Igla család (SA-16 Gimlet / SA-18 Grouse / SA-24 Grinch)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
gcd374f0s3f71.jpg


Szingapúri M113 6 db Igla indítóval, FN MAG 7,62 mm géppuskával és német gyártmányú lokátorral.
Lényegében egy kicsit átbalanszolt Sztrela-10-es. :)
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 149
57 233
113
Az sa-24,ha berepül a hmz-jébe egy lopakodó gép,elvileg le tudja szedni?
Tudom,nem szabadna olyan alacsonyan repülniük,ezért vannak az sbd-k,stb,de bármilyen okkal ott van egy F22/F35,Pak-Fa,akkor képes leszedni?
 
M

molnibalage

Guest
Az sa-24,ha berepül a hmz-jébe egy lopakodó gép,elvileg le tudja szedni?
Tudom,nem szabadna olyan alacsonyan repülniük,ezért vannak az sbd-k,stb,de bármilyen okkal ott van egy F22/F35,Pak-Fa,akkor képes leszedni?
Miért ne tudná? Nem érdekli az infravörös vezérlésű rakétát a célpont radar-keresztmetszete.

Közelről semmiféle nehézség szint egy stealth gép követésében.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 149
57 233
113
Az attól függ...
  • mennyi infra csali, mikor oldva?
  • milyen az adott csali típusa? (teflon vagy pirofórikus)
  • mi az Igla alváltozata?
...stb.


Nyilván a legmodernebb Iglára gondoltam,ill a nyugati lopakodókon lévő elhárító rendszerekre,de én nem olvasok egyetlen nyugati repülős topikot sem,ezért kérdezem az illetékeseket.
Gondolom a nyugati gépeken nem a pilóta oldja a csalikat sacc/kb-ra rácsapva a gombra,hanem a gép felismeri a fenyegetést,látja az indítást,követi a rakétát,és a szerinte leg optimálisabb időben oldja a csalikat,azt amelyiket a laghatásosabbnak ítéli,ill amelyik van a gépen.
Gondolom a fel/leszálláskor a legkönyebb elkapni őket,ill ilyenkor elég elfoglalt a pilóta,meg légi tankolás közben,bár ott nem éri el a manpads,ill gondolom az ellen felett nem tankolnak.
 
M

molnibalage

Guest
Infracsapdák,egyéb csalik,zavarók?
Persze, ezek játszanak, de ezek nem steatlh gépen is vannak, szóval ugyanaz a szitu.
Az F-22-őn is van MAWS és az F-35-ön a DAS elsődleges funkciója is ez.
Ez alapján automatikus az infracsapda szórása.

Az, hogy egy kettős érzékelős Igla ellen mennyit ér, az erősen kérdéses.
Képalkotós MANPAD még nincs, IR SHORAD-ban nem vagyok biztos. Én nem tudok ilyenről, de ettől még lehet.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Pogány

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Gondolom a nyugati gépeken nem a pilóta oldja a csalikat sacc/kb-ra rácsapva a gombra,hanem a gép felismeri a fenyegetést,látja az indítást,követi a rakétát,és a szerinte leg optimálisabb időben oldja a csalikat,azt amelyiket a laghatásosabbnak ítéli,ill amelyik van a gépen.

Ez azért barokkos túlzás. A rakétaindítás érzékelők a rakéta működő hajtóművét észlelik, de az optikai érzékelők a pontos távolságot eleve nem tudják mérni. Ráadásul egy MANPAD hajtóműve pár másodpercig működik. Szóval lézeres vakítás/eltérítés, az észlelt irányra alapozva, csaliszórás (közel sem biztos, hogy az optimális pillanatban, kitérő manőver és közben erőteljes imádkozás.

De alapvetően a lopakodók nem mennek közel a célhoz, mert közelről könnyedén érzékelhetők gyakorlatilag bármivel. Ideértve a radart is, de természetesen optikával pont ugyanúgy követhetők és célba vehetők, mint egy hagyományos gép. Nem repülnek alacsonyan, mert kézi légvédelmi rakéták, kis hatótávolságú, ismeretlen helyzetű mobil légvédelem, csöves légvédelem rájuk is veszélyes. Ráadásul ahhoz, hogy kellően távol tudjanak maradni, nagy hatótávolságú fegyverek kellenek és a rakéták, siklóbombák hatótávolsága magasság és oldási sebesség függő. Tehát távolról és magasból dobálóznak. Éjszaka szeretnek kellemetlenkedni, hogy legalább a látható fény tartományú optikai célzást és rávezetést elkerüljék. A felhős időt szeretik, mert az még inkább csökkenti az optikai felderítés és rávezetés lehetőségét és persze a felhők felett repülnek (vagy benne).
Ezért viszonylag kicsi a esélye, hogy a lokadók és a kézi legvédelmi rakéták, vagy kis hatótávolságú és korlátozott hatómagasságú légvédelem találkozzanak. De ha találkoznak, akkor már a lopakodás kutyagumit nem ér.

Képalkotós MANPAD még nincs, IR SHORAD-ban nem vagyok biztos. Én nem tudok ilyenről, de ettől még lehet.

Dehogy nincs. Kínai QW-4, francia Mistral 3, japán Type 91 Kai. A Verba elméletileg nem képalkotó fejes, de 3 csatornás és szintén hidegen hagyják a csalik. Közvetetten képalkotó infra vezérlésű az RBS 70 NG és a Starstreak, mert ugyan lézer vezetősugarasak, de azt képalkotó infra optikán keresztül tartják célon.
A kis hatótávolságú légvédelemből pedig minden képalkotó, amely ilyen irányítású légiharc rakétákat (is) használ földről indítva, legyenek azok MICA (VL), IRIS-T, LFK NG, Python-5 (Spider), Umkhonto, TY-90. Valamint ide sorolható mindegyik rendszer, ami parancsközlő, vagy vezetősugaras irányítású, de képalkotó optikai csatornát (is) használ a célkövetésre, amiből szintén jó néhány van: Crotale MK.3, ADATS, Rapier MK2, OSA-1T, Tor-M2, T-38 Stilet, Pancir. Bár az utóbbi kettő már véleményes mennyire kis hatótávolságú, a maguk 20 km hatótávjával.
 
M

molnibalage

Guest
Dehogy nincs. Kínai QW-4,
Kína cuccokat bevallom nem ismerem.
francia Mistral 3
Ezt sem tudtam.
, japán Type 91 Kai.
Ezt sem.
Közvetetten képalkotó infra vezérlésű az RBS 70 NG és a Starstreak, mert ugyan lézer vezetősugarasak, de azt képalkotó infra optikán keresztül tartják célon.
Csak manuálisan és/vagy félautomatán. A rakétát maga a csali így nem érdekli. Amúgy ez azért mókás, mert ez így rávezetőállomásos SAM. :)
Ezeknél az optikai kiegészítő, főleg a Tornál, ahol a több célcsatorna csak radarral van.
T-38 Stilet, Pancir. Bár az utóbbi kettő már véleményes mennyire kis hatótávolságú, a maguk 20 km hatótávjával.
NATO szerint 25 km alatt SHORAD.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
A rakétaindítás érzékelők a rakéta működő hajtóművét észlelik, de az optikai érzékelők a pontos távolságot eleve nem tudják mérni. Ráadásul egy MANPAD hajtóműve pár másodpercig működik. Szóval lézeres vakítás/eltérítés, az észlelt irányra alapozva,
Ezt rosszul tudod.
A DIRCM rendszerek multispektrális (IR / UV) érzékelői végig kōvetik a rakétát a rakéta motor kiégése után is.
A DIRCM a pár wattos vékony lézer sugárral pontosan az IR rakéta szenzorát célozza és igyekszik azt elvakítani.
A mostani MANPAD ok ellen még működik a módszer, de pl. az Iris-T ellen már nem.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Ezt rosszul tudod.
A DIRCM rendszerek multispektrális (IR / UV) érzékelői végig kōvetik a rakétát a rakéta motor kiégése után is.
A DIRCM a pár wattos vékony lézer sugárral pontosan az IR rakéta szenzorát célozza és igyekszik azt elvakítani.
A mostani MANPAD ok ellen még működik a módszer, de pl. az Iris-T ellen már nem.

Szerintem pedig te tudod rosszul:
  1. Az UV érzékelők eleve csak működő rakétahajtóművet láthatnak, mivel érdemi UV kibocsátáshoz nagyon magas hőmérsékletre van szükség. Márpedig állításoddal ellentétben a legtöbb rakétaindítás érzékelő nem multispektrális, hanem csak UV érzékelőt tartalmaz. Persze van olyan is, ami infra érzékelővel is rendelkezik, de az infra érzékelőknek e téren sok hátránya van. Zavarja a napfény. Zavarja a földháttér infra kisugárzása. Csökkenti a hatékonyságát a köd, felhő, eső, a szenzor felületén a páralecsapódás. Nagyon sok a téves riasztás. Az UV-hoz képest sokkal nagyobb pixelek miatt még gyengébb a felbontás. Az UV-hoz képest nagy méret és tömeg. Hűteni kell, ami nem csak drágítja és bonyolítja a rendszert, de számottevő magasságokban már nő páralecsapódás, vagy akár a jegesedés miatti hatékonyságcsökkenés veszélye. A gyengébb kontraszt és sok zaj miatt nagyobb a jelfeldolgozási kapacitásigény. Hosszabb a reakcióideje, ami alatt eldönti, hogy valós-e a fenyegetés. Jóval drágább.
  2. Az infra érzékelők sem képesek egy 70-106 mm átmérőjű kézi légvédelmi rakétát jó pár km távolságból követni, ha annak már nem működik a hajtóműve. Ennek egyik oka, hogy a rakétatest infra kibocsátása nagyon alacsony. A rövid repülési idő alatt nincs ideje a súrlódástól komolyabban felmelegedni. Ráadásul a cél szemszögéből épp a hűtött infra fejet tartalmazó orrot kellene meglátni. Továbbá a kézi légvédelmi rakétákat jellemzően földháttérben kellene követni, márpedig a kiégett hajtóművű rakéta hőmérséklete a földháttér hőmérsékletétől nem sokkal tér el, azaz pocsék a jel/zaj viszony.
  3. A másik ok, hogy a rakétaindítás érzékelők apró szerkezetek, igen nagy látószög tartományra beállítva, hiszen jelemzően 4-6 db érzékelővel 360 fokot kell lefedni vízszintesen és egy vadászgép esetén akár függőlegesen is. Ezért a felbontásuk meglehetősen mérsékelt. Egy ilyen apró célpont szemből, mondjuk csak 3 km-ről 0,0013 - 0,002 fokos szög alatt látszik, azaz csak igen nagy felbontású, nagy nagyításra és szűk látószögre beállított, nagy sebességű kamerával lenne követhető. Persze amikor működik a hajtómű, akkor még alacsony felbontásnál is telítésbe viszi a képpontokat a kiégett állapothoz képest sok nagyságrenddel nagyobb infra kibocsátás.
Szóval a DIRCM rendszerek alapvetően az indítás után próbálják elvakítani a rakétát, amikor a működő hajtómű miatt az jól követhető. Ez vagy sikerül, vagy nem. A megbízhatóság messze nem 100%. Nem véletlen, hogy a lézeres vakító rendszerek mellett megtartották a csalikat, illetve a szélesebb szögtartományt lefedő, így pontos rakéta követést nem igénylő lámpás rendszereket is. A trend épp az, hogy egyre több infra csalit pakolnak a gépekre, hogy tovább bírják a csali szórást és ezáltal megnőjön az időablak, amin belül hatékony lehet a csalizás. Pont azért, mert a kiégett hajtóművű rakétát nem tudják követni és a távolságát pedig végképp nem tudják mérni, ezért nehéz a csaliszórás optimális időpontját kiválasztani. A biztosabb az, ha hosszabban csinálják.

Mellesleg ezeket a DIRCM rendszereket elsősorban a helikopterekre és a katonai szállító, utasszállító gépekre telepítik. Nem tipikusan a vadászgépekre és még kevésbé a lopakodó vadászokra. Bár ellenpélda is van.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Aha....:)
Csak egy gyors screenshot egy anyagból
Screenshot-20211031-214010-One-Drive.jpg

Ez az ábra hol mondja azt, hogy ez nem a hajtómű működésének szakaszában történik? Ugyanis a lézerrel akkor kell megfogni a rakétát. Ha működő hajtóművel nem sikerül, akkor kiégett hajtóművel már esély sincs.

Egyébként leegyszerűsítő, sematikus ábrák képaláírásai mióta írják felül a fizikát? Ilyen alapon olyan ábrát, vagy CGI-t is betehettél volna, amin egy képzeletbeli gömböt rajzolnak a gép köré, mint valami energiapajzs. Az, hogy a valóságban így működik, nem probléma, hiszen úgyis csak marketing célt szolgál.
Valamivel azt kellene alátámasztanod, hogy - nem elméletben, hanem konkrét rendszerben, a gyakorlatban - a kiégett hajtóművű rakétát optikailag végig követik úgy, hogy nem a hajtómű működése alatt fogata be a lézer.

Egyébként ha C-130-at rajzoltak a képre, akkor legesélyesebben LAIRCM-ról lehet szó, amibe alapból eleve csak UV tartományú rakétaindítás jelző van integrálva, az AN/AAR-54(V). De lehetne akár AN/AAR-47, vagy AN/AAR-60 (MILDS) is, szintén csak UV rakétaindítás jelzők.

És igen, az F-18-on és az F-22-n van infra tartományú AN/AAR-56 érzékelő, de azt sem véletlenül MLD-nek, azaz rakétaindítás érzékelőnek hívják és nem rakéta követőnek és nem véletlenül nincs hozzá kapcsolva DIRCM. Mert csak arra való, hogy az infra rakéták indítását érzékelje minél távolabbról, de folyamatos és a zavaráshoz szükséges mértékben pontos követésre nem képes, ha a hajtómű kiégett.
És igen, az izraeliek akár az infra tartományú PAWS rakétaindítás érzékelőt is összekötik a MUSIC DIRCM-el, de a MUSIC még szerintük is csak a hajtómű működésének szakaszában érzékeli, követi és téríti el a rakétákat.
És igen, a Leonardo is kínálgatja az infra MAIR rakétaindítás jelzőjét a Mysis DIRCM-el összekötve, de szerintük is mi az egyik fő előnye a rendszerüknek? Az, hogy nagyobb távolságból érzékelheti a rakéta működő hajtóművét, mint a legtöbb UV alapú rendszer, ezért az újabb nagyobb hatótávolságú kézi légvédelmi rakéták hajtóműve sem ég ki, mielőtt azt követésbe vehetnék és a DIRCM elkezdhetné vilogtatni rá a lézert. De ha nem sikerül a hajtómű rövid működése alatt elkapni a rakétát, akkor ez a rendszer is ráfaragott.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Ez az ábra hol mondja azt, hogy ez nem a hajtómű működésének szakaszában történik? Ugyanis a lézerrel akkor kell megfogni a rakétát. Ha működő hajtóművel nem sikerül, akkor kiégett hajtóművel már esély sincs.

Az Igla rakéta, még az orrán található "tűvel" is meglehetősen rossz légellenállási együtthatóval rendelkezik, a célkövető optika burkolatának kialakítása miatt. (Misztrál más tészta)
A fentiek miatt az Igla nagyjából csak addig (8-10s) képes manőverezni, illetve célt eltalálni, ameddig a hajtóműve működik.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Ez az ábra hol mondja azt, hogy ez nem a hajtómű működésének szakaszában történik? Ugyanis a lézerrel akkor kell megfogni a rakétát. Ha működő hajtóművel nem sikerül, akkor kiégett hajtóművel már esély sincs.
Hát akkor nézd meg ezt....:)
Símán nyomon követhető a rakéta azt követően is hogy a hajtóműve már kiégett...pedig ez még nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera