell célozni?
Lehet naív a kérdés,de a szovjet időkben minden lehetséges volt,ennek a botkormány,és a rotorok mozgatása között közvetlen,rudazati kapcsolat van,szervóval,vagy anélkül,illetve nincs közvetlen kapcsolat,hanem egy kisnyomású körön keresztül vezérli a pilóta,a botkormányon keresztül a rotorokat?
Még olyan kérdésem,van,hogy a kerekeiben van e fék,vagy guruláskor a tolóerővel fékez,és csak ékekkel rögzítik álló helyben?
  1. Ha a P változatra gondolsz, akkor fel van rá építve fixen.
  2. A „rotorokat” vagyis a forgószárnyat és a faroklégcsavart praktikusan a hajtóművek mozgatják. A beszuszakolt teljesítménnyel forgásra kényszerítik őket. :D
    Nem teljesen világos, hogy hogyan kell elképzelni azt, hogy „nincs közvetlen kapcsolat,hanem egy kisnyomású körön keresztül vezérli...”
    Egyébként végigmegy a tolórúd, az un. buszterekig a bottól, az EVK-tól,meg a pedáloktól (a buszterek pedig közvetlenül a vezérlőautomata „állórészére” vannak bekötve), és ha van benned erő, mikor nincs hidraulikanyomás, akkor tudod mozgatni a kormányszerveket, de ahhoz nem műzlit kell reggelizni.
    A kisnyomású kört gondolom úgy érted, hogy az építőgépes 3-400bar-hoz képest. Nos a Mi-24-esen asszem 85bar a hidraulikarendszerek max. nyomása, de lehet, hogy tévedek.
  3. Fékezve vannak a főfutó kerekei és van „parkírozó fék üzemmódja” is, mint a legtöbb légijárműnek.
 
  1. Ha a P változatra gondolsz, akkor fel van rá építve fixen.
  2. A „rotorokat” vagyis a forgószárnyat és a faroklégcsavart praktikusan a hajtóművek mozgatják. A beszuszakolt teljesítménnyel forgásra kényszerítik őket. :D
    Nem teljesen világos, hogy hogyan kell elképzelni azt, hogy „nincs közvetlen kapcsolat,hanem egy kisnyomású körön keresztül vezérli...”
    Egyébként végigmegy a tolórúd, az un. buszterekig a bottól, az EVK-tól,meg a pedáloktól (a buszterek pedig közvetlenül a vezérlőautomata „állórészére” vannak bekötve), és ha van benned erő, mikor nincs hidraulikanyomás, akkor tudod mozgatni a kormányszerveket, de ahhoz nem műzlit kell reggelizni.
    A kisnyomású kört gondolom úgy érted, hogy az építőgépes 3-400bar-hoz képest. Nos a Mi-24-esen asszem 85bar a hidraulikarendszerek max. nyomása, de lehet, hogy tévedek.
  3. Fékezve vannak a főfutó kerekei és van „parkírozó fék üzemmódja” is, mint a legtöbb légijárműnek.



Kicsit hülyén fogalmaztam,a rotorokat a gt forgatja,kardánokon,szöghajtásokon keresztül,gondolom van oldható kapcsolat is a gt tengelye,és a hajtómű között,mert nem egyből kezd forogni a rotor,ahogy a gt beindul.
Ha már szóba került,milyen kuplung van közöttük,röpsúlyos,vagy hidro dinamikus,vagy valami más?
Szóval,természetesen a rotorlapátok állásának a mozgatására gondoltam,a sexy mechanizmuson keresztül,ami a rotor fő tengelyén van,és mindig lenyűgöz ezen keresztül a szovjet finom mechanika.
A földmunkagépeknél úgy van,kb a 02 tonna felettieknél,ahol a fő hidraulika rendszer 360-400 báron dolgozik,hogy a fülkében lévő karokkal,egy kisnyomású 45-60 báros rendszert irányítasz,ami vezérli a nagynyomású rendszert,vagyis nincs közvetlen kapcsolat a kezelő szervek,és a kezelt szervek között.
Ahogy értelmezem,a Hindben egy szervó redszer van,ami rásegít a kezelő ember erejére,mint a szervókormány az autókban,vagyis van közvetlen kapcsolat a kezelő szervek,és a kezelt szervek között,de ha nem megy a gt,vagy az autóknál a motor,akkor bele kell kapaszkodni a kezelő szervekbe,mert a szervó nélkül nehéz a mozgatásuk.
 
Kicsit hülyén fogalmaztam,a rotorokat a gt forgatja,kardánokon,szöghajtásokon keresztül,gondolom van oldható kapcsolat is a gt tengelye,és a hajtómű között,mert nem egyből kezd forogni a rotor,ahogy a gt beindul.
Ha már szóba került,milyen kuplung van közöttük,röpsúlyos,vagy hidro dinamikus,vagy valami más?
Szóval,természetesen a rotorlapátok állásának a mozgatására gondoltam,a sexy mechanizmuson keresztül,ami a rotor fő tengelyén van,és mindig lenyűgöz ezen keresztül a szovjet finom mechanika.
„Földhözragadtan” fogalmazol. :D:D
- Amit Te „rotornak” hívsz, arra van szép magyar szavunk: forgószárny.
- Amit Te „gt”-nek hívsz, arra van szép magyar szavunk: hajtómű.
- Amit Te „hajtóműnek” hívsz, arra van szép magyar szavunk: főreduktor.
- Amit Te „rotorlapátok állásának” hívsz, arra van szép magyar szavunk: beállítási szög

A lapátok beállítási szögét tekintve megkülönböztetünk kollektív és ciklikus beállítási szöget. Ezeket állítgatod a belső kormányszervekkel. Amikor a botot mozgatod, akkor a vezérlőautomatát döntöd és ezzel valósul meg a lapátok ciklikus beállítási szögének az átállítása. Amikor az EVK-t mozgatod, akkor az egész vezérlőautomata mozdul el függőlegesen és ezzel valósul meg az összes lapát kollektív beállítási szögének átállítása. Ha mindkét kezeddel gépészkedsz a fent nevezett két karon, akkor a két bemenő csatornán (ami valójában három: hosszirány, keresztirány, és EVK) jövő bemenő elmozdulásokból fogja a vezérlőautomata kialakítani a lapátfordító vonórudak elmozdulását és ezzel változtatja minden egyes lapát beállítási szögét a bot és EVK helyzetének megfelelően.

A hajtómű és főreduktor kinematikai kapcsolatában kétféle elrendezés létezik:
  1. Vannak olyan kisebb helikopterek, ahol a hajtómű egyetlen tengellyel van ellátva. Ilyen esetben be van építve egy tengelykapcsoló valóban. Amiről tudok, azok a korai francia helikopterek (a világ első gázturbinás helikoptere: Alouette II. Aztán van még az Alouette III és a Gazelle). Még nem láttam ilyet szétszedve, de biztos nem hidrodinamikus cuccal idétlenkednek, meg nem is robogó-kuplung van benne. Valami tárcsás mechanikus cucc lehet, amit akkor zársz, amikor jónak látod. Igazából max 6-700 lóerőt kell átvinni nagy fordulatszámon, szóval lehet, hogy egytárcsás, de ez csak tipp.
    Gazelle hajtómű járatás:
    To view this content we will need your consent to set third party cookies.
    For more detailed information, see our cookies page.
  2. A legtöbb helikopter úgy van megcsinálva, hogy a hajtóműve un. szabadturbinás. Ez annyit tesz, hogy van egy önmagában működőképes gázturbina (kompresszor - tüzelőtér - turbina , ezt hajlamosak gázgenerátornak, az oroszok meg turbókompresszornak nevezni) és mögé van biggyesztve egy második tengely, amire fel vannak szögelve turbinafokozatok. A két tengely között nincsen mechanikus kapcsolat, tehát ha kézzel elkezded pörgetni az elejénél fogva, akkor a hátulja nem fog forogni. Viszont, ha működik a hajtómű [fülsértően nyüszít, meg jön belőle hátul a meleg levegő], akkor a turbókompresszor után annyi rengeteg entalpia marad a gázban, hogy elkezdi bőszen tekerni a szabadturbinát, ami egy egyenes közdarabon keresztül adja át a hajtást a főreduktorra.
Egyébként mire azt mondhatjuk, hogy a gázturbina beindult (elérte az üresjárati fordulatszámot a turbókompresszor része pl Mi-17/24-esen), addigra a forgószárny már forgásra van kényszerítve [van annyira intelligens a helikopter, hogy behúzott forgószárnyféknél blokkolva van az indítórendszer működése].
A földmunkagépeknél úgy van,kb a 02 tonna felettieknél,ahol a fő hidraulika rendszer 360-400 báron dolgozik,hogy a fülkében lévő karokkal,egy kisnyomású 45-60 báros rendszert irányítasz,ami vezérli a nagynyomású rendszert,vagyis nincs közvetlen kapcsolat a kezelő szervek,és a kezelt szervek között.
Ahogy értelmezem,a Hindben egy szervó redszer van,ami rásegít a kezelő ember erejére,mint a szervókormány az autókban,vagyis van közvetlen kapcsolat a kezelő szervek,és a kezelt szervek között,de ha nem megy a gt,vagy az autóknál a motor,akkor bele kell kapaszkodni a kezelő szervekbe,mert a szervó nélkül nehéz a mozgatásuk.
  • Jaja... Repülésben még nem láttam olyat emlékeim szerint, hogy egy hidraulikarendszerrel megvezérlünk egy erősebbet.
    Régebbi repülőkön olyan 160bar-ig simán bevitték a csöveket a fülkébe és akkor közvetlenül tudtál vezérelni pl. féket, meg ablaktörlőt, vészműködtetéseket, ilyesmiket.
  • Szintén jaja... Ezek a buszterek általánosan kormányerőcsökkentő néven szoktak futni, de az oroszok gondolom átvették az angolból hallás után és így hagyományozódott ránk is. Szóval az egyik oldalát tudod két ujjal mozgatni, a másikon meg képes 5-6tonnás erőket kifejteni.
    Annyi érdekesség még van, hogy ki lehet kerülni a hajtóművek járatását minden repülőgépen, ahhoz, hogy tudjál hidraulikával dolgozni. Vannak olyanok, ahol van kis teljesítményű elektromos hidraulikaszivattyú is, de mindegyiken, így a Mi-17/24-esen is vannak földi hidraulika csatlakozók rendszerpróba céljából. Ezek direkt arra valók, hogy le tudd ellenőrizni, hogy jól működik-e az a része a helikopternek, amihez kell a kraft.
 
Ez is mil,en fontos képesseg, el sem tudom képzelni, hogy mi lenne velünk nélküle.
Hát,ha az eszetlen muszkafanoknak lesz mégis igaza........Bár akkor én inkább jol megnézném azt a villanást,had murdeljak meg gyorsan.Még mindig jobb,mint elevenen elrohadni sugárbetegségben.
 
Ez is mil,en fontos képesseg, el sem tudom képzelni, hogy mi lenne velünk nélküle.
Hát igen. Atomerőműveket lőnek, drónokkal támadnak. Időnket radiológiai laboratóriumokat lőnek a szomszéd országban. De valóban szükségtelen.

Gondolom nálatok is van rendszeresen ABV felkeszítés. Ha nincs esetleg elmeséljem a sugárbetegség hatásait? Vagy hogy egy sugárszennyezett területnek milyen hatásai vannak a műveletekre?
 
Mi bajod a Gammaval? Anno a HITEKA mellett a masik mukodokepes dolgokat gyarto "vallalat" volt. :)
Na erről egy külön fórumot tudnék nyitni.

De legyen itt egy jó példa:



Igen, jól látod. Valóban egy mankóra szereltek sugárzásmérő műszert az ergonómikus kialakítás jegyében.

Az informatikai fejlesztéseiket nem is mondom. Mondjuk manapság már nehéz olyan számítógépet találni amelyiken van 1,44 lemezmeghajto és 6.2 DOS fut rajta...
 
Mi bajod a Gammaval? Anno a HITEKA mellett a masik mukodokepes dolgokat gyarto "vallalat" volt. :)
Na erről egy külön fórumot tudnék nyitni.

De legyen itt egy jó példa:

Egy SD kártya kiolvasó kialakítása nem volt túl jó már 2005 körül sem úgy, hogy a számítógép USB portjàt összekötötted egy RS-232 porttal, ami össze volt kötve egy nyomtatoporttal, mert az SD kártya egy LPT port csatlakozóba van beragasztva szilikonos ragasztóval.
Kiolvasàsi sebesség 4500 byte/sec.
 
Na erről egy külön fórumot tudnék nyitni.

De legyen itt egy jó példa:



Igen, jól látod. Valóban egy mankóra szereltek sugárzásmérő műszert az ergonómikus kialakítás jegyében.
:D:D:D

Tipikus magyar mentalitas. :cool:

Egyebkent ez van, amikor egy ceg valahogyan tuleli a piacra valo atallast anelkul, hogy ra lenne szoritva a szeles termekportfolio kialakiatasara, beleragad a speci, niche piacaba, mert onnan eletben tartjak...

Az informatikai fejlesztéseiket nem is mondom. Mondjuk manapság már nehéz olyan számítógépet találni amelyiken van 1,44 lemezmeghajto és 6.2 DOS fut rajta...
Abban szerintem anno a HITEKA magasan vezetett, lasd HT-1080z iskolagepek. :D Olyan alt. iskolaba jartam, hogy mar anno tanultunk "szamitastechnikat" 5. osztaly korul matekoran, szerintem a kozeli BME intezhette el nekunk elsok kozott a gepet (ha jol remlik, egyik-masik osztalytarsam szulei voltak villanykari meg vegyeszeknel rektorok, dekanok stb. :D) Viszont qrva jo kis Z80 gep volt, valami azsiai TRS-80 licensze alapjan, de a BASICje mar kezelte a magyar karaktertablat. Az kulonosen meno volt, hogy integralt "hattertarral" (='kazettas magno' :D) rendelkezett. :) En akkor szerettem meg az egesz informatikat, hihetetlen izgalmas volt. :cool: Sot, emiatt konyorogtem ki egy sajat gepet a szuleimtol, amit rovidesen sikeresen be is csempesztek Becsbol. :D
 
  • Tetszik
Reactions: enzo and bel
Na erről egy külön fórumot tudnék nyitni.

De legyen itt egy jó példa:

Egy SD kártya kiolvasó kialakítása nem volt túl jó már 2005 körül sem úgy, hogy a számítógép USB portjàt összekötötted egy RS-232 porttal, ami össze volt kötve egy nyomtatoporttal, mert az SD kártya egy LPT port csatlakozóba van beragasztva szilikonos ragasztóval.
Kiolvasàsi sebesség 4500 byte/sec.
WHAT. :eek: Soros portra parhuzamost kotottek...? Vagy mi van...? o_O
 
  • Vicces
Reactions: Törölt tag
Hát igen. Atomerőműveket lőnek, drónokkal támadnak. Időnket radiológiai laboratóriumokat lőnek a szomszéd országban. De valóban szükségtelen.

Gondolom nálatok is van rendszeresen ABV felkeszítés. Ha nincs esetleg elmeséljem a sugárbetegség hatásait? Vagy hogy egy sugárszennyezett területnek milyen hatásai vannak a műveletekre?
Nem azzal van a baj hogy van ilyen, hanem az amilyen formában van.
 
Nem azzal van a baj hogy van ilyen, hanem az amilyen formában van.
Hát azzal mi a baj? Jelenleg ez a világ legpontosabb helikopterre szerelhető sugarfelderítő eszköze. ( 2,5% a hibahatára míg az amerikainak kb 8%) Ráadásul online kommunikációra képes, és a mérési adatait azonnal át tudod küldeni a civil hatóságoknak illetve a NATO C4 rendszerébe.
 
Hát azzal mi a baj? Jelenleg ez a világ legpontosabb helikopterre szerelhető sugarfelderítő eszköze. ( 2,5% a hibahatára míg az amerikainak kb 8%) Ráadásul online kommunikációra képes, és a mérési adatait azonnal át tudod küldeni a civil hatóságoknak illetve a NATO C4 rendszerébe.
Oké, hogy nem Gamma, de amúgy hazai fejlesztés?
 
Hát azzal mi a baj? Jelenleg ez a világ legpontosabb helikopterre szerelhető sugarfelderítő eszköze. ( 2,5% a hibahatára míg az amerikainak kb 8%) Ráadásul online kommunikációra képes, és a mérési adatait azonnal át tudod küldeni a civil hatóságoknak illetve a NATO C4 rendszerébe.
Mutass másikat ami csak helikopterre szerelhető.
 
És? Van nekik egy komplett lineup, a sánta mankos verziotol a komplett teherautó meretuig.
Ezt most tényleg nem értem, a kiszerelés miért lenne baj...
A gammas cuccokkal az a gond hogy megálltak a 90-es évek szintjén. Azóta semmi működő innováció. Sajnos rengeteg a szoftveres és a hardveres hibájuk is. A gyártási minőségüktől pedig sirhatnékod támad.