2.
Szóval egyáltalán ne is várjuk a teljes, részletes klinikai vizsgálati eredménysort?
Nincs kizárva, hogy közzéteszik, de a kínaiaknál ez egyáltalán nem prioritás. Ahogy az oroszoknál sem volt az.
Egy több tízezer oldalas kísérleti dokumentációt összeállítani óriási feladat. Minek, ha nélküle is elkel a termék?
A Szputnyikét azért utólag közölte a Gamaleja Intézet. Akkor az alapján, amit mond, azt se várjuk, hogy a 79 vagy a 86 százalékos hatékonyság-e az igazság a Sinopharm-vakcina esetében?
Én ennél sokkal többféle hatékonysági adatról tudok, de nézzük a másik kínai gyár, a SinoVac oltóanyagát. Brazíliában 50, Törökországban 91 százalékos hatékonyságot mértek a klinikai vizsgálatok során. Melyik igaz? Mindkettő! A törököknél egy teljesen átlagos csoporton tesztelték, s azt látták, hogy 91 százalék, hogy valaki nem kerül kórházba, ha megkapja. A braziloknál egészségügyi dolgozóknál vizsgálták a tünetek megjelenésének esélyét, s itt jött ki az 50,38 százalékos hatékonyság. A Sinopharmnál sem ugyanazt vizsgálták az egyes csoportokban, ezért lett az Egyesült Arab Emirátusokban 86, Kínában pedig 79 százalékos a hatékonyság. De mindegyik érték nagyon jó! Nem a hatásosságot vitatom.
Mi a véleménye a „csőben lévő” vakcinákról, a Johnson & Johnsonéról, a CureVacéról, a Novavaxéról és a Sanofi/GSK-éról? A Johnson & Johnsonét múlt héten engedélyezte az európai gyógyszerhatóság.
A Johnson & Johnson európai leányvállalata a Janssen, az ő vakcinájuk ugyanazon a technológián alapul, mint az orosz Szputnyik vagy az AstraZeneca oltóanyaga. Megegyezik az Szputnyik első oltásával, csak a Janssen vakcinája egyadagos. Az AstraZenecáéból meg a Szputnyikból is lehet, hogy elég lenne egy adag, hisz az első oltás a koronavírus és a vektorvírus ellen is elkezd immunizálni, így a második (azonos vektor) már nem tud olyan nagy pluszhatást kifejteni. Kellenének a kísérletek, amelyek bizonyíthatnák, hogy a Janssenből a második oltás tovább fokozza a védettséget.
Ezért fogott össze az AstraZeneca és az orosz gyártó, s fogja „keverni” a két vakcinát?
Így van. A legideálisabb megoldás az lenne, ha az Astra első oltását kombinálnák a Szputnyik elsőjével vagy a Janssen vakcinájával. A Pfizer és a Moderna vakcinák esetében is igaz, hogy az első oltás olyan mértékű védettséget ad, hogy az emlékeztető oltást akár el is lehetne hagyni.
Ön most arról beszél, hogy igenis lenne létjogosultsága a keresztoltásnak, vagyis a különböző vakcinák „keverésének”.
Mindig is azt mondtam, hogy a keresztoltás ideálisabb, mint ha ugyanabból a típusból adnak be egy második adagot. A két ugyanolyan típusú oltásban az antigén, vagyis a vírus S-fehérjéje az azonos, a többi melléktermék, azok ellen viszont nem jó, ha immunizálva vagyunk.
Szóval nem látok abban veszélyt, ha egy vektrovakcina után második oltásként egy alegység-, vagy RNS-alapú oltóanyagot kapnánk.
A várható oltási útlevélbe viszont a dokumentációs rend fenntartása miatt nem megengedett, hogy először ezzel, másodszor azzal oltanak be, óriási lenne a káosz.
A szavaiból az érződik, hogy egyetért az oltási rend megváltoztatásával, melynek lényege, hogy minél hamarabb kapja meg mindenki az első oltást, s ezzel együtt egy erős védettséget a súlyos betegségtől?
Én ezt már januárban javasoltam. Botorságnak tartottam, hogy aszaljuk 3 hétig az emlékeztető oltás adagját a hűtőben. Mindenki, aki életében immunizált már, tudja, hogy az immunrendszert felpörgető emlékeztető oltást nem napra pontosan a 21. vagy a 28. napon kell beadni. Mindegy, hogy három hét vagy három hónap múlva adom a második oltást. Azért ragaszkodna a Pfizer a 21. naphoz, mert a gyártó a (sokáig tartó, nagyon költséges) klinikai vizsgálatok során ezt jelölte meg mind a 30 ezer ember számára, akiket bevontak a kutatásba, s ezért erre vállaltak később garanciát. A két hét korai lett volna, a hat pedig az időfaktor miatt sok, ezért a hármat választották.
És az AstraZeneca miért írhatott az előiratba 4-12 hetes puffert a második oltásig?
Mert az AstraZeneca erre is letesztelte a vakcinát, s amikor a brit gyógyszerhatóság megkérdezte, vállalják-e ezzel a beadási határidővel a dolgot, igent mondtak.
Visszatérve az eredeti kérdésre…
…igen. Jön a német CureVac vakcina is, a klinikai 3-as fázisban van. Ez is m-RNS-alapú, mint a Pfizeré vagy a Modernáé. A francia Sanofi tudtommal megbukott a saját oltóanyagával, és most a Pfizerét termeli, de többféle vakcinával is próbálkozik. A GSK ehhez annyival járul hozzá, hogy egy nagyon hatékony adjuvánst fejleszt, ami segíti az immunválaszt. A Novavax egy kitűnő alegységvakcinát gyárt: egy rovarvírusban termeltetik meg az S-fehérjét, így az S-fehérje egy tökéletes szerkezetű formáját állítják elő (stabilizálták azt a formát, amely ellen a leghatékonyabb a védekezés). Emiatt sokkal nagyobb valószínűséggel véd majd a mutánsoktól is az ő oltóanyaguk. Meglátjuk.
Szükségszerűnek tűnik, hogy a közeljövőben a koronavírus variánsai ellen fejlesztett oltóanyagok uralják majd le a piacot?
Azért olyan nagyon sokáig nem fog már mutálódni a vírus, mert az ember nem hasonlít túlzottan a denevérre.
A mondat második fele világos, kérem, fejtse ki az elsőt!
Ez a koronavírus a denevérhez adaptálódott tökéletesen, de átkerült az emberre. Ám a vírus S-fehérjéje és a mi ACE-2-es fehérjénk már közel sem kapcsolódik olyan jól, mert a miénk nem olyan, mint a denevéré. Ha egy mutáció során erősebb kötődés alakul ki, akkor ragályosabb lesz a vírus, nő a reprodukciós rátája, ezt látjuk most az angol variánsnál. A közeljövőben is lesz még ilyen példa, de ez nem egy korlátlan, végtelen dolog, mert a vírus fertőzési folyamata rettentő bonyolult. Próbálhat egyre erősebben kötődni az ACE-2-es fehérjénkhez, de nagyon nem tud megváltozni, mert a szerkezetének más folyamatokhoz, például a sejtbe jutáshoz is alkalmazkodnia kell.
Kialakulhatnak tehát a mostaninál is ragályosabb mutációk, de a betegség jellegét ez nem változtatja meg, „csak” a fertőzőképességét.
Átállnak a gyártók a variánsok elleni fejlesztésre?
Most azzal ijesztgetik az embereket, hogy a vakcinában lévő antitestek nem olyan hatékonyak egyes mutánsok ellen. Erre az a válaszom, hogy Olaszországban, de Magyarországon is akadnak olyan emberek, akiknek a szervezete képtelen a vírussal szembeni megfelelő ellenanyag-termelésre, de T-sejtes immunválaszt ettől függetlenül adnak.
Két olyan hölgy pácienst is ismerünk, aki képtelen volt ellenanyagot termelni, de a szervezete a T-sejtes immunválasszal simán legyűrte a fertőzést. Vagyis a mutánsok ellen termelt ellenanyag nélkül is meg lehet gyógyulni.
Azt tudom elképzelni, hogy ha valaki, akit beoltottak egy mostani vakcinával, majd 2021 vége felé, a fertőzőbb mutánsok miatt egy emlékeztető oltásra fog szorulni, mely az új antigén ellen meg fogja védeni.
Hogyan alakulhat a vírus harmadik hullámával való küzdelem, hogy látja a közeljövőnket?
Arról már lehetett olvasni februárban, hogy a „kenti”-nek nevezett angol variáns milyen mértékben szedi az áldozatait a szomszédos országokban. Óriási szerencsénk volt, hogy az eredeti koronavírus majdnem egy éven át megőrizte a 2-3-as reprodukciós számát, s csak az angol mutáns lett sokkal ragályosabb. Az is mázli, hogy a vírus halálozási mutatója nem lett magasabb az eddiginél.
Ám a járvány tavalyi berobbanásával kapcsolatban sorjáznak a kérdések. Bebizonyosodott, hogy a vírus 2019 végén már felbukkant Európában és az USA-ban. Az első áldozatokat viszont márciusban regisztrálták. A köztes néhány hétben mit csináltak a hatóságok? A kínaiak már tavaly január közepén feltérképezték a vírus genomját, ez alapján PCR-teszttel kimutatták a kórokozót. Ha a hálózatkutatók megjósolták, hogy a vírus februárra már Európában, Olaszországban robban, miért fogadtunk napi több száz járatot Kínából, miért nem teszteltek minden reptéren? A kínaiak ennyivel előrébb járnak a védekezésben Európánál és az Egyesült Államoknál?
Annak idején tettem egy olyan kijelentést, hogy civilizált országban ez a vírus nem okozhat komoly járványt. Alábecsültem az emberi butaságot.
Remélhetőleg sokat tanultunk az eltelt közel egy évből, és ha jön egy ennél is veszélyesebb vírus, akkor okosabban fogunk védekezni.