A harckocsizó fegyvernemnek geopolitikai térségünkben szükséges vizsgálni létjogosultságát. Európából két út vezet Oroszország és Ázsia felé. Az egyik a Lengyel alföldön a másik a kisebb a magyar alföldön vezet át. Ez azt jelenti, hogy a NATO fő harckocsi csoportosítása a Lengyel-német-francia a fő hadszintéren foglal helyet.
A másik, hogy mivel NATO koalícióban vagyunk, ezért milyen fenyegettsége van hazánknak Sokan román, szerb, esetleg szlovák veszélyről gondolkodnak. Itt két dolgot kell figyelembe venni. Egyik, hogy a legvadabb időkben is amióta NATO és VSZ létezett, az egymás utáló országok is diplomáciával rendezték a problémáikat. A másik, hogy a környező országok (kivéve Ukrajna) harckocsikkal ellátottságát, és azok hadrafoghatóságát is érdemes vizsgálni. Látható, hogy a modernebb technika mint a T-72 modernizált változatai (kivéve ausztria amely Leo A4-el van ha jól tudom ellátva) nincs. Ergo tehát vagy ezekkel egyenértékű páncélos technikával kell rendelkzni, vagy más tankpusztíó eszközökkel. Már Rommal is azt a doktrinát követte, hogy tank ellen nem tankkal kell harcolni, és ezt a NATO is átvette (mint a német doktrinák nagy részét amelyet Von Manstein mint német tanácsadó az 1960-as években honosított meg a NATO-ban). A környező országok páncélosai ellen, a földi tankelhárító rakéták (METIS-M és
Konkursz komplexumok (PTURSZ) és a légierő tankelhárító fegyverei AGM-65 megfelelőek lennének. Utóbbiból 24 drab áll rendelkezésünkre. Termszetesen nem mozgó csoportosítás ellen akár a GBU-12 is megfelel, ha a tetőpáncélt, vagy a motorteret célozzák be. Ergo 1-2 századnyi magyar harckocsi nem tankelhárító szerepbne, hanem a fegyvernemi kultúra megtartására, gyakorlásra alkalmas jelenleg. Itt szidják a Currust, meg szétvernék. Nos ez tudtommal állami cég,
http://www.currus.hu/ tehát nem szétverni kell, hanem állami megrendelésekkel ellátni, a páncélos technika modernizálására. Azt, hogy a vezetőket leváltani, új gyártási és minőségelleőrzési kultúrát bevezetni stb. kell az nem azt jelenti, hogy meg kell szüntetni. ne essünk a Dunai Repülőgépgyár esetére ismét. A hazai páncélozott járművek, akár a T-72, akár a BTR család elegendő munkát adna, modernizáció, nagyjavítási munkákra.
Populistán a vizes VB költségein Twardy minőségű tankok lennének Tatán. Ugyanakkor én egy zászlóaljnyi harkocsin kívül többet nem tartanák rendszerben, elsősorban a szupport és a bekerülési költség, és az üzemeltetési költség vonatkozásában.
Az ilyen kisebb országok mint mi, inkább gondolkodhatnának harckocsivadászatra is alkalmas kerekes nehezebb járművekben (pld. Stryker vagy Centauró) én ára és európaisága miatt még a 105 mm-es lövegű Centauró I-est is megfelelőnek itélem, sebessége, kiegyenlíti a védettség, és a tűzerő hiányosságait, valamint kerekes és lánctalpas lövészpáncélos zászlóalj technikát is, 1-1 lövészdandárhoz. A realiítás inkább a családszintű megoldásokat preferálja, és a kerekes harcjárművek relatíve olcsobb üzemeltetési költségek miatt előnyt élveznek. Itt páncéltörő rakétás változatokkat megfelelőnek itélem meg a geopolitikai térségünkben létező tankok elleni harcra.
Rövid távon a BTR-80 és a T-72 modernizáció a hazai iparnnak jót tenni, és mivel expediciós műveletekre nem vinnénk őket, gyakorlásra és esetleges hazai assziemetrikusműveletek (terrorelhárítás) korlátozottan alkalmassak, (nem elsősorban tankkal megyünk a terroristák ellen, de egy 125mm-es löveg azért jól jöhet bizonyos esetben..A BTR80-asoknál például új amerikai gyártmányú, vagy licencben gyártandó kerekekkel értek el jó erdeményeket a mozgékonyság és gazdaságossági szempontból (Lásd: Haditechnika). A vezér BTR koncepció megbukott (Javelin pctörő rakétákkal lettek volna ellátva), mivel nincsenek meg azok a felderítő eszközök amelyekkel támogatni lehetett volna a tüzerős rakétákat, valamint túl magas és vékony páncélzatúak. A BRDM-ek és a Konkursz ideje a végéhez közeledik, talán egy közös plattformon lévő lég és páncéltőrő komplexumok beszerzési előkészülete, vizsgálata indkololt lehetne. Több ilyen van a fegyverpiacon.