- Ha a P változatra gondolsz, akkor fel van rá építve fixen.
- A „rotorokat” vagyis a forgószárnyat és a faroklégcsavart praktikusan a hajtóművek mozgatják. A beszuszakolt teljesítménnyel forgásra kényszerítik őket.
Nem teljesen világos, hogy hogyan kell elképzelni azt, hogy „nincs közvetlen kapcsolat,hanem egy kisnyomású körön keresztül vezérli...”
Egyébként végigmegy a tolórúd, az un. buszterekig a bottól, az EVK-tól,meg a pedáloktól (a buszterek pedig közvetlenül a vezérlőautomata „állórészére” vannak bekötve), és ha van benned erő, mikor nincs hidraulikanyomás, akkor tudod mozgatni a kormányszerveket, de ahhoz nem műzlit kell reggelizni.
A kisnyomású kört gondolom úgy érted, hogy az építőgépes 3-400bar-hoz képest. Nos a Mi-24-esen asszem 85bar a hidraulikarendszerek max. nyomása, de lehet, hogy tévedek.
- Fékezve vannak a főfutó kerekei és van „parkírozó fék üzemmódja” is, mint a legtöbb légijárműnek.
Kicsit hülyén fogalmaztam,a rotorokat a gt forgatja,kardánokon,szöghajtásokon keresztül,gondolom van oldható kapcsolat is a gt tengelye,és a hajtómű között,mert nem egyből kezd forogni a rotor,ahogy a gt beindul.
Ha már szóba került,milyen kuplung van közöttük,röpsúlyos,vagy hidro dinamikus,vagy valami más?
Szóval,természetesen a rotorlapátok állásának a mozgatására gondoltam,a sexy mechanizmuson keresztül,ami a rotor fő tengelyén van,és mindig lenyűgöz ezen keresztül a szovjet finom mechanika.
A földmunkagépeknél úgy van,kb a 02 tonna felettieknél,ahol a fő hidraulika rendszer 360-400 báron dolgozik,hogy a fülkében lévő karokkal,egy kisnyomású 45-60 báros rendszert irányítasz,ami vezérli a nagynyomású rendszert,vagyis nincs közvetlen kapcsolat a kezelő szervek,és a kezelt szervek között.
Ahogy értelmezem,a Hindben egy szervó redszer van,ami rásegít a kezelő ember erejére,mint a szervókormány az autókban,vagyis van közvetlen kapcsolat a kezelő szervek,és a kezelt szervek között,de ha nem megy a gt,vagy az autóknál a motor,akkor bele kell kapaszkodni a kezelő szervekbe,mert a szervó nélkül nehéz a mozgatásuk.