A kacsaszárny a felszállásnál elősegíti a nagyobb felhajtóerő képződését, ami miatt a Gripennek viszonylag rövid futópálya is elegendő a biztonságos elstartoláshoz. Leszállásnál a 90 fokban elfordított kacsaszárny pedig intenzív fékezőerőt biztosít a szárnyakba, illetve a törzs két oldalába épített fékezőlapok mellett. Amikor a hidegháborús korszak végéna Gripent kifejlesztették, Svédország számára a legnagyobb potenciális fenyegetést a Szovjetunió jelentette. A Gripent ezért úgy tervezték meg, hogy az előzőekben említett rendkívül kedvező fel-és leszállási tulajdonságai akár autópályáról, vagy rövid szükség-felszállópályákról is lehetővé tegyék a startot.
A gép e célhoz adaptált másik kedvező tulajdonsága az egyszerű karabantarthatósága. Egy harci feladatból visszatérő Gripent egy műszaki tiszt és négy sorállományú katona képes akár 10 percen belül ismét bevethetővé tenni.
Fly by wire : a számítógépes iránytórendszer
A Gripen Volvo Aero RM12 típusú kis kétáramúsági fokú utánégetős gázturbinás sugárhajtóműve lényegében az amerikai General Electric F–404-400-as licencbe megvett hajtóművének módosított változata, amely nagy magasságon Mach 2, tengerszinten pedig Mach 1,2 szuperszonikus sebesség elérését biztosítja a gép számára.
Impozáns a Gripen emelkedési sebessége is, ami másodpercenként 255 méter.
A gép 15 ezer méteres szolgálati csúcsmagasságával képes az alsó sztratoszféráig felemelkedni. A túlnyomásos pilótakabin légkondicionált, a hajózó biztonságát pedig az úgynevezett nullás, vagyis álló helyzetből is hatásosan működtethető kitűnő Martin-Baker Mk. 10L katapultülés biztosítja.
A gépnek igen fejlett az avionikai rendszere is, ami fontos szerepet játszik a Gripen többcélúságának biztosításában. A svéd harci gép irányíthatóságát számítógépes, úgynevezett fly by wire irányítórendszer végzi, azaz a botkormány és az irányítórendszerek között nincs közvetlen mechanikus kapcsolat; a pilóta kormánymozdulatait a központi számítógép alakítja át elektronikus jelekké, amelyeket az adott irányítóegységet működtető szervomotorokhoz továbbít. A vezérlőrendszer három digitális és egy (biztonsági) analóg panelből áll, ez utóbbi akkor lép automatikusan működésbe, ha a három digitális csatorna közül legalább kettő meghibásodik, de a pilóta maga is aktiválhatja a rendszert és áttérhet az analóg vezérlésre.
A cél felderítését többek között a beépített nagy teljesítményű Ericcson PS–05/A impulzusdoppler rádiólokátor biztosítja, de a gépet felszerelték az EWS 39 integrált rádióelektronikai zavarórendszerrel, valamint infracsapda és zavarótöltet-vetőkkel is az ellenséges légiharc-rakéták ellen. A Gripen igen változatos fegyverzettel, így köztük levegő–levegő, levegő–föld rakétákkal, lézervezérlésű és siklóbombákkal rendelkezik, amiket a szárnyakon és a törzs alján lévő nyolc fegyverfelfüggesztő csomópontra szerelhetnek fel.
A félszárnyak végein lévő sínekről AIM–9 Sidewinder légiharc-rakéták indíthatók.
A Gripen egyaránt magával vihet a bevetésekre célmegjelölő konténereket, felderítő és zavarókonténereket, a törzs alatti felfüggesztőpontra pedig robotrepülőgépek és bombák is felszerelhetők. Az együléses harci gépek beépített fegyverzetét egy Mauser BK–127-es gépágyú alkotja, amelynek 1680 lövés/perc a tűzgyorsasága.
Újabb griffmadarak szállhatnak le Kecskeméten
A Honvéd Légierőnél 2006. március 30-án állt hadrendbe az első öt Gripen, 2007. december 31-ig pedig további kilenc gép, amelyek a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár állományában a repülődandár kecskeméti légi bázisán állomásoznak. 2021 augusztusában kormányzati döntés született a Honvéd Légierő Gripen-flottájának modernizálásáról, ami magában foglalja a radarelektronika és a fegyverzet fejlesztését is.
Utóbbi részeként szerelik fel a magyar Gripeneket a rendkívül korszerű IRIS-T légiharc-rakétákkal, amelyekhez új TARGO II digitális sisakcélzó berendezést integrálják. Terveben van véve egy második magyar Gripen-század felállítása is. A rendelkezésre álló információk szerint 2024-ben megállapodás született a Gripen-flotta további négy géppel való kibővítéséről, így rövidesen 18 gépre bővül a meglévő állomány.
A JAS 39 Gripen:
együléses szuperszonikus többfunkciójú harci gép,
ami bevethető elfogóvadász, taktikai csapásmérő és felderítő feladatokra,
és ami négy és feledik generációs repülőgép.