JAS-39 Gripen (Saab,Svédország)

"Soha nem értettem, hogy egyesk miért tételeznek fel egyből totális atomháborút a nagyhatalmak között. Ha minden résztvevő fél tisztában van a dolog öngyilkos voltálval, akkor miért következne be az armegeddon…?"

 

Kb. erről beszéltem én is. Olyan nagy háborúval lehet nem számolnak a dánok vagy kanadaiak és így lehet esélye egy EF-nek vagy Gripennek is F-35 helyett. Majd eldöntik mi a jó nekik. Ennyi erővel nekünk is F-35 kéne hamarosan, mert minek vettünk Gripent.

Az anyagokhoz nem értek, de biztos van köze az észlelhetőséghez. Nem véletlenül fejlesztenek új anyagokat, bevonatokat. Ha az F-35 teljesen fém építésű lenne lehet rosszabb értékeket mutatna. 
 
A kis háború ellenben nem zárja ki azt, hogy alacsony észlelhetőségű gép jön szembe...
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: Az F-35-"káosz" miatt növekedhetnek a Gripen-eladások
"A kis háború ellenben nem zárja ki azt, hogy alacsony észlelhetőségű gép jön szembe…"
Amely vagy kikapcsolt radarral maga is vakon keresi ellenfelét vagy bekapcsolja a radarját és akkor nem lopakodó többé.

A tények sorozatoan megcáfolják "érveléseidet" és költői kérdéseidet molnibalage, vagy mindenki más szimpla hülye, korrupt. (lassan az egész világ).
 
Amely vagy kikapcsolt radarral maga is vakon keresi ellenfelét vagy bekapcsolja a radarját és akkor nem lopakodó többé.
Tipikusan a szezont a fazonnal keverés esete barátom. Hihetetlen, hogy ennyi fejtágítás után is sikerül ekkora baromságot leírni... X év okító komment, több nagy összefoglaló anyag után is gyak. a 2x2 sem megy. Elképesztő. De tényleg...

Az alascsony észlelhetőség azt jelenti, hogy az ilyen képességgel bíró gépet radarral nehéz felderíteni, az észlelési távolság drámaian csökken, jelenleg ez főleg X sávra vonatkozik. Azonban, ha a gép használja radarját attól a gép RCS értéke nem nő. Ez mit jelent? Miért fontos ez?

Azért, mert RWR tényleg képes észlelni azt, hogy adott irányban EM sugárzó van, csak ez nem ad távolság adatot - legfeljebb erős becslést - sem tűpontos irányt, az alacsony észlelhetőségű gépet kereső radarok ugyanúgy nem észlelik adott esetben. Ez mit jelent? Attól, hogy egy gép használja a radarját, attól az ellenfélnek nem lesz adata ahhoz, hogy légiharcrakétát vezessen rá a célra. Ráadásul mivel a data link korában nem szükséges az indító gép radarját használni, és még az platform célmegvilágítása is lehet szakaszos ez tűzvezetéshez édeskevés, pontosabban lehetetlen...

Szélsőséges esetben ez mit jelenthet az alacsony észlelhetőség? Döbbenetes, de még egy alacsony észlelhetőségű SARH rakétát alkalmazó gép is képes lehet lenyomni egy aktív radarosat - azonos kinematikai hatótávolságot feltételezve - ha a RCS a szükséges mértékben csökkenti az észlelési távolságot, hogy kellően közel menjen az ellenfélhez. A megtámadott gép érzékeli, hogy jön valami, de attól még célbavenni képtelen az alacsony észlelhetőségű gépet.
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: Az F-35-"káosz" miatt növekedhetnek a Gripen-eladások
"Amely vagy kikapcsolt radarral maga is vakon keresi ellenfelét vagy bekapcsolja a radarját és akkor nem lopakodó többé."
Mondjuk ez érdekes kérdés mert, itt olvastam hogy ezek a gépek pont a radarjukban különlegesek, vagy voltak különlegesek. Az akkori időkben azt mondták hogy ezek a radarok képesek a kimenő teljesítményüket illeszteni a környezethez és amiatt a bemért gép nem érzékelte azt hogy felderítették. Illetve adat linken átküldték az adatokat. Azóta azonban a többiek is felzárkóztak radar technikában, úgy hogy ki tudja mi az igazság.
 
Ha egy sima sugárforrás mozog akkor megvan a távolsága is, úgy híjják hogy trigonometria. nevetséges vagy az x év fejtágító kommentjeiddel. igazából  telefonkönyv magoláshoz hasonlítanám a hobbidat.
 
Számtalan feltevésed csak feltevés, egy lehetséges variáció. A többire kapásból rámondod, hogy xar (kompozitok mennyisége hatása, az európai elektronika fejlesztése stb ami ugye belefér a 4++ gépbe is, az AESA által lehetővé tett új felderítési eljárások stb) így neked kerek a vikág,  pedig a valóság ezen cikk szerint is és sok más cikk szerint is az, hogy a geometriai lopakodás jelentősége csökkent és csak egy adalék lesz

 

"Az alascsony észlelhetőség azt jelenti, hogy az ilyen képességgel bíró gépet radarral nehéz felderíteni, az észlelési távolság drámaian csökken, jelenleg ez főleg X sávra vonatkozik" egy tipikus bulvár fogalmazás, mert csak ezt az észlehetőséget részletezve  kiderül, hogy elég nagy megkötések vannak a mai lopakodás használhatóságát illetően.
 
Nem az a  nehéz mint ahogy bulvárszinten gondolják, hogy nem érzéjkelhető a visszavert jel, hanem az van hogy a lopakodóról visszavert jel olyan kis teljesítményű mint a háttérzajok (a nem kívánatos visszaverődések, felhőről, terepről, ezek sokszoros visszaverődései). A lopakodót kereső radar egy "bolhás" képet lát amelyben az egyik bolha a lopakodó repülőgép visszaverődése. A kiszűrésben pedig 1991 óta gőzerővel dolgoznak és vannak eredmények.
 
tallking said
Ha egy sima sugárforrás mozog akkor megvan a távolsága is, úgy híjják hogy trigonometria. nevetséges vagy az x év fejtágító kommentjeiddel. igazából  telefonkönyv magoláshoz hasonlítanám a hobbidat.
Ezen a ponton már tényleg lefordultam a székről és hangosan kurvaanyáznék, ha nem lennék irodában. Mindjárt kapsz részletes kifejtést is, de sok köszönet nem lesz benne neked, mert kiderül, hogy mennyire buta vagy...
 
tallking said
Ha egy sima sugárforrás mozog akkor megvan a távolsága is, úgy híjják hogy trigonometria. nevetséges vagy az x év fejtágító kommentjeiddel. igazából  telefonkönyv magoláshoz hasonlítanám a hobbidat.
Jaj, jaj, jaj...

Egyetlen pontból mérve és a saját sebességedet és irányodat ismerve nem határozható meg mozgó célpont távolsága. Pontosan ezért nem lehet IRST-vel távolságot mérni. Úgy látszik, hogy gimis fizikából és matekból is korrepetálnom kell téged. Valahol kezd szánalmas lenni rádnézve, de parancsolj, mert most éppen ráérek...

A relatív helyzetváltozása - tehéd a hozzád képest mért iránya - egy célnak három - valójában több, de ezek összevonhatóak az egyszerűsítés kedvéért - változótól függ. A célpont sebessége, távolsága - a második magasságföggő is, de ezt most hanyagoljuk el - és aspektusa. Az aspektus és sebesség együtteségből adóik a célpont két sebességkomponense, a feléd mutató (közeledési sebesség) és egy másik.  Ebből kettőt összevont változót nem tudsz mérni RWR-ral, a célpont sebességét és távolságát, az RWR csak irányt ad és azt sem tűpontosan. Alant a trigonometria példa. A hároszög szögeivel és hosszával kellene két időpillanat között számolni, csakhogy túl sok az ismeretlen. Az szögváltozás mérhető és az idő is. Csak éppen a hároszögben az s2 távolság ismeretlen, hiszen a cél sebesség nem ismert. Az L1 és L2 sem ismert, hiszen az RWR csak becsül távolságot.

http://kepkezelo.com/images/uf5opu40g81paktp81.jpg

Tehát szögmérésből hogyan lesz egzakt távolság? Ja, hogy sehogy.  Ez gimis matek öregem...

Ugyanazt a relatív helyzetváltozást (irány hozzád képest) eltérő távolságban, eltérő irányban és eltérő sebességgel haladó céloknál lehet azonos, a fenti példán ez látszik, de akkor lássuk egy egyszerűbb esetet ami szemléletes? Parancsolj.

Egyhelyben állsz és körülötted X távolságban körpályán mozog egy test, Y idő alatt 360 fokot írjon le körülötted. Viszont, ha mondjuk 1,5-szer nagyobb távolságban szitnén ezt csinálja valaki, akkor a körív hossza a távolsággal lineárisan nő. Tehát, ha 1,5-szer nagyobb sebességgel mozog a külső test a 1,5-szer nagyobb távolságon, akkor a relatív helyváltozatása tökéletesen azonos a közelebbivel. Ha ezeken a testeken lenne valami sugárforrás, ami megvilágít akkor annak irányának méréséből akarnál távolságot számolni nem tudsz.

Perszre a repcsi mozog és te is, de ha a fenti példátkat felfogtad, akkor lehet olyan sebességet és aspektuspárokat találni, ahol a relatív helyzetváltozás azonos lesz.

Ezen felül a "bónuszpálya", egy folyamatosan feléd tartó cél aspektus változása nulla, tehát meg vagy lőve, az RWR távolságot meg nem ad... 

Ez elég lesz cáfolatnak vagy folytassam még?
 
"Egyetlen pontból mérve ...."

 

tehát nem egyetlen pontból mérsz mert mozogsz,illetve  mozog a mérést végző repülőgép így egy bázistávolság két pontján végezhet mérést.  Egyszerűen hazudsz.
 
Nem, egyszerűen láthatólag nem értesz a gimis matekhoz és fizikához sem... Írd már fel a egyenleteket, hogy szakadna már rád az ég...
 
Nekem itt ne bázistávolság dumával gyere. Írd már fel azokat a kibaszott egyenleteket. Vagy mi van? Nem megy? Mindenféle háromszögekre felírhatsz mindenféle szögfüggvényt, mindig túl sok ismeretlen marad. Bizonyítsd be, hogy tévedtem. Vezesd le. Én magamnak már megtettem.

Ellenben, ha a a célpont álló, akkor elégséges számú az ismeretlenek száma. Most tényleg szkenneljem be amit összehoztam? Pontosabban amit már kidobtam.. Erre már legfeljebb csak holnap kerülhet sor. Amúgy is úgy felbasztad az agyam, hogy azt elmondani nem lehet.
 
:) Molni, rossz pk. lennél :) :) Türelem :) Ha most lenne 4 Amraamod, 8 Sidewindered, akkor egyszerre lőnéd ki. :) :)
 
A szintetikus apertúrájú radar elve.  Saját maga elmozdulása a bázistávolság. Egyébként ugyanezt csinálják amikor a provokálnak egy lévédelmet hogy azok bekapcsolják a radrjukat és onnét kezdve minden ismertté válik, többek között az elhelyezésük.. De ez persze csak akkor lehet amikor az amcsik csinálják valakivel, ha rajtuk végzik el ezt a műveletet akkor nem lehet.
 
Tudod molni, sok mindenre nincs egzakt megoldás, a kéttestproblémára sincs, de hálistennek vannak számítógépek és numerikus módszerek. Közröhej hogy egy ilyen esetet ahol meg lehet adni a lopakodó sebességeinek alsó és felső határait a távolság alsó és felső becslését numerikus módszerrel ezt szerinted nem lehet megoldani.
 
A numerikus módszer teszi be az ajtót neked, erre tuti nem gondoltál,  műszaki számításokban sehol sem alkalmaznak egzakt módszereket. Szerintem olyan tizedfokos nyílású kúpszögbe simán beletuszkolják azt a lopakodót saját radarkisugárzása alapján.