Japán Császárság hadihajói (IJN)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 310
113
i118nd4aii891.jpg
xpbjie4aii891.jpg
t1588o4aii891.jpg
7g8itk4aii891.jpg
yr7i5l4aii891.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 230
17 104
113
A Mogami-osztályú Suzuya felszerelés alatt, 1935. június 20-án, a jokoszukai hajógyárban. A fegyverzet még nincs beszerelve. Elöl a sátrak a fő lövegtornyok berbettakivágásait takarják (ekkor még három löveges, 155 mm-es tornyok, a háború előtt két löveges, 203 mm-esekre lettek kicserélve). A kémények melletti kerek emelvények a kétcsövű, 127 mm-es kettős rendeltetésű tornyok helyei.
A felépítmény melletti kerek lyukak különböző optikai távmérők helyei, a szélesebb a 127 mm-es lövegeké, a kisebbek a 25 mm-es gépágyuké. A felépítmény tetején a nagy, kerek platform fölé szerelték be később a főtüzérség elsődleges távmérőjét.

suzuya.jpg
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 254
2 384
113
Fantasztikis ez a kémény az oldalon elvezetve! Kreativak voltak a japánok...
II.vh. megmutatta melyek azok a konstrukciós megoldások, melyek működnek s melyek nem (nagyon).
Azt mindjárt a brit Ark Royal-ban összegződött először az a technológiai irányvonal, mely később kijelölte a fejlesztések irányát…magam részéről ezt megközelítést elfogadom.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 504
54 455
113
Azèrt jó, hogy nem mindenki egy irânyba ment, függetlenül az eredmnyességtöl. Igy találunk elèg furcsasâgot, èrdekességet.
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 230
17 104
113
Azèrt jó, hogy nem mindenki egy irânyba ment, függetlenül az eredmnyességtöl. Igy találunk elèg furcsasâgot, èrdekességet.
A mai számítógépes modellek idején fura lehet, de akkoriban sok mindent nem tudtak pontosan kiszámolni, makettekkel letesztelni, tehát konkrétan meg kellett építeni, hogy lássák, hogy működik a valóságban. A repülőgép-hordozók világában gyakorlatialg az egész 20-as, 30-as évek az útkeresés jegyében teltek, nagyrészt úgy, hogy konkrétan megépítettek mindent, kitaláltak valalmit, beépítették egy hordozóba, aztán a tapasztalatok alapján tovább dolgoztak vele, majd megintcsak beépítették egy hajóba, vagy átépítettek egy egységet. Az IJN-nél a Hosho hordozó volt például a fő "teszt platform", a 20-as években pár év alatt valami tucatnyi fékezőkábel típust, elrendezést építettek be nála, egy része hazai, egy része brit fejlesztés volt. Időigényes és költséges módja a fejlesztésnek, de nem volt más módja.
 

laca

Well-Known Member
2013. november 6.
764
1 898
93
Fantasztikis ez a kémény az oldalon elvezetve! Kreativak voltak a japánok...
Azèrt jó, hogy nem mindenki egy irânyba ment, függetlenül az eredmnyességtöl. Igy találunk elèg furcsasâgot, èrdekességet.

Ez nem igazán szándékos kreativitás volt. A washingtoni flottaszerződés idején több csatahajó és csatacirkáló állt tervezés és építés alatt, amik a végén nem fértek be a limitbe. A legelső tervek szerint az Amagi-osztály két csatacirkálóját - Amagi, Akagi - alakították volna át hordozónak, de az Amagi teste súlyosan megsérült egy földrengés során. Ekkor pótlásul a Kaga lett átalakítva, ami eredetileg egy Tosa-osztályú csatahajó lett volna. Nyilván jó pár kötöttséget jelentett ezen hajó eredeti terve, funkciója. Persze ez a hőskor volt hordozó szemszögből, tényleg nem volt meg még a kiforrott koncepció sem.
De a csatahajós/csatacirkálós múlt miatt lett ez a két hajó olyan steampunk-os.
A Lexington-osztály (eredetileg szintén csatacirkálók lettek volna) külső ránézésre sokkal kiforrottabb hordozó benyomását kelti. De az útkeresést jól mutatja, hogy első formájukban egy nehézcirkáló teljes fegyverzetét - 4db 2 löveges 203mm-es torony - hordozták.
Mondjuk az Akagi és a Kaga is 200-as lövegekkel volt felszerelve (2x2 és 6x1) az elején.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 504
54 455
113
A Mogami-osztályú Suzuya felszerelés alatt, 1935. június 20-án, a jokoszukai hajógyárban. A fegyverzet még nincs beszerelve. Elöl a sátrak a fő lövegtornyok berbettakivágásait takarják (ekkor még három löveges, 155 mm-es tornyok, a háború előtt két löveges, 203 mm-esekre lettek kicserélve). A kémények melletti kerek emelvények a kétcsövű, 127 mm-es kettős rendeltetésű tornyok helyei.
A felépítmény melletti kerek lyukak különböző optikai távmérők helyei, a szélesebb a 127 mm-es lövegeké, a kisebbek a 25 mm-es gépágyuké. A felépítmény tetején a nagy, kerek platform fölé szerelték be később a főtüzérség elsődleges távmérőjét.

suzuya.jpg
Ez a kémény is egy sajátos japán megoldás.