A járvány jövőbeni alakulását illetően a Szegedi Tudományegyetem matematikusa úgy fogalmazott, ennek előrejelzése momentán talán az egyik legnehezebb kérdés, ugyanis az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival nem tartott lépést a teszteléseknek a száma, vagyis a naponta jelentett adatok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak. Ha nő a napi pozitív eseteknek az aránya, azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, azonban nem következtethető pontosan a valós fertőzöttség növekedésre, mert az nem áll egyértelmű kapcsolatban a pozitivitási aránnyal. Szemléletesképp hozzátette: ha például 8 ezer tesztből 800 pozitív, akkor abból még arra sem lehet következtetni, hogy 10 ezer teszt esetén ugyancsak 800, vagy 1000, esetleg 1200 lenne a várható. A Röst Gergely által említett problémán a Semmelweis Egyetemen is sokat gondolkodtak, ahogyan a világban mások is – jegyezte meg Oroszi Beatrix, aki szerint van egy nagyon téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitívumunk, mert többet tesztelünk. Önmagában ez akkor lenne igaz – hogy pusztán a tesztelés miatt van több eset, miközben a járványügyi helyzet változatlan –, ha pozitivitás ennek megfelelően csökkenne. A probléma viszont azzal van, ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglevő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni – magyarázta az orvos-epidemiológus, hozzátéve, az adataik azt húzzák alá, hogy a jelenlegi tesztelési kapacitással nem lehet az összes esetet detektálni. Vagyis menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát, nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelései kapacitásunk elérte a felső határát. Oroszi Beatrix hozzátette, ami viszont egyértelműen látszik a járványgörbén, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik. Egyre idősebbek jönnek be a képbe, egyre nő az azonosított esetek átlagkora, annál inkább csökken a kevésbé súlyos esetek azonosítása. Az eltolódásból pedig az következik, hogy sajnos a kritikus lefolyású eseteknek az emelkedése várható következő napokban–hetekben a gyakoriság tekintetében, mindezt pedig tényadatok is alátámasztják.
Szakértők: a súlyos lefolyású esetek növekedése várható rövidesen