Idős szomszédaimat azzal oltották, az oltás helyén érzett enyhe fájdalommal megúszták mindkét oltást.
Ez pedig a hatásmechanizmusa:
Az mRNS alapú oltóanyagok (Pfizer-BioNTech, Moderna) esetén sejtmentes in vitro transzkripcióval készítettek egyszálú, 5'-cap struktúrájú mRNS-t. Az így előállított messenger RNS-t lipid nanorészecskébe csomagolták. Az mRNS kódolja a membránhoz rögzített teljes tüskefehérjét, a hélixben 2 pontmutációt hordozva. Itt két aminosavat prolinra cserétek, hogy egyrészt növeljék a stabilitást, másrészt pedig immunitási szempontból ez váltja ki a legerősebb választ. A hírvivő RNS a lipidburokba csomagolva bejut a sejt citoplazmájába (de a sejtmagba nem!), majd a riboszómák (a sejtek fehérjegyárai) elkezdik a tüskefehérjék legyártását (lásd az alábbi képen):
A termelt tüskefehérje kijut a sejtfelszínre, az immunrendszer elemei észlelik, majd antitestekkel (~humorális immunválasz) és és memória sejtek előállításával (~sejtes immunválasz) felkészül az újabb fertőzésre. Ezalatt mivel feladatát elvégezte, az mRNS leválik a riboszómákról, majd a sejt lebontja alkotóelemeire.
Az alábbi képen magát a hatásmechanizmust látjátok:
A lényeg, hogy a becsomagolt mRNS endocitózissal bejut az immunsejtekbe, a riboszómákon elkészül a tüskefehérje, amely mivel immunogén hatású, a szervezet a proteaszómákban lebontja. Az MHC-val jelzett fő hisztokompatibilitási komplex fontos szerepet játszik a fertőző betegségek leküzdésében. A szervezetben pedig CD4 és CD8 immunválaszt generál.
Összegezve, mivel a hírvivő RNS nem jut be a genomba és maximum néhány 2-3 nappal a bejutás után lebomlik, így igen nagy valószínűséggel nem okoz semmilyen maradandó káros hatást.
