Bekopizom a sisakos részt, mert később igy rá lehet keresni.
Új rakéták - új sisak!
Nem titok, hogy a kecskeméti JAS 39EBS HU Gripen negyedik generációs vadászbombázó repülőgépek igen komoly képességnövelést kapnak hamarosan. Ha a bejelentett vásárlások mindegyike megvalósul, gyökeresen változik majd meg a - többek között a Baltikumban, a NATO légtérrendészeti feladatában orosz katonai gépek elfogásánál is többszörösen tesztelt - magyar gépek fegyverzete és fedélzeti rendszere. A már ismertetett beszerzések között szerepel egy új, korszerű sisakcélzó rendszer. Nem véletlenül, hiszen a kimagasló manőverezőképességéről ismert, infravörös önirányítású IRIS-T megvásárlásával jogos igény merült fel egy modern, integrált sisakcélzó rendszeresítésére is. Az új rakéta, az eddig hadrendben álló AIM-9L/I-1 Sidewinder-ekhez képest már sokkal nagyobb szögeltéréssel indítható: a rakéta fejének nem kell „látnia” a célt a pilonról leválás pillanatában, hanem képes azt már a repülés közben, a repülőgép számítógépétől kapott adatok alapján kanyarodva befogni és követni. A gyártó szerint az IRIS-T alkalmas a saját gép hátsó légterében haladó ellenséges célok befogására és semlegesítésére is.
A jelenleg Kecskeméten rendszeresített hajózósisak egy kevlár-kompozit műanyag héjszerkezetű védőeszköz, melynek elsődleges feladata a pilóta fejének megóvása katapultáláskor. A Gripen esetében ugyanis - a nyugati vadászgépek többségéhez hasonlóan - nem egyben „távozik” a fülketető a katapultkar meghúzását követően, hanem egy, a plexibe ágyazott speciális robbanótöltet működik el. A visszaható ellenerők és persze a robbanás során keletkező milliónyi, aprócska fülketetődarab mellett veszélyezteti a pilóta fejét a légellenállás is, így a sisak és a lehajtható szemellenző létfontosságú védelmi vonalat biztosít a hajózó számára.
Ez jó dolog, de még jobb, ha a sisak abban is tud segíteni, hogy ne lőjék ki a vadászgépet a pilóta alól. Ehhez azonban már egy olyan sisakrendszerre van szükség, amely a XXI. század elvárásainak megfelelően képes a pilóta „orra elé”, gyorsan és azonnal átlátható formában tálalni a létfontosságú információkat.
Érdekes módon eddig egyetlen alkalommal, méghozzá dr. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos 2022 januári bejelentésekor hangzott csak el konkrét típusmegnevezés a kecskeméti hajózók leendő, új sisakjával kapcsolatban. Ekkor a kormánybiztos elmondta: tárgyalásokat folytatnak az izraeli Elbit Systems-szel a TARGO-II-es célzóeszközök beszerzéséről. Emellett arról is szó esett, hogy a sisakcélzó-rendszer fejlesztésében való részvételről is zajlik egyeztetés a két fél között.
A TARGO-II érdekessége, hogy azt - a jól ismert JHMCS (Joint Helmet Mounted Cueing System) családjától eltérően - nem kifejezetten vadászbombázó repülőgépek pilótáinak fejlesztették ki, hanem egyfajta általános eszközként, a katonai és a polgári piac számos szereplőjének ajánlva. Ha ezt összekötjük a megszellőztetett, közös magyar-izraeli fejlesztésről kapott információval,
akkor az sem tűnik lehetetlennek, hogy más, a Magyar Honvédségben hadrendbe álló légi jármű hajózói is használhatják majd a TARGO II-est. Legyen szó akár az április 20-án bejelentett, leendő magyar Aero Vodochody L-39NG kiképző- és felderítőgépekről, a KC-390-es teherszállító és tankergépről vagy éppen a H145M és a H225M helikopterekről. Mivel az Elbit Systems katonai és polgári helikopterekhez is ajánlja ezt a sisakrendszert, így vélhetően kellő szándék és pénzügyi forrás esetén talán egy, a légierőben egységes megoldás is kialakulhat, annak minden előnyével együtt.
TARGO II-es kifejlesztésénél a mérnökök több évtizedes tapasztalatra támaszkodhattak, így nem véletlen, hogy a magyar szakértők figyelmét is sikerült megragadni a végeredménnyel. A sisakra rögzíthető rendszer a minél könnyebb felismerhetőség követelményeinek megfelelően eltérő színű szimbólumokkal dolgozik.
Természetesen alkalmazható éjjellátó szemüveggel is, hiszen ennek készségszintű használata ma már alapelvárás egy modern légierő megfelelően kiképzett hajózójától. A sisak könnyített kialakítású és a mérnökök szerint szuperkomfortos - erről persze azért illik majd megkérdezni a pilótákat is. A tömeg mellett nyilván a pontosság sem másodlagos: egy kombinált inerciális és optikai rendszer méri igen precízen, hogy hol van a pilóta feje és merre néz éppen. A gyártó szerint a pilóták életfunkcióit figyelő - például az oxigénhiányos állapot vagy a túlterhelések miatt fellépő eszméletvesztését észlelő - beépített „kanári” (valóban Canary a rendszer neve) nem csupán figyelmeztetheti a pilótát az esemény bekövetkezte előtt, de megfelelő integrálás esetén a repülőgép fly-by-wire rendszerébe „belenyúlva” képes a gépet biztonságos repülési helyzetbe visszahozni.
Ez eddig csodálatos, de minden túlságosan szép történetnek van egy árnyoldala is. Esetünkben sincs ez másképp: a papíron kiváló TARGO-II-esek eddig meglehetősen szerény exportsikerekkel büszkélkedhetnek, mondjuk a szintén Elbit Sytems-féle JHMCS-családhoz képest. A rendszert eddig Katar és India vásárolta meg, mindketten a Dassault Rafale F3R vadászbombázó repülőgépeken alkalmazzák. 2021-ben a francia légierő is tesztelte ezt a kijelzőt a modernizált F4-1 változatú gépek fedélzetén, de 2021 júliusában végül a hazai terméket, a Thales Defense által kifejlesztett Scorpion-t választották - rögtön 350 darabot megrendelve. Azaz egy nem túl széles felhasználói bázissal rendelkező megoldást „hoztak hírbe” a továbbfejlesztett magyar Gripenekkel a lehető leghivatalosabb helyről. Ami egyben azt is jelentené, hogy a TARGO-II-est egy esetleges hazai beszerzést követően még integrálni kellene a JAS 39EBS HU repülőgéptípushoz. Ez viszont kérdéseket vet fel, nem is keveset. Az ilyen jellegű, azaz igen komplex eszközök (mint amilyen a sisakkijelző maga, illetve a Gripen fedélzeti számítógéprendszere) összekötése hosszadalmas és meglehetősen bonyolult folyamat. Optimális esetben ezeket a költségeket „szét lehet dobni”, ha egy típus több üzemeltetője dönt egy közös fejlesztésről. A Gripen-Felhasználók Klubjával kapcsolatban - legalábbis a cikk írásának pillanatáig - ilyen jellegű, együtt végrehajtandó programról nem került még információ nyilvánosságra. Ezzel együtt elképzelhető, hogy a háttérben már folynak bizonyos egyeztetések. A dolog azért sem lehetetlen, hiszen a védelmi beszerzésekért felelős
svéd kormányszervezet, a Försvarets materielverk (FMV) már 2016 júliusában megbízta a Saab-ot, hogy a JAS 39 Gripen NG néven a világpiacra kiröppent, alaposan továbbfejlesztett vadászbombázó fedélzeti rendszereihez illessze az Elbit Systems TARGO sisakkijelzőjét. Nem volt véletlen a 13,2 millió dolláros megrendelés, hiszen
ezt a megoldást választotta 2016 novemberében a típus másik felhasználója és egyben a fejlesztésben és gyártásban partner Brazília légiereje is. A novemberi svéd megrendelés mennyiségét nem közölték, de azt igen, hogy a TARGO-kat az Elbit Systems brazil leányvállalata, az AEL Sistemas gyártja le és adja át mind a svéd, mind a brazil légierő számára. A Flygvapnet példányait 2022 és 2026 között kell leszállítani, alkalmazkodva a Gripen NG-k hadrendbe állításának tervezett üzeméhez. Mint ismeretes, a skandináv állam 60 darab együléses JAS 39E változatot rendelt meg, míg Brazília a 28 darab F-39E mellé 8, helyben fejlesztett és gyártott, kétüléses F-39F verziót is megvásárolt.