[HUN] Védelempolitika

dudi · 2013. február 24.

<a title="Profile" rel="nofollow">gigabiga</a>

Lőszer van mint a szemét!

gigabiga · 2013. február 24.

Csak a lövészetekre jut ki nehezen?

duckdodgers™ · 2013. február 24.

én nylítan nézem le dudit

)) nem titkolok el semmit

duckdodgers™ · 2013. február 24.

gigabiga a lövészetekre annyi jut ki, amennyit igényelnek. Kérdezd meg dudit, náluk jut mert az Ő főnökük nem spórol a lőszeren. Persze lőhetnének Ők is többet, de így is sokszorosát lövik az átlagnak. Sajnos az alakulatok parancsnokai jutalmat kapnak a megspórolt pénzek után (lehet ez már megszűnt, de pár éve így volt) magyarul mondva azért kapnak elismerést ha megrövidítik a saját embereiket és/vagy nem kapnak lehetőséget a képességeik megfelelő szintentartására.

Terminator · 2013. március 11.

Komment ehhez a hírhez: Aláírták a V4-es Harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot
Hende az M1 reggeli műsorában:

Terminator · 2013. március 11.

Komment ehhez a hírhez: Aláírták a V4-es Harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot
A Kormány 1106/2013. (III. 7.) Korm. határozata
az Európai Unió Mali Kiképzõ Mûveletében („EUTM Mali”) történõ magyar katonai szerepvállalásról
A Kormány az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva Magyarország európai
uniós tagságából folyó kötelezettségeinek teljesítése érdekében, az Európai Unió közös biztonság- és
védelempolitikája megerõsítéséhez való nemzeti hozzájárulásként, az Európai Unió Tanácsának döntése alapján
engedélyezi, hogy az Európai Unió Mali Kiképzõ Mûveletében (EUTM Mali) a Magyar Honvédség állományából
legfeljebb 15 fõ (váltási idõszakban legfeljebb 30 fõ) a mûvelet mandátumában meghatározott ideig, de legfeljebb
2014. május 18-ig részt vegyen, amely idõtartamba a kitelepülés és a visszatelepülés idõtartama nem számít bele.

A Kormány 1107/2013. (III. 7.) Korm. határozata
az Európai Unió Mali Kiképzõ Mûveletében („EUTM Mali”) történõ magyar katonai szerepvállalás
érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ
elõirányzat-átcsoportosításról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében meghatározott jogkörében
az EUTM Mali feladat végrehajtása érdekében 555,1 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli
el elszámolási kötelezettséggel, a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény
(a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére,
a Kvtv. 1. melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím, 2. MH ÖHP és alárendelt
szervezetei alcím és a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím 2. Ágazati
célelõirányzatok alcím, 40. Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegû befizetések jogcímcsoport, 2. Hozzájárulás
az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz jogcím javára.
Az átcsoportosítás tekintetében:
Felelõs: nemzetgazdasági miniszter
Határidõ: azonnal
Az elszámolási kötelezettség tekintetében:
Felelõs: honvédelmi miniszter
Határidõ: 2014. április 30.
Orbán

Terminator · 2013. március 11.

Komment ehhez a hírhez: Aláírták a V4-es Harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot
Magyar Közlöny 39. szám
(2013. március 7.)

http://www.magyarkozlony.hu/pdf/16406

szekely2020 · 2013. március 13.

szekely2020 · 2013. március 13.

amugy nagyon erőssen lobbizok azért ,hogy Magyarországon vissza állitsák a sorkatonaságot, de azt mondják,hogy nincs pénz rá, az osztrák mintára kellene visszaállittani, amit közmunkával bárki kiválthatna , lenne egy 3 honapos alapkiképzés, ée még max 1 honapig tartanák ott a katonát, szoval max 4 honap lenne a katonaság, amit ismétlem bárki aki nem akarna katona lenni ugyanennyi honap közmunkával bárki kiválthatná, szerintetek ? mi lenne a megoldás ?

Littlejohn · 2013. március 13.

Kedves Székely....

Szerintem a mai időkben a sorkatonaságnak nincs és nem is lehet jövője. Inkább az ifjú polgárok nevelésén változtatnék. Fiúk és lányok részére alapfokon - évi két hét időtartamban - kötelezővé tenném a katonai képzést. Kötelező lenne felnőtteknek - évi két hétre - a tartalékos szolgálat, mely további képzéssel járna. Rendbe tenném a mozgósítási rendszerünket. Már általánosban súlyt helyeznék a hazafias nevelésre. Támogatnám a Cserkész-szövetséget, az ifjúság erkölcsi-etikai-fizikai nevelése terén.

Ezek az intézkedések 10 év alatt - a hivatásos hadsereg-mag mellett - potens, mozgósítható erőt jelentene, a képzéseknek megfelelő "B" színvonalú tudással, amely mozgósításkor "A" szintűre hozható. stb...

desertfox · 2013. március 13.

<a title="Profile" href="http://htka.hu/forum/biztonsagpolitika/magyarorszag/page-6/" rel="nofollow">Mackensen</a>: Szerintem is színvonalat volt a szójátékod.

<a title="Profile" href="http://htka.hu/forum/biztonsagpolitika/magyarorszag/page-6/" rel="nofollow">Littlejohn</a>: Én azt vettem észre elkezdték ezt sulis dolgot, hogy minden suliba járnak a katonák és próbálják népszerűsíteni.
Aztán jöhetne egy táborozás stb... Egyébként már elkezdték a köztáboroztatást a szegényebb családokba. Ha oda is a Honvédség játékok keretében betenné a lábát az jó lenne.

Luthero · 2013. március 13.

Van egy KatonaSuli program honvédelmi nevelésnek elég jó kereteket add ez is.

silurusglanis · 2013. március 13.

Littlejohn:

"Támogatnám a Cserkész-szövetséget, az ifjúság erkölcsi-etikai-fizikai nevelése terén."

Van egy olyan halovány megérzésem, hogy nem egészen vagy képben a cserkészeket illetően.

Honvédelmi célú nevelésre egy MHSZ-szerű valamit lehetne létrehozni, területi jelleggel, szakkör-szerűen. A hivatásos/szerződéses állomány pedig a helyőrségében irányítaná a "nagyok" valódi katonai képzését.

yrkon · 2013. március 13.

Nekem inkább a leventeszervezet jut Littlejohn szavairól eszembe. De végül is a név tök mindegy, tőlem lehet csillámpóni szakosztály is, csak azt csinálja, amit kell.

A mostani heti pár óra testneveléssel az iskolákban (azon kívül meg nulla mozgás), már amúgy is el van puhulva az ifjúság nagy része.

honved · 2013. március 13.

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/03/13/21/Megjelent_a_Magyarorszag_es_Olaszorszag_vedelmi_egyuttmukodeserol_szolo.aspx

boki · 2013. március 13.

Szerintem se lenne rossz otlet 3-4 hetes kiképzés , ha nem is a sorkatonaság bevezetésével, de legalább onkéntes szinten,sok fiatal nem tud mit kezdeni magával..... Sot én mint tartalos is elfogadnék mondjuk minden 2-3-évben egy kéthetes gyakorlatot...

szekely2020 · 2013. március 14.

legkésőbb 2018-ra vissza kell vezetni a sorkatonaságot valamilyen szinten, bárhogyan is de valahogyan ki kell dolgozni egy megvalositható tervet és el kell küldeni az illetékeseknek....

Littlejohn · 2013. március 14.

Kedves Silurusglanis....

Olvasd el figyelmesen írásomat. A cserkészekkel kapcsolatban NEM katonai képzésről írtam, hanem erkölcsi-etikai-fizikai nevelésről. A kettő nem ugyanaz. Ne ítélj, hogy ne ítéltess!

szekely2020 · 2013. március 14.

<div>
<div>
Közlekedés klub hírei

</div>
</div>
<table>
<tbody>
<tr>
<td align="center">
<ins></ins><ins></ins>
<div>

</div>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

<div>
<div>
Államtitkok a hadiipart fellendítő Hadik-tervben: végre megtudtuk, a hadiiparban teljesedhet ki a Rába
<div>
1 éve | M Imre | 0 hozzászólás

</div>

<div>
A honvédelmi vezetés az úgynevezett Hadik-terv (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv) keretében igyekszik fellendíteni a hazai hadiipart - írja a Népszabadság és a Magyar Nemzet.



A Hende Csaba vezet honvédelmi tárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák. A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze nem ismerhető meg, annak egy része államtitok - közölte a Népszabadság. A Népszabadság cikke szerint a hadiipar fellendítésében a HM vezetése komoly szerepet szán az államosított Rábának, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében. A Magyar Nemzet cikke a Hadik-tervből a hadielektronikai piaci lehetőségekre mutat rá, egy indiai megrendelés 50 milliárd forintos bevételt hozhat.

(gazdasagiradio.hu)





A honvédelmi tárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák. A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze azonban nem ismerhető meg, annak egy része államtitok, írja a Népszabadság.

A hadiipar fellendítésében a Honvédelmi Minisztérium vezetése komoly szerepet szán a Rábának, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében.

A lehetséges területek között a kormányzati előterjesztés a hadielektronikát jelöli meg egyik példaként. Ötvenmilliárdos megrendelést és egy tízéves programot remélnek a Líbiában, Szíriában működő rádióelektronikai rendszerek esetleges újraszervezése, működtetése és karbantartása kapcsán.

Komoly bevételt hozhatnak a HM Arzenál Zrt. lokátorfejlesztései is, a tervek közt szerepel a "valóban magyar tulajdonban", hazai gyártóbázison nyugvó lőszerellátás kiépítése és biztosítása is. Ez utóbbi exportlehetőségeket is rejthet.

A dokumentumban szerepel a Térképészeti Kft. digitális adatbázisának esetleges bel- és külföldi értékesítése. Ugyancsak szerepel a tervekben az egészségügyi turizmus fellendítése, a honvédségi tulajdonban lévő üdülők hatékonyabb kihasználása. A terv részletei között olvasható egy katonai minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszer, valamint díj létrehozásának javaslata is.

Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül november 7-én 815 forintos áron vételi ajánlatot tett a Rába összes részvényre. Az állam megegyezett a korábbi Rába-befektetővel, a DRB Hicommal, a malájok csomagjával együtt a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítását követően az állam közel 30 százaléknyi Rába részesedéssel rendelkezett, a cél a részvények legalább 50 százalékának megszerzése volt.



Az ajánlat eredményesen zárult, az MNV 73,67 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Rábában. Intézmények 26 százaléknyi részvényt, magánszemélyek 21 százaléknyi papírt ajánlottak fel. Nagyjából ezer magánszemély élt a részvények felajánlásával.



A többségi tulajdon megszerzésekor nem volt egyértelmű, milyen szerepet szán majd az állam a magyar gépgyártónak, sokan a buszgyártásban látták a vállalat kitörési pontját, mások a hatalmas Rába-telkekben láttak fantáziát. A mai bejelentés által végre körvonalazódik, az alaptevékenységek közül melyik lehet az, amelyik igazolja az állami szerepvállalást, a vállalat jármű üzletágának szán az állam nagyobb szerepet a hadiipar újjáélesztésével.



A Rába komplett járműveket és járműipari vázszerkezeteket, alvázakat gyártó jármű üzletága nemzetközi partnereivel együtt 2018-ig a Magyar Honvédség kizárólagos terepjárójármű beszállítója, tevékenysége építőipari és haszongépjárművek, valamint buszok alvázainak európai piacokra történő gyártásával egészül ki. A jármű üzletág az elmúlt években 6-8 milliárd forintos árbevételt ért el éves szinten.

A katonai beszállítás a 2003-ban aláírt szállítási keretszerződésben szereplő öt terepjáróosztály járműveit érinti. A járművek vasúton, repülőgépen és hajón is szállíthatók, felderítés elleni védelemmel rendelkeznek, opcióként pedig páncélvédelemmel is elláthatók.

A mai hírt a Rába szempontjából mindenképpen pozitívan értékeljük, mivel a vállalat egy olyan szegmensének nagyobb szerepvállalásáról lenne szó, amely a társaság alapkompetenciái közé tartozik, így illeszkedne a Rába menedzsment célkitűzései közé is.

(portfolio.hu)





Bizonyos területeken Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet



Az egykor híres magyar hadiipari kapacitás újraélesztését jelölte meg korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter az egyik elérendő célként. A szaktárca vezetője több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy az előző szocialista vezetés a hadiipart „teljesen leépítette”, holott bizonyos területeken Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet, ami gazdaságélénkítő hatásával „akár az államadósságot is csökkentheti”.

Hende Csaba a Vasárnapi Híreknek ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a legjobb minőségű Kalasnyikovok egykor Magyarországon készültek, évtizedekkel ezelőtt a hadiipar negyvenezer embernek adott munkát, ma azonban a katonák elemi felszerelését sem képes előállítani.



A terület meglehetősen zárt a külső szemlélő számára. E sajátos piacon Magyarországon hiába igyekszik 128 vállalkozás értékesíteni termékeit és szolgáltatásait, nagy fegyverrendszerekkel csak az állam rendelkezik, és monopolhelyzetében kevés érdemi belátást enged.



A hadiiparral kapcsolatos kormányzati irányítás jelenleg a Hende Csaba miniszteri titkárságát is vezető Borbíró Zoltán kezében van; mind a négy érintett állami vállalkozás igazgatósági elnöki tisztét is ő kapta meg a kormányváltás után. A magyar hadiipar fénykorát 1988-ra teszik, azóta a gazdasági környezet és a Magyar Honvédség is jelentősen átalakult. Számos felszerelés feleslegessé vált, ezen „inkurrens” anyagok felújítása, újrahasznosítása és már országoknak való értékesítése hoz pluszbevételeket.



A folyamatban jelentős szerepet játszanak a közvetítő/kereskedő cégek, amelyek részesedését az új honvédelmi vezetés most szeretné „új alapokra” helyezni. Borbíró Zoltán korábban lapunknak azt mondta: a közvetítőkre szükség van (köztük például olyan, még a nyolcvanas években alapított társaságokra, amelyek egyedüli kapcsolatokkal bírnak például az afrikai régióban), de a velük kötött megállapodásokat a jövőben „másképp” kell megfogalmazni; úgy, hogy az állam érdekei jobban érvényesüljenek.



Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a részesedésük kevesebb lesz az üzletekből. Jelenleg egyébként lapunk információi szerint nincs élő szerződés egyetlen közvetítővel sem.



A hadiipar egyben nemzeti ipar is - érvelnek

 

A honvédelmi vezetés az úgynevezett Hadik-terv (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv) keretében igyekszik fellendíteni a hazai hadiipart. A Hende Csaba vezette szaktárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák.



A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze nem ismerhető meg, annak egy része ugyanis államtitok. Ezzel együtt a Népszabadság értesülései szerint a Hadik-tervben a tárca egyértelművé teszi, hogy a védelmi piac hozzájárulhat a „Magyar Növekedési Terv” megvalósulásához, egyes területeken pedig lehetőséget biztosít a meglévő ipari kultúra hasznosítására és továbbfejlesztésére.



„A honvédelmi fejlesztésekhez tartozó projektek katalizálják az értékteremtő gazdasági tevékenységek hazai beindítását. A hadiipar a nemzeti ipar elválaszthatatlan része. Ha a (nemzeti) hadiipar a nemzeti hadsereg eszközállományának jelentős részét biztosítani tudja, akkor ennek pozitív hatása lesz a nemzeti technológiai fejlesztésekre, a foglalkoztatás bővítésére, és adott esetben exportlehetőséget is hordozhat magában” – olvasható az előterjesztésben.



A Hadik-terv alapjait eszerint többek az adórendszer átalakítása (a védelmi rendeltetésű beszerzések után a költségvetés önmagát ne adóztassa), hatékonyabb katonadiplomáciai tevékenység, illetve „holdingosítás és klaszterezés” adja. Utóbbi része, hogy a különböző járművek és eszközök esetében hazai bázisú gyártás és javítás-karbantartás valósuljon meg.



Lőszer mellett az informatikára helyeznék a hangsúlyt

 

A lehetséges területek között a dokumentum a hadielektronikát jelöli meg egyik példaként. Ötvenmilliárdos megrendelést és egy tízéves programot remélnek a Líbiában, Szíriában működő – még a nyolcvanas években eladott, de csúcsminőségűnek számító – rádióelektronikai rendszerek esetleges újraszervezése, működtetése és karbantartása kapcsán.



Komoly bevételt hozhatnak a HM Arzenál Zrt. lokátorfejlesztései, s a tervek közt szerepel a „valóban magyar tulajdonban”, hazai gyártóbázison nyugvó lőszerellátás kiépítése és biztosítása is. Ez utóbbi exportlehetőségeket is rejthet.



Szintén a Hadik-terv részletei között olvasható a Térképészeti Kft. digitális adatbázisának esetleges bel- és külföldi értékesítése. Ugyancsak szerepel a tervekben az egészségügyi turizmus fellendítése, a honvédségi tulajdonban lévő üdülők hatékonyabb kihasználása. A terv részletei között olvasható egy katonai minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszer, valamint díj létrehozásának javaslata is, amely a beszállítók elismertségét segítené a piacon.



Az államosított Rábában is látnak lehetőséget

 

Külön figyelmet szentelnének a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas termékek előállításának, ez a HM szerint „az önfinanszírozó rendszer kialakítását” is elősegítheti. A piacképes termékek létrehozási folyamatába a tudományos életet (MTA, kutatóintézetek, egyetemek) is jobban be kívánják vonni, hasonlóképp a már meglévő termékek és képesség továbbfejlesztésébe. Szorosabb együttműködést szorgalmaznak a külügyi és a gazdasági minisztériummal, illetve a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal annak érdekében, hogy a magyar hadiipari cégek a szükséges reklámhoz és ennek révén nagyobb megrendeléshez juthassanak.



A hadiipar fellendítésében a HM jelenlegi vezetése szerint nagy szerepet játszhat az államosított Rába is, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében.



Hende Csaba nemrég a magyar hadiipar jövője letéteményesének nevezte a Rábát, és kilátásba helyezte, hogy újabb többmilliárdos jármű megrendelést készül adni a cégnek. Ennek részleteiről azonban egyelőre semmit nem tudni.

A Népszabadság értesülései szerint a Hadik-terv az Orbán-kormány asztalán már megfordult, a kabinet annak célkitűzéseivel egyetértett. Most a részletek pontos kidolgozása van folyamatban.

A hadvezér

 

Nem véletlenül nyakatekert egy kissé a Hadik-terv teljes elnevezése (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv), így sikerült ugyanis olyan mozaikszót alkotni, amely egy elismert személyiség nevével is megegyezik. Az 1700-as évek elején született Hadik András gróf magyar huszártábornokként és császári tábornagyként került be a történelemkönyvekbe. Részt vett a török elleni háborúban, egy merész portyázás során Berlint is megsarcolta, ötvenévesen már a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére, de egy időben ellátta a budai katonai kormányzó és az erdélyi katonai főparancsnoki feladatokat is. Az erdélyi kormányszék vezetőjeként – Magyarországon elsőként – kezdeményezte a jobbágyrendszer felszámolását. Halála előtt a Habsburg-birodalomhoz csatolt lengyel terület első polgári kormányzója, majd a bécsi Udvari Haditanács elnöke. A történészek az egyik legsikeresebb hadvezérként tartják számon.

(nol.hu)





Ezen múlik a jelen és a jövő

 

A honvédség jelene és jövője múlik most a takarékosságon, amely az idei év legfontosabb feladata – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön a fővárosban az éves értékelő és feladatszabó értekezleten.



miniszter a tárca katonai és politikai felső vezetői előtt azt mondta: nehéz év áll a honvédség előtt, aminek a legfőbb oka a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége. Ezért mindenekfelett takarékosságra van szükség, amelyben mindenkinek részt kell vennie – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a tavalyi év sikeres volt ugyan, de az ország anyagi helyzete miatt az eddigi munka csak arra volt elég, hogy „levegőhöz jussunk”. Mint mondta, Magyarország napjainkban hatalmas átalakuláson megy keresztül, és az emberek azt várják, hogy rend legyen az országban. „Ez egy nagy feladat, amelyet csak közös erőfeszítéssel vihetünk sikerre” – hangoztatta Hende Csaba. A tárcavezető szerint megvan erre a kormányzati akarat, „megvan az erő és a szándék”, ugyanakkor az anyagi helyzet miatt az ország átalakítása nem haladhat azzal a tempóval, amivel szeretnék.

Hende Csaba azt mondta: rendkívül nehéz, de sikeres év van mögöttünk, tavaly például teljesen megújult a honvédelmi rendszert övező jogi háttér, sikerült racionalizálni a minisztérium működését, csökkenteni a költségeket és a vezetők számát. „A nemzet szemében” nőtt az elismertsége a honvédségnek, jól halad az önkéntes tartalékos rendszer feltöltése, sikeresnek számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyre jelentős a túljelentkezés – tette hozzá. Sikernek nevezte továbbá, hogy megszületett a hadisírgondozásról szóló törvény, a Gripen-szerződés módosítása. A gazdasági helyzetet illetően viszont azt mondta, hogy már a „talpon maradás” is komoly sikernek nevezhető.

A miniszter szólt a missziós teljesítményről is, amely komoly elismerést szerzett a honvédségnek. Közlése szerint tavaly mintegy 1000 katona teljesített külföldön szolgálatot a NATO, az EU vagy az ENSZ valamelyik műveletében, ez a teljes szárazföldi haderő 12 százaléka. Rendkívüli horderejű eredménynek nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Ludovika zászlóalj kialakítását. Hende Csaba szerint tavaly nem csökkentek a honvédség képességei, sőt bizonyos területeken még képességnövekedésről is beszélni lehet, mint például a Honvédkórház esetében. Az intézményt egyébként sikerült konszolidálni és az jól halad a teljes fenntarthatóság felé – fűzte hozzá.

Az idei tervekről szólva azt közölte, hogy a kormány asztalára került a helikopterképesség kérdése, ebben döntés várható, illetve az idén megkezdődhet a 3D-lokátor építése Medinán. Az idén útjára indul a Hadik-terv, amelynek célja a magyar hadiipar újjáélesztése – tette hozzá. A tárcavezető közlése szerint a cél egy jól működő hadsereg és az ehhez szükséges valamennyi feltétel megteremtése.



Az MNO megírta, hogy 1204 állást szüntettek meg a Magyar Honvédségnél – a vezető szerveknél és a háttérintézményeknél – tavaly novembertől.



Csökkentették a bürokráciát

 

Összesen 1204 állást szüntettek meg a Magyar Honvédségnél – a vezető szerveknél és a háttérintézményeknél – tavaly novembertől; csökkent a bürokrácia és a vezetői szintek száma – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

A miniszter a tárcánál tavaly végrehajtott elbocsátásokról és szervezeti átalakításokról a bizottsági meghallgatáson azt mondta: az intézkedések növelték a hatékonyságot, javították a katonai szervezetek létszámarányát és egységesítették a széttagolt háttérintézményi struktúrát. A honvédség mintegy hatmilliárd forintot takarított meg ezen lépésekkel – fűzte hozzá.

A 2010-es adatokkal összehasonlítva a jelenlegi létszámról elmondható, hogy ötből kettő altábornagy, tizenötből öt vezérőrnagy, 32-ből 26 dandártábornok, 341-ből 227 ezredes és 1275-ből 1025 alezredes maradt a honvédségnél.

Az ésszerűsítés alatt megszüntettek öt – a HM háttérintézményei közé tartozó – költségvetési szervet, a NATO-parancsnokságok struktúrájához igazodva csoportfőnökségeket alakítottak ki és jelentősen csökkent a vezetői beosztások száma is.

A létszámot érintő változásokkal kapcsoltban elmondta azt is: sikerült beolvasztani a Radó György Honvéd Egészségügyi Központot a Honvédkórházba, így 266 fővel kevesebbet alkalmaznak. A katonai ügyészség az idei év elejétől nem tartozik a honvédséghez, és a két katonai nemzetbiztonsági szolgálatból egyet hoztak létre, ami tovább csökkentette a létszámot.

Juhász Ferenc, a bizottság MSZP-s tagja, egykori honvédelmi miniszter azt kifogásolta, hogy az átszervezésekkel szerinte csökkentek az ország katonai képességei.

Hende Csaba válaszában hangsúlyozta: nem csökkentek a képességek, a honvédség erősebb lett, pusztán a létszámot racionalizálták, és az átszervezések kapcsán nem érte panasz vagy kritika a tárcát.

(mno.hu)



(forrás: gazdasagiradio.hu, portfolio.hu, nol.hu, mno.hu)

</div>
</div>
</div>

desertfox · 2013. március 14.

http://www.honvedelem.hu/cikk/36893_bela_a_-20_fokban_is_rendithetetlen

[HUN] Védelempolitika

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Member

Member

Well-Known Member

Active Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Member

Well-Known Member

Member

Active Member