- 2016. november 9-én egy titkos akcióban elfogták két orosz fegyverkereskedőt egy tököli fegyverraktárnál
- Az oroszok egy mexikói drogkartellnek akartak eladni nagyrészt a magyar honvédségtől származó fegyvereket, amelyekkel amerikai helikoptereket is le tudtak volna lőni
- Az üzlet csali volt, valójában az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) csalta csapdába az oroszokat
- Súlyos börtönbüntetés várt volna rájuk az Egyesült Államokban, de az amerikaiak hiába kérték kiadatásukat a magyar államtól
- Az Orbán-kormány ugyanis végül Oroszországnak adta át őket
A két orosz fegyverkereskedő még egyszer utoljára körbevezette a mexikói drogkartelltől jelentkező vevőket a Budapest melletti raktárban. A bemutatott fegyverek egy jó része a Magyar Honvédségtől származott, és egyértelmű volt, hogy a drogkereskedők mire akarják használni őket. A kartell emberei eleve azzal keresték meg az oroszokat, hogy „Mexikóban gond van az amerikai helikopterekkel. Zavarják a csempészetet”. A főként New Yorkba irányuló kokainszállítmányokat nemcsak a rivális bandáktól, de az Egyesült Államok hatóságaitól is meg kell védeniük, és ezért akartak maguknak fegyvereket vásárolni.
Úgy tűnt, hogy hosszú tárgyalás után, 2016. november 9-én végre összejön az üzlet. A kartell emberei elégedetten távoztak a raktárból, ahol megmutatták nekik a fegyvermintákat: többek közt Kalasnyikov- és Skorpió-típusú gépfegyvereket, gépágyúkat, valamint különféle páncéltörő, légiharc- és légvédelmi rakétákat. A két orosz eladó, az évek óta Magyarországon élő Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia pedig annyira zsebükben érezték az üzletet, hogy már az esti ünneplésre készültek. A mexikóiakkal kötött alku értelmében nem csak rendszeres fegyverbeszállítói lettek volna a kartellnek, hanem abban bíztak, hogy hamarosan ők maguk teríthetnek Európában több tonna kokaint.
Végül az egészből nem lett semmi, Ljubisinék pedig az éjszakát vodkázás helyett rácsok mögött töltötték. A Terrorelhárítási Központ (TEK) csapott le rájuk egy Perszeusz fedőnevű összehangolt nemzetközi műveletben, amelyet az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) irányított. Az amerikaiak titkos megfigyelésekkel és fizetett informátorokkal állítottak csapdát Ljubisinéknek.
Az oroszok két évvel ezelőtti magyarországi elfogását és a háttérben zajló akciót titokban tartották, sem a magyar, sem az amerikai szervek nem számoltak be a lekapcsolásukról. A Perszeusz-akciót és magyar vonatkozását egyedül
montenegrói lapok említették meg röviden, ahol Ljubisinék helyi kapcsolatának letartóztatásáról írtak.
A két orosz történetében azonban az igazán érdekes fordulatot nem is a TEK rajtaütése jelentette. Az orosz fegyverkereskedőket elfogták ugyan, de a magyar kormánynak köszönhetően el tudtak menekülni az amerikai igazságszolgáltatás elől. Magyarország másfél évvel elfogásuk után a NATO-szövetséges Egyesült Államok kiadatási kérelmének teljesítése helyett inkább Moszkvának engedte át az orosz fegyverdílereket, hiába próbálta elérni még az amerikai igazságügy miniszter is, hogy nekik adják ki őket.
A Magyar Honvédség leselejtezett készletével is üzletelő orosz fegyverkereskedők történetét több hónapnyi nyomozással tárta fel a Direkt36. A munka során főként Ljubisinék üzleti partnereinek visszaemlékezéseire, fegyverkereskedőkkel, külügyes és diplomáciai forrásokkal folytatott háttérbeszélgetésekre, valamint cégbírósági papírokra és amerikai bírósági dokumentumokra támaszkodtunk. Például arra a bírósági iratra, amiben a DEA egyik különleges ügynöke lehallgatási és megfigyelési információk alapján ismerteti a nyomozást, és ami alapján kiadták Ljubisinra és fiára az amerikai elfogatóparancsot.
Ljubisinék magyarországi ügyvédjük, Fridman Róbert szerint jelenleg egy moszkvai börtönben ülnek előzetes letartóztatásban. Fridman azt állította, ügyfelei nem tudták, hogy vevőik egy mexikói drogkartellnek akartak fegyvert vásárolni, és azt gondolták, hogy ez egy teljesen tiszta üzlet. Szerintük az ügy az oroszok egész világban történő üldöztetésének újabb példája. Az amerikai bírósági eljárás iratainak egy jelentős része továbbra is zár alatt van, az ügy részleteit firtató megkeresésünkre pedig sem a magyar, sem az amerikai hatóságok nem reagáltak érdemben. Az Igazságügyminisztérium annyit közölt, hogy a kiadatásnál Ljubisinék állampolgárságát vették figyelembe.
Egy, az ügy diplomáciai hátterét ismerő forrás szerint az amerikai és magyar hatóságok – ahogy általában lenni szokott – ennek a nyomozásnak a során is tökéletesen együtt tudtak működni, és akkor változott meg minden, amikor Ljubisinék letartóztatásából politikai kérdés lett. Pedig az amerikaiaknak nagyon fontos volt a két orosz ügye, és a forrás szerint 2018 nyarán még a kiadatást hivatalosan kezdeményező amerikai igazságügyminisztérium akkori vezetője, Jeff Sessions is többször megpróbált beszélni magyar kollégájával Ljubisinék ügyében - sikertelenül.
Ljubisinék ügyvédje szerint ügyfelei az elejétől úgy érezték, hogy – hasonlóan Viktor But vagy a
Libériában 2010-ben lekapcsolt Konsztantyin Jarosenko ügyéhez - az eljárás az oroszokkal szemben az egész világban történő üldöztetés példája, az Egyesült Államok pedig jogtalanul játssza ezekben az esetekben a világcsendőr szerepét. Az ügyvéd szerint idősebb Ljubisin valóban fegyverkereskedő, de legálisan üzletel, fia viszont csupán tolmácsként segített neki, mivel az apa nem nagyon beszél angolul.
Ljubisinék kiadatása megdöbbentette az amerikaiakat, ugyanis a politikai nézetkülönbségek ellenére a védelmi, nemzetbiztonsági és bűnüldözési együttműködés szintjén ilyen konfliktusok nem voltak jellemzőek. A magyar kormány korábban rendre teljesítette a hasonló kéréseket. 2010. szeptember 1-jén például letartóztattak Magyarországon
két kínai állampolgárt, akik amerikai fegyverembargó alatt lévő sugárzásálló mikrocsipeket próbáltak megszerezni a kínai állami űrkutatási vállalat számára. 2011. április 1-jén az ő kiadatásuk az Egyesült Államoknak gond nélkül megtörtént.
„Komoly incidens. Nyilván volt olyan súlyú az ügy valamiért az oroszoknak, hogy mindenképp hozzájuk kerüljenek a fegyverkereskedők, és a magyar kormánynak is volt annyira fontos, hogy inkább felvállaljanak egy újabb konfliktust Amerikával. A szövetségesi hozzáállás itt egyértelműen nem érvényesült magyar részről” - kommentálta az ügyet egy, az amerikai-magyar kapcsolatok alakulását az elmúlt években közelről figyelő magyar forrás. Egy NATO-tagországot képviselő diplomata szerint Ljubisinék kiadatási botrányából nem csak a közvetlenül érintett amerikai szövetségesek tanulhatnak: „Amikor a legjobb barátod megkér valamire, és te ezt teszed, azzal vajon mit üzensz az összes többi barátodnak? Azt, hogy a magyaroknak nem csak nem szabad, nem is érdemes hinni.”
https://444.hu/2018/11/23/ket-orosz...okok-de-az-orban-kormany-moszkvanak-adta-oket
