J-20 (Chengdu, Kína)

Aki pontosabb adatokat tud, az bátran javítson, de saccperkábéra (;D) nekem most megfelel:

MIG-29
1430 km hatótáv 4365 l kerozinnal, ez átlagosan <b>1,526 l üza/km/hajtómű</b> fajlagos fogyasztást jelent.

SU-27MK
3680 km hatótávolság 9600 kg üzemanyaggal, ebből 0,8 kg = 1,0 l keróval számolva <b>1,07 liter üza/km/hajtómű</b> fogyasztás jön ki.

F-16
3200 km hatótáv majdnem ugyanannyi keróval, mint a MIG-29, azaz ha 4000 l-t veszek figyelembe, akkor <b>1,25 l üza/km/hajtómű</b> érték adódik.

Mindhárom esetben csak a belső üza kapacitást vettem figyelembe, van némi eltérés, de az nem drasztikus és semmiképpen sem nagyságrendi!
 
Am ja engem régen molni rendesen kiosztott mert azt mertem írni hogy a pakfa egy 5 gen gép 4 gen hajtőművel .
És azt is írtam hogy ez nem változtat harci képességnél szóval kaptam tőle rendesen.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Prof. Dr. Forrás szerint még a gép sem kellene létezzen jó ideig.. osztogathat.
 
J-20-Mig-144.jpg

A két gép fejlesztése között van 20 év az orosz masina előnyére. A hasonlóságok tömege sem véletlen, az oroszok nyilván segítették a kínaiakat a J-20 fejlesztésben is valamilyen szinten.
Sőt, a PAK-FA fejlesztésekor már ismerték az F-22-est illetve simán ismerhették a J-20 fő koncepcióját is - ilyen szempontból is érdemes az 5. generációs gépeket figyelembe venni!
Egyébként a Jak-141 vs F-35 és Mig-144 vs J-20 közötti hasonlóságok nem a véletlen művei - az alap koncepció mindkét esetben orosz protó.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Háááátt..., azon kívül, hogy kacsacsőr elrendezésüek és kéthajtóművesek nincs egyébb hasonlóság köztük. Alul/oldal-beömlőnyílások, középszárnyas/felsőszárnyas kialakítás, a szárnyak formája is eltér stb.
A Jak-141-ből csak az óvális fúvócső elvét használták fel az F-35-nél, viszont annak külön emelőhajtóművei voltak az utóbbinak meg a fő hajtómű álltal forgatott csőlégcsavart.
 
T. dudi & Montezuma!
Én mindent elhiszek, de inkább megvárom, hogy az Airbus és a Boeing sírva könyörögjön az orosz hajtóműgyártóknak! :DDD
 
Formosa

Az Eurofighter EJ200-s hajtóművének 4000 óra az élettartalma, és 1000 óra a javítás közti üzemideje.

A Szu-35 AL41F1S hajtóművének élettartalma 4000 óra , javítás közti üzemideje pedig 1000 óra.

Persze ezek a gyártók állításai.
A polgári repülést pedig nem keverném ide, mert oda még csak most fejlesztenek hajtóművet az oroszok!
Az orosz hajtóművek élettartalma általában alacsonyabb, mint a nyugatiaké, de minden másban közel azonosak vagy néha jobbak.
 
<b>Fip7</b>
Van, aki még nem hallott a katonai/ipari kémkedésről és arról sem tud, hogy ez kétirányú utca – mindenki leskelődik és kutakodik a másik után és többnyire nem azért, mert a másik oldal terméke és technikája egyébként szóra sem érdemes.
Ha adatokkal szolgálunk, akkor vége a szakmai diskurzusnak és adatpontosítás helyett jön a hit és a kérdéses téma kétes értékű gúnyba fordítása.
Ez fehér öv. :D
 
<blockquote rel="Montezuma">
J-20-Mig-144.jpg

A két gép fejlesztése között van 20 év az orosz masina előnyére. A hasonlóságok tömege sem véletlen, az oroszok nyilván segítették a kínaiakat a J-20 fejlesztésben is valamilyen szinten.
Sőt, a PAK-FA fejlesztésekor már ismerték az F-22-est illetve simán ismerhették a J-20 fő koncepcióját is - ilyen szempontból is érdemes az 5. generációs gépeket figyelembe venni!
Egyébként a Jak-141 vs F-35 és Mig-144 vs J-20 közötti hasonlóságok nem a véletlen művei - az alap koncepció mindkét esetben orosz protó.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Háááátt..., azon kívül, hogy kacsacsőr elrendezésüek és kéthajtóművesek nincs egyébb hasonlóság köztük. Alul/oldal-beömlőnyílások, középszárnyas/felsőszárnyas kialakítás, a szárnyak formája is eltér stb.
A Jak-141-ből csak az óvális fúvócső elvét használták fel az F-35-nél, viszont annak külön emelőhajtóművei voltak az utóbbinak meg a fő hajtómű álltal forgatott csőlégcsavart.
</blockquote>

A J-20 totál kínai fejlesztés, ráadásul engem nem kell Kínával kapcsolatban semmiről sem győzködni. Ettől függetlenül sok ötletet meríthettek az 1.44-esből, miután a kínai gépek (lásd J-35) általában jelleghű koncepciók szoktak lenni, a J-20-nak viszont csak pár részlete hajaz a Raptorra, a többi része sokkal inkább a MIG stílusára hajaz. Szolgai másolatról szó sem volt soha.
 
Az orosz hajtóművek csak teljesítményben tudják azt, mint a nyugatiak. Élettartamban, karbantartási igényben és <b>fogyasztásban már nagyon nem!</b> A szupercirkálásnál ezt is figyelembe kéne venni.
A kínai hajtóművek viszont a kész röhej kategóriába tartoznak. Végre valami, amit nem tudtak másológéppel csinálni...
Kattints ide a kinyitáshoz...

Fennebb valaki írta, hogy az ugyanolyan teljesítményű orosz hajtómű kisebb, mint a nyugati. Nem tudom már megmondani, hogy konkrétan melyik kettőről volt szó, de utána néztem és tényleg az orosz 90+ centi vs az amerikai kb 110 centi átmérőjű volt nagyjából ugyanakkora hosszal. Ez alapján nem csoda, hogy kevesebb üzemórát bírnak, miközben egy 20-30%-kal kisebb hajtóműből hozzák ki ugyanazt a teljesítményt.
 
OFF

A kínaiak rakétás nagyfőnöke lett a Tsien Hue Shen 1955-ben. Előtte az USA-ban volt nagyon komoly koponya a rakétatervezésnél. Elég sok mindent hazavitt. A kínaiak a külföldre szakadt agyakat nagyobb sikerrel hívják haza, mint mi. Megkapja a kinti fizetése többszörösét, plusz lakás, stb. Gyakran beszélgetek kínai mérnökökkel. A legtöbbje Nyugaton vagy Ausztráliában tanult, dolgozott, majd hazamentek. Komoly társadalmi rang a hadseregnek dolgozni. Külön korházaik vannak, iskolák a gyereknek, ingyen utaznak, küldik haza a zsetont a szülőknek, stb. Mondjuk folyamatosan kontroll alatt vannak.

A kínait látom a tanulni akarást. Hónapról hónapra képzettebbek. A főnök az abszolút hatalom. Vacsoránál addig nem kezd enni, míg a góré nem eszik, ha iszik, akkor isznak. Mire a góré abbahagyta a kaját, végeztek, vagy ahol tart, abbahagyja.

Idén találkoztam az ottani állami minőségellenőrző intézet vezetőjével. A csapata furán mozgott. Ő ment elől, a többi négy félkörben. Bárhová mentek, úgy mentek, mint ahogy a zászlón a csillagok.

Ha Kínával akarsz üzletelni, oda kell a te oldaladról is egy kínai. Amit kifejezetten utálok, az az, hogy tárgyalás közben átváltanak kínaira, 10 percet csacsognak, majd kapsz egy Ok vagy No visszajelzést, majd másnap egy MoM-ot, amiben minden hivatkozási alap, amit megbeszéltetek... :)

Apropó, hajtóművek. A legnagyobb gondjuk az anyagminőséggel van. Nem sikerül olyan tiszta anyagokat létrehozni. Sok kohó van, a nagyrésze hitelből. Helyi szinten mindenki mindenki csókosa, ez a beszerzéseken is meglátszik. Ráálltak a tömegacélgyártásra, majd abban a kohóban akarnak nikkelötvözetet összehozni... Az eredmény látszik. Hiába kutatjáky tervezik meg és gyártják le a prototípust, ami kurva jó. A gond a sorozatgyártásnál van a fentiek miatt
 
Egyébként ha bele akarnék kötni a saját fajlagos értékeim helyességébe, akkor megnézném azt, hogy a fogyasztás hogyan viszonyul a leadott teljesítményhez, azaz tolóerőhöz.
Itt rögtön bukik a dolog, mivel a MIG-29 egy hajtóműve az 1,52-es mutatója mellett 86,40 kN tolóerőt ad le, az F-16-osé pedig 1,25-el tud 105,7 kN erőt, mindkettő utánégetővel (F100).
Így összehasonlítva a két hajtóművel kiderül, hogy a MIG <b>0,0176 l</b>-t használ el <b>1,0 kN</b> tolóerő leadáshoz, az F100-as pedig <b>0,0118 l</b>-t, ami jelentős hatásfokbeli eltérés!

<i>Kérdés:
Igaz-e, hogy az F100-as hajtómű az RD-33-hoz képest 20%-al nagyobb teljesítményt 33%-al gazdaságosabban ad le? </i>

Nem véletlenül raktam be a SZU-27-est is, mert annak már más tészta a hajtóműve, 1,07 l mellett 122,8 kN-t ér el, ami <b>0,0087</b>-es értéket ad 1,0 kN-hoz, ergo ezek a hajtóművek teljesítmény és hatásfok tekintetében inkább már az F110-es kategóriája.

Igen tudom, vacak az ökölszámokból képzett fajlagos értékem és ez az érték pont nem igaz a maximális tolóerőnél utánégetővel, de ennél jobb "gyorsmatekot" hirtelen nem tudok.
Természetesen tudom, hogy messze nem ennyire egyszerű a hajtóművek tudománya, de az én szintemen kábé ennyire futja, ha nem is pontos az összehasonlítás, de remélhetőleg <i>„jelleghelyes”</i>.

Az élettartam elsősorban anyag felhasználási és megmunkálási kérdés némi digitális technológiával. Az eltérő élettartam mutatja az egyes részterületeken lévő kisebb-nagyobb lemaradás eredőjét, ugyanakkor más területen tudtommal legelöl járnak, gondolok itt a vektorálható hajtóművek kérdésére.

<i>Ui:
Kérem a nálam szakértőbbeket (Allesmor, Molni, Laiki és a többiek), hogy ne hagyjatok kétségek között vergődni és még véletlenül se engedjétek, hogy még több baromságot írjak le, úgyhogy szóljatok közbe időben! Köszönet!</i>
 
joker

<i>"Fennebb valaki írta, hogy az ugyanolyan teljesítményű orosz hajtómű kisebb, mint a nyugati. Nem tudom már megmondani, hogy konkrétan melyik kettőről volt szó, de utána néztem és tényleg az orosz 90+ centi vs az amerikai kb 110 centi átmérőjű volt nagyjából ugyanakkora hosszal. Ez alapján nem csoda, hogy kevesebb üzemórát bírnak, miközben egy 20-30%-kal kisebb hajtóműből hozzák ki ugyanazt a teljesítményt."</i>

Én voltam az elkövető. Másik topikban volt, ez volt az:

<i>"Ő, miben is?
Amennyire én tudom , jelenleg élettartalom terén vannak némi lemaradásban, de ezen sem kell csodálkozni akkor amikor egy AL-31 ugyan akkora teljesítményű, mint egy GE-F110-s. Miközben az orosz hajtómű méretben kisebb nála.

Tudom wikipedia, de jól összemérhetőek a számok:
https://en.wikipedia.org/wiki/Saturn_AL-31
https://en.wikipedia.org/wiki/General_Electric_F110

A GE-F119-s hasonló orosz hajtóművet meg épp fejlesztik, az lesz majd a PAK-FA végleges hajtóműve."</i>
 
Montezuma

Az általad számolt elméleti fogyasztásokkal két gond lehet:
1. Nagyon gumipók a gépek hatótávolsága amit megadnak a gyártók.
2. A repülőgépek aerodinamikája is számít, vagyis amibe beépítik a hajtóművet.
+ itt is érdemes azonos időszakban készült hajtóműveket összemérni.
 
Elvileg az interneten elérhetőek a hajtóművek fogyasztási értékei.
Ezek elég jó képet adnak mert fékpadon steril környezetben mért fogyasztást tükröznek.
 
ozymandias

A főnököm idén volt Sanghajban egy hétig, és nagyon hasonlókat mesélt a mentalitásról. Harmadszor mentek ki, kiemelte a szemmel látható durva fejlődést a városon, a sok új, felújított épületet. Rengeteg képet készített a város történelmi parkjáról, ahol az alapítástól kezdve vannak történelmi emlékek, tárgyak. Egy kínai lány kísérte őket egész héten, bárhová mentek, minden ki volt fizetve (itthon kb közepes méretű céget képzelj el, világszinten semmi), a szállodától kezdve az összes étterem, múzeum, minden. Egy yüant nem kellett költeniük semmire, csak szuvenírre. Egyetlen egyszer lett kényelmetlen a hangulat, amikor a főnököm megkérdezte, hogy alapíthatna-e valahogy Kínában egy céget. Akkor a kísérőjük és a többi kínai is ideges lett, és megpróbálták lebeszélni a dologról. Azt mondták, hogy persze lehetséges a dolog, de nagyon problémás, inkább meg se próbálja.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back