[HUN] Szuhoj Szu-22 "Fitter"
- Téma indítója Jeno
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nehézkes költözés.
kaposvarmost.hu
Az éj leple alatt szállították el a vadászbombázót - fotók, videó
Kadarkútról Kaposújlakra költözött a gép.
kaposvarmost.hu
Nem illik le "vénmajmozni" másokat.Szia!
Basszus, az érettségimre készültem, amikor ezeket a képeket lőtted.
Egyébként aki benne van a témàban....
Hogyan is kerülhettek ezek a gépek hozzànk ,mikor a tiltott lategòriàban vannak szàmunkra?
Még mindig nem vilàgos szàmomra miért lettek kivonva?
Valaki info?
(Nem zuhanyhitadò, hanem valami hivatalos...)
Köszönöm.
Hogyan is kerülhettek ezek a gépek hozzànk ,mikor a tiltott lategòriàban vannak szàmunkra?
Még mindig nem vilàgos szàmomra miért lettek kivonva?
Valaki info?
(Nem zuhanyhitadò, hanem valami hivatalos...)
Köszönöm.
Csórók voltunk és kidobtunk mindent.
Nem vokt tiltott elvileg SZU-25-öt is vejhettünk volna csak csórók voltunk. Amikor a BMP-1-eseket vettük, akkor az oroszok a BMP-2-t is ajánlották, de annyiba kerültek volna mint egy harckocsi, szóval lemondtunk róla.
Valahonnan ùgy rémlik a Szu22 az nem engedélyezett fegyver volt nekünk.
Emiatt volt a hadrendi hòkuszpòkusz.
Persze lehet rosszul emlékszem.
Mi akkor is a béke pártján álltunk, ezért neveztük felderítőnek.
Egyébként egy ezredet terveztünk belőle, csak nem volt rá pénz.
Nem vagyok repülős, de ezt találtam.
1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában
net.jogtar.hu
Szia,Nem vagyok repülős, de ezt találtam.
III. rész 12.cikk, katonai és légügyi rendelkezések1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyábannet.jogtar.hu
Teljesen mindegy, hogy mit ir a parizsi bekeszerzodes, csak az szamit, hogy mit akarnak betartatni belole, hiszen 1952 kornyeken volt bombazo hadosztalyunk is (mikozben egyetlen bombazonk sem lehetett volna).
Amugy a roppentyut is tiltja ("semmiféle saját meghajtású vagy irányított lövedéket").
A többi Vsz országnak is volt belőle, miért csak nekünk tiltották volna? Bombázó kategóriás gépünk volt a Szu-22 előtt is, Tu-2, Il-10, Il-28
A hókuszpókusz a hajtóműveikkel volt.
Okos vezetőink kitalálták, hogy mi a MIG-23MF hajtóművével kérjük, ellentétben a többi felhasználóval, hogy kevesebbet kelljen tartalékban tartani belőlük a polcon.
Majdnem. Az alap elgondolás jó volt, csak a valóság pofán vert mindenkit.
A prosi szerint a Szu-22 egyik hajtóműve azonos volt a Mig-23 egyik hajtóművével.... az volt az alap elgondolás, hogy akkor mi így kérjük, hogy csereszabados legyen a két gép hajtóműve.
A valóság meg jött és közölte, hogy az eddig egy hajtóműnek hit hajtómű valójában két eltérő hajtómű, csak a megnevezés fele stimmelt, az alkatrészek megmár nem.
Talán @Galcom , @Allesmor Obranna , @ghostrider tud erről valami információval szolgálni.
Addig is, amíg észreveszik a kérdést és válaszolnak, érdemes lehet elolvasni a topik első oldalától linkelt "Derítsd fel és semmisitsd meg" cikksorozatot, ami Szórád Tamás kiváló írásai a típus magyarországi történetéről. (Vagy esetleg az egész topikot, mert a 10 oldal az összesen kb. 10 perc.)
Nem tiltotta senki. Illetve a kádári proletár internacionalizmus. Mert mi van, haa szomszédok megsértődnek, hogy ilyen vadászbombázónk van. Még félreértik, hogy ellenük készülünk.
Az meg külön történet hogy egy ilyen komoly harcértékű harceszközt kidobtunk csak úgy, persze nagyjavítás után.
Persze, igazad van, de a kérdés az volt, tiltott fegyver volt-e a Su-22. Erre linkeltem be a békemegállapodás vonatkozó részét. Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle.
@Honvéd inkább csendben maradt volna, mert nagy baromságot írt konkrét információk nélkül.
"Kezdeti létszámát az 1947-es párizsi békeszerződésben kötötték ki. Ezt az 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában című jogszabály 12. Cikkében tette közzé:
Ami ezen felül állna, azt a szerződés életbelépése után 6 hónappal fel kell számolni."
A II. vh. után sok minden tiltva volt, amit idővel senki sem tartott be. A magyar légierő alapvetően 1956 végéig létezett, mint haderőnem. 1956 októberében már nem volt üzemképes Jak-9P vadász-, és IL-10 csatrepülő gépünk (légcsavaros). 3 db Il-28 bombázó repülőgép volt, amihez nem volt fegyverzet, át lettek alakítva célvontatóvá. Az IL-10 csatarepülőgépekhez tárolt bomba fegyverzetet a csapatoktól bevonták a központi raktárba, az állomány átképzés alatt volt MiG-15Bis sugárhajtásos repülőgépekre. A légierő már akkor vadászrepülőgépekkel (MiG-15Bis, MiG-15 UTI, MiG-17F és MiG-17PF) rendelkezett, bombázóval, csatarepülőgéppel nem. 1957 január végén jelent meg az új Néphadsereg kialakításáról szóló rendelet. A magyar légtér védelmét a szovjet repölőcsapatok látták el egy jó ideig.
A két vadászrepülő-hadosztályt, a kivonuló légvédelmi tüzérhadosztályt és a négy honi légvédelmi tüzérhadosztályt megszüntették. A Vezérkar Légvédelmi Csoportfőnökség közvetlen alárendeltségébe kerültek a megmaradt kisebb légvédelmi alakulatok. 1957 december 7-én megszűnt a Vezérkar Légvédelmi Csoportfőnöksége, helyette létrehozták az Országos Légvédelmi Parancsnokságot, közismertebb nevén az OLP-t, amelynek az alárendeltségébe három légvédelmi tüzérezred tartozott. 1960-ban az Országos Légvédelmi Parancsnokság kivált a Honvédelmi Minisztérium szervezetéből és önálló hadrendi elemként működött tovább. A honi légvédelmi csapatokon belül a honi légvédelmi rakéta fegyvernem 1962-ben 3 légvédelmi rakéta ezreddel (14 harci osztállyal), a honi vadászrepülő csapatok pedig 80 db szuperszonikus-, és 80 db hangsebesség alatti repülőgéppel rendelkeztek. Tehát a Magyar Néphadseregnek nem volt légierője, amelyben lett volna vadászbombázó, bombázó fegyvernem. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság, amely eddig minisztérium feladatokat ellátó szervezet volt, 1973 januárjában megszűnt. Helyette létrehozták az 1. Honi Légvédelmi Hadsereg-parancsnokságot. A csapatrepülő erők vezetésére megalakult a Csapatrepülő Parancsnokság.
A csapatrepülő alakulatokban lévő, a Szolnok-Szandaszőlős repülőtéren díszlokált 101. felderítő repülőezred (1971.09.01.-1984.03.31.) helyett, amelynek állományában L-29 repülőgépek voltak, önálló század szerveződött Szu-22M3 és Szu-22UM3 repülőgépekkel Taszáron. Tehát ezek a repülőgépek felderítő státusszal kerültek beszerzésre, nem pedig frontbombázó minősítéssel. Az, hogy valójában ezek a repülőgépek nagyon komoly támadó potenciállal rendelkeztek, egy másik kérdés.
"Kezdeti létszámát az 1947-es párizsi békeszerződésben kötötték ki. Ezt az 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában című jogszabály 12. Cikkében tette közzé:
- a) Szárazföldi hadsereget, ideértve a határvédő csapatokat, a légelhárító és a folyami flotillaszemélyzetet, összesen 65 000 főnyi személyzettel;
- b) Légihaderőt 90 repülőgéppel, ideértve a tartalékokat, amelyből legfeljebb 70 lehet harci repülőgép, összesen 5000 főnyi személyzettel. Magyarország nem tarthat vagy szerezhet meg olyan repülőgépet, amely belső bombahordozó berendezéssel ellátva elsősorban bombázógépnek volt szerkesztve.
Ami ezen felül állna, azt a szerződés életbelépése után 6 hónappal fel kell számolni."
A II. vh. után sok minden tiltva volt, amit idővel senki sem tartott be. A magyar légierő alapvetően 1956 végéig létezett, mint haderőnem. 1956 októberében már nem volt üzemképes Jak-9P vadász-, és IL-10 csatrepülő gépünk (légcsavaros). 3 db Il-28 bombázó repülőgép volt, amihez nem volt fegyverzet, át lettek alakítva célvontatóvá. Az IL-10 csatarepülőgépekhez tárolt bomba fegyverzetet a csapatoktól bevonták a központi raktárba, az állomány átképzés alatt volt MiG-15Bis sugárhajtásos repülőgépekre. A légierő már akkor vadászrepülőgépekkel (MiG-15Bis, MiG-15 UTI, MiG-17F és MiG-17PF) rendelkezett, bombázóval, csatarepülőgéppel nem. 1957 január végén jelent meg az új Néphadsereg kialakításáról szóló rendelet. A magyar légtér védelmét a szovjet repölőcsapatok látták el egy jó ideig.
A két vadászrepülő-hadosztályt, a kivonuló légvédelmi tüzérhadosztályt és a négy honi légvédelmi tüzérhadosztályt megszüntették. A Vezérkar Légvédelmi Csoportfőnökség közvetlen alárendeltségébe kerültek a megmaradt kisebb légvédelmi alakulatok. 1957 december 7-én megszűnt a Vezérkar Légvédelmi Csoportfőnöksége, helyette létrehozták az Országos Légvédelmi Parancsnokságot, közismertebb nevén az OLP-t, amelynek az alárendeltségébe három légvédelmi tüzérezred tartozott. 1960-ban az Országos Légvédelmi Parancsnokság kivált a Honvédelmi Minisztérium szervezetéből és önálló hadrendi elemként működött tovább. A honi légvédelmi csapatokon belül a honi légvédelmi rakéta fegyvernem 1962-ben 3 légvédelmi rakéta ezreddel (14 harci osztállyal), a honi vadászrepülő csapatok pedig 80 db szuperszonikus-, és 80 db hangsebesség alatti repülőgéppel rendelkeztek. Tehát a Magyar Néphadseregnek nem volt légierője, amelyben lett volna vadászbombázó, bombázó fegyvernem. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság, amely eddig minisztérium feladatokat ellátó szervezet volt, 1973 januárjában megszűnt. Helyette létrehozták az 1. Honi Légvédelmi Hadsereg-parancsnokságot. A csapatrepülő erők vezetésére megalakult a Csapatrepülő Parancsnokság.
A csapatrepülő alakulatokban lévő, a Szolnok-Szandaszőlős repülőtéren díszlokált 101. felderítő repülőezred (1971.09.01.-1984.03.31.) helyett, amelynek állományában L-29 repülőgépek voltak, önálló század szerveződött Szu-22M3 és Szu-22UM3 repülőgépekkel Taszáron. Tehát ezek a repülőgépek felderítő státusszal kerültek beszerzésre, nem pedig frontbombázó minősítéssel. Az, hogy valójában ezek a repülőgépek nagyon komoly támadó potenciállal rendelkeztek, egy másik kérdés.
Pedig Honvédnek igaza volt -> és nincs ellentmondás abban amit ő, illetve te írtál.@Honvéd inkább csendben maradt volna, mert nagy baromságot írt konkrét információk nélkül.
"Kezdeti létszámát az 1947-es párizsi békeszerződésben kötötték ki. Ezt az 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában című jogszabály 12. Cikkében tette közzé:
A fenti számok minden esetben magukban foglalják a harci, kiszolgáló és vezető személyzetet.
- a) Szárazföldi hadsereget, ideértve a határvédő csapatokat, a légelhárító és a folyami flotillaszemélyzetet, összesen 65 000 főnyi személyzettel;
- b) Légihaderőt 90 repülőgéppel, ideértve a tartalékokat, amelyből legfeljebb 70 lehet harci repülőgép, összesen 5000 főnyi személyzettel. Magyarország nem tarthat vagy szerezhet meg olyan repülőgépet, amely belső bombahordozó berendezéssel ellátva elsősorban bombázógépnek volt szerkesztve.
Ami ezen felül állna, azt a szerződés életbelépése után 6 hónappal fel kell számolni."
A II. vh. után sok minden tiltva volt, amit idővel senki sem tartott be. A magyar légierő alapvetően 1956 végéig létezett, mint haderőnem. 1956 októberében már nem volt üzemképes Jak-9P vadász-, és IL-10 csatrepülő gépünk (légcsavaros). 3 db Il-28 bombázó repülőgép volt, amihez nem volt fegyverzet, át lettek alakítva célvontatóvá. Az IL-10 csatarepülőgépekhez tárolt bomba fegyverzetet a csapatoktól bevonták a központi raktárba, az állomány átképzés alatt volt MiG-15Bis sugárhajtásos repülőgépekre. A légierő már akkor vadászrepülőgépekkel (MiG-15Bis, MiG-15 UTI, MiG-17F és MiG-17PF) rendelkezett, bombázóval, csatarepülőgéppel nem. 1957 január végén jelent meg az új Néphadsereg kialakításáról szóló rendelet. A magyar légtér védelmét a szovjet repölőcsapatok látták el egy jó ideig.
A két vadászrepülő-hadosztályt, a kivonuló légvédelmi tüzérhadosztályt és a négy honi légvédelmi tüzérhadosztályt megszüntették. A Vezérkar Légvédelmi Csoportfőnökség közvetlen alárendeltségébe kerültek a megmaradt kisebb légvédelmi alakulatok. 1957 december 7-én megszűnt a Vezérkar Légvédelmi Csoportfőnöksége, helyette létrehozták az Országos Légvédelmi Parancsnokságot, közismertebb nevén az OLP-t, amelynek az alárendeltségébe három légvédelmi tüzérezred tartozott. 1960-ban az Országos Légvédelmi Parancsnokság kivált a Honvédelmi Minisztérium szervezetéből és önálló hadrendi elemként működött tovább. A honi légvédelmi csapatokon belül a honi légvédelmi rakéta fegyvernem 1962-ben 3 légvédelmi rakéta ezreddel (14 harci osztállyal), a honi vadászrepülő csapatok pedig 80 db szuperszonikus-, és 80 db hangsebesség alatti repülőgéppel rendelkeztek. Tehát a Magyar Néphadseregnek nem volt légierője, amelyben lett volna vadászbombázó, bombázó fegyvernem. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság, amely eddig minisztérium feladatokat ellátó szervezet volt, 1973 januárjában megszűnt. Helyette létrehozták az 1. Honi Légvédelmi Hadsereg-parancsnokságot. A csapatrepülő erők vezetésére megalakult a Csapatrepülő Parancsnokság.
A csapatrepülő alakulatokban lévő, a Szolnok-Szandaszőlős repülőtéren díszlokált 101. felderítő repülőezred (1971.09.01.-1984.03.31.) helyett, amelynek állományában L-29 repülőgépek voltak, önálló század szerveződött Szu-22M3 és Szu-22UM3 repülőgépekkel Taszáron. Tehát ezek a repülőgépek felderítő státusszal kerültek beszerzésre, nem pedig frontbombázó minősítéssel. Az, hogy valójában ezek a repülőgépek nagyon komoly támadó potenciállal rendelkeztek, egy másik kérdés.
Igen, volt némi tiltás 1947 után, de kb nulla relevanciával bírt, mivel pont maguk a szovjetek várták el, hogy a VSz minden tagállama "erős bástya", azaz a szovjet front haderőkkel kompatibilis, egységes erő legyen. Csak a szatellit államoknak se akaródzott mindenhol a nagy költekezés.
Jól látszik, hogy a szovjet elvárásoknak megfelelést milyen jól festette meg a történelmi háttér, semmint a ténylegesen integráns, közös VSz érdek.
Az NDK egy éltanuló haderőt húzott fel, de csak, hogy szovjetebb legyen a szovjeteknél, "jó germánként" validáltatva magát a háború után a náci örökséggel a háta mögött.
Azaz, ha a szovjetek leghűbb, de németesen eminens szövetségesei vagyunk, az minden másnál világosabban határol majd el minket a náci német múlttól.
A csehszlovákok a németek ellenében fegyverkeztek, nekik mindegy volt, hogy NDK, vagy NSzK, ha az előbbinek rendesen be van fogva a pofája, attól még a falon túl ott a másik.
A lengyelek a nagylengyel víziót akarták már akkor is megélni, külön érdekes, hogy a rahedli ilyen-olyan MiG-21-es mellé volt nekik két századnyi MiG-23MF, az ML-re már nem futotta a Szükségállapot idején, de Szu-7, Szu-20, Szu-22M4-ből több mint száz volt, illetve a 70-es években még a lengyel atomfegyveren is elfantáziálgattak.
A románok tőlünk és a szovjetektől féltek, ezért a szovjetek mellett a kínaiaktól és még a franciáktól is vettek fegyvereket.
Össze-vissza helyezkedtek, pénzük meg nem volt.
A bolgárok a törököktől tartottak, ezért a szovjet nagytestvért az "exklúzív" geopolitikai lokáció űrügyén lényegében nulla rubelért húzták le rendesen, mindent is beszerezve, biztos, ami biztos.
Mi voltunk egyedül a feketeseggűek, ráadásul vesztes önképpel. Ehhez jött még Kádár 1956 utáni sajátos trónbitorlása és az abból eredő folytonos "se íze - se bűze" internacionalizmusa, gulyáskommunizmusa, ahol próbálta az elbitorolt vezér posztot hol simogatással, hol elnyomással, lehetőleg nulla nemzeti karakterrel folyamatosan megtartani.
Kifelé a szovjetek felé próbálta a nélkülözhetetlen bennfentes és a jófiú szerepet mutatni, építette a kapcsolatokat a Nyugattal, hogy fontos legyen Moszkvának, letörte az egyénieskedő nemzeti kinövéseket, folyamatosan Horthy-restaurációval vádolt, ha Trianon, vagy csak szimplán a magyar érdek felmerült, de közben meg ugyanazzal a seggel akarta az önálló cselekvés lovát is megülni.
Minden olyan "kicsit ez is - kicsit az is" dolog volt, miközben rettenetesen tartott egy újabb 56-tól, ezért a 63-as amnesztiát követően a jóléti "gulyáskommunizmus" irányába ment el. Ezt szolgálta volna az Új Gazdasági Mechanizmus is, amit meg a szovjetek nem akartak, mert Dubcekék után nem hittek a kádári mentegetőzésnek, hogy "mi nem csinálunk 68-at, mi nem akarunk majd kiugrani a kórusból".
Ezek után izzították az amerikai hiteleket, melyeket brutális uzsora kamatra vettünk fel az álmatag hetvenes évek közepén, hogy a nyolcvanas évek elejére már a közel 15-szöröse legyen az államadósságunk!
És akkor még ott voltak az országot kirabló impexek is.
Kádár ha akart volna, se tudott miből fegyvert venni úgy, mint a többi VSz tagállam, pedig a szovjet katonai-ipari komplexum (és a velük összefonódó szovjet ideológiai-politikai elit) elvárta, hogy mi is legyünk rendes vásárlók és jó katonák, hasznos ütközőzóna és engedelmes vazallus.
Közben meg a fentiekben leírt és a kontraszelekció révén teljesen kiépült kádári középszer kitermelte mindazon internacionalista csinovnyikokat is, akiknek nem kellett külön kényszer, hogy eminens módon ott tolják túl a "merjünk kicsik lenni" dolgot, ahol meg aztán senki se kérte egyátalán.
A Szu-22-eseket és Szu-25-ösöket a szovjetek elvárták tőlünk. Mi olcsóskodni akartunk, a szovjetek meg eladni. Pl el akarták adni a közel-keleti (arab) exportból visszamaradt Tumanszkij hajtóműves M3-asokat, így kapóra jöttünk mi balek vevők, mert valahol, valakik elhitették valakikkel, hogy ez a hajtómű az a hajtómű.
A szovjet el akarta hitetni, mi meg el akartuk hinni.
A kádári pénzügy látni se akarta a drága újgenerációs haditechnikát, mert kivolt a seggünk a gatyából és mert sokan a gazdasági-pénzügyi elitből idegen érdekek szerint játszottak. A sok amerikai hitelező a magyarországi ágensein keresztül biztos akart lenni abban, hogy az átutalt "dollármárka" nem holmi szovjet fegyverekre fordítódik. És persze a washingtoni fiúk a new yorki fiúk pénzügyi machinációin keresztül akarták bedönteni a "gonosz birodalmát" pl azzal, ha az a csatlósait öncsőd miatt elveszíti.
És eközben idehaza nehány szervilis barom meg beszart attól, hogy " jajj mit szólnak majd a baráti csehszlovák, meg román elvtársak!" és kitalálták, hogy a csapásmérő Szu-22-esnek a 101. felderítő században kell a CsRP-nél helyet csinálni és akkor az már nem olyan félelmetes.
Szóval ezt közösen hozták-hoztuk össze.
Azért ez egy kicsit ki lett sarkítva. Trianon, a II. vh.-s részvételünk és Rákosiék nem igazán pozitív működése nagyon is befolyásolta a lehetőségeinket. Kádár egy igazán középutas vezető volt, az adott helyzetből talán kihozta az optimálisat. Mi az, hogy trónbitorló. Lehetett volna jobb, de rosszabb is, pl. nálunk is egy Ceaușescu típusú, vagy egy igazán mindenben talpnyaló vezető mit csinált volna. Legalábbis én utólag így gondolom. Az 1968-as részvételünk is megérne egy misét. Véleményem szerint a magyar vezetők, kezdve István királlyal, de főleg Mátyás király óta, finoman fogalmazva is hazaárulók voltak, mindig idegen érdekeket szolgáltak ki. A mai politikai elitünkről meg inkább nem mondok semmit. Ugyanúgy érdekes politikát folytatnak az adott helyzetben. Ki ide, ki oda, de egyik sincs rendben. A kis ember most is le van sz@rva. Voltak nagyívű tervek az MN-el kapcsolatosan is, 1 ezred Szu-22, 1 ezred MiG-23, legalább egy század Szu-25, Nyebo lokátorok, Sz-300 légvédelmi komplexumok, lehetne sorolni.