Numerikus módszerek szinte mindenre vannak, (a jelen eset amúgy pedig röhejesen egyszerű) algoritmustól és számítógép gyorsaságtól függ mire használod. A jelen eset pedig még annál is röhejesebben egyszerű mint amit mi tárgyalunk. Meg lehet adni a gép sebességtartományát pl 200 km/h.....2 MACH, továbbá meg lehet adni a radarjel alapján a két gép közötti távolságtartomány határait (pl. 100 km...400km) ez pedig brutálisan egyszerűvé teszi a az eredmény megtalálását.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Synthetic aperture radar(a saját elmozdulás használata bázistávolságként háromszögeléshez):
SAR is usually implemented by mounting, on a moving platform such as an aircraft or spacecraft, a single beam-forming antenna from which a target scene is repeatedly illuminated with pulses of radio waves at wavelengths anywhere from a meter down to millimeters. The many echo waveforms received successively at the different antenna positions are coherently detected and stored and then post-processed together to resolve elements in an image of the target region.
Egy időkésés és egy bizonytalanság ami a numerikus algoritmus és a számítógép képességeinek függvénye (mai PC-kel is majdhogynem semmi határozatlanság nem lesz).
A numerikus módszer egy bizonyos algoritmus szerinti találgatást jelent majd az adott "találgatással" kapott eredmény alapján egy újabb, módósított bemenő értékekkel elvégzett újabb találgatás majd az így nyert eredmények alapján egy még újabban módósított bemenő értékekkel elvégzett újabb találgatás stb mindaddig míg a kapott eredmények+ bemenő értékek+ a köztük fennálló egzakt összefüggés, képlet, függvény egésze megfelelő, nézd már meg miket használnak csillagászatban, szinte minden ismeretlen.
SAR is usually implemented by mounting, on a moving platform such as an aircraft or spacecraft, a single beam-forming antenna from which a target scene is repeatedly illuminated with pulses of radio waves at wavelengths anywhere from a meter down to millimeters. The many echo waveforms received successively at the different antenna positions are coherently detected and stored and then post-processed together to resolve elements in an image of the target region.
Egy időkésés és egy bizonytalanság ami a numerikus algoritmus és a számítógép képességeinek függvénye (mai PC-kel is majdhogynem semmi határozatlanság nem lesz).
A numerikus módszer egy bizonyos algoritmus szerinti találgatást jelent majd az adott "találgatással" kapott eredmény alapján egy újabb, módósított bemenő értékekkel elvégzett újabb találgatás majd az így nyert eredmények alapján egy még újabban módósított bemenő értékekkel elvégzett újabb találgatás stb mindaddig míg a kapott eredmények+ bemenő értékek+ a köztük fennálló egzakt összefüggés, képlet, függvény egésze megfelelő, nézd már meg miket használnak csillagászatban, szinte minden ismeretlen.
Parallaxis módszer csillagok távolságának mérésére (a Föld Nap körüli pályája során két átellenes helyzetből figyelik meg a csillagot,a Föld pálya átmérője a bázistávolság):
http://www.mimi.hu/csillagaszat/parallaxis.html
"testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve. Az égitestek parallaktikus szögelmozdulását a Föld Nap körüli keringése során leírt pályája két szélső helyzetében végzett megfigyelésből határozzák meg."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag
"A legegyszerűbb módszer szerint, ha meghatározzuk a Földhöz elég közel elhelyezkedő csillag pontos helyzetét hat hónapos különbséggel (két periódusban, amikor a Föld ellentétes irányban helyezkedik el a Naptól), akkor észrevehetjük, hogy a két helyzet nem egyezik. Ismerve a földi pálya átmérőjét (~300 millió km), ki tudjuk számítani azt a szöget, amellyel a csillag elmozdult az égbolton. Az elmozdulás fordítottan arányos a távolsággal. Ezt a módszert <a title="Parallaxis" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Parallaxis">parallaxis</a>-módszernek nevezzük"
http://www.mimi.hu/csillagaszat/parallaxis.html
"testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve. Az égitestek parallaktikus szögelmozdulását a Föld Nap körüli keringése során leírt pályája két szélső helyzetében végzett megfigyelésből határozzák meg."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag
"A legegyszerűbb módszer szerint, ha meghatározzuk a Földhöz elég közel elhelyezkedő csillag pontos helyzetét hat hónapos különbséggel (két periódusban, amikor a Föld ellentétes irányban helyezkedik el a Naptól), akkor észrevehetjük, hogy a két helyzet nem egyezik. Ismerve a földi pálya átmérőjét (~300 millió km), ki tudjuk számítani azt a szöget, amellyel a csillag elmozdult az égbolton. Az elmozdulás fordítottan arányos a távolsággal. Ezt a módszert <a title="Parallaxis" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Parallaxis">parallaxis</a>-módszernek nevezzük"
M
molnibalage
Guest
És ennek mi köze ahhoz, amit leírtam? A Föld 300 millió km-es távolsága valóban mozgás, de a távoli objektumok állónak tekinthetőek, tehát az általam ismertetett 1. esetre vonatkozik, semmi köze a másodikhoz. Epic fail.
<a title="Profile" rel="nofollow">molnibalage</a>
"Ha ennyire egyszerű lenne, akkor senki nem vackolna a geometriával meg különleges festésekkel…"
Nyilván nem ennyire egyszerű, különben jóval több ténylegesen alacsony észlelhetőségű repülőgép lenne. De ha (és itt hasraütésszerűen írtam egy számot) akár csak mondjuk 10-20%-kal csökkenti a radarkeresztmetszetet a szénszálas kompozitok nagymértékű alkalmazása önmagában, az már szerintem nem rossz és persze lehet (és persze kell is) még lejjebb tornászni az értéket a geometriai stealth-tel, meg a a spéci bevonattal.
"Ha mozgatható lesz a LERX, akkor szeritnem azzal a radar benne ugrik is."
Ahogy nézem a PAK-FA képeket, talán még az orrsegédszárny és a szárnyvég közötti részre is tehetnék, ha nagyon akarnának bele ilyen radart...
"Az ebben a tartományban működő SzNR-125 is alig 12-15 km-ről észlelte az F-117-et."
Na jó, de azért az biztos, hogy a PAK-FA radarinformációkat feldolgozó számítógépe és szoftvere nagyságrendekkel fejlettebb, mint az SzNR-125-é és talán ez adhat valamivel nagyobb érzékelési távolságot annak az "L"-sávú radarnak...
"Ha ennyire egyszerű lenne, akkor senki nem vackolna a geometriával meg különleges festésekkel…"
Nyilván nem ennyire egyszerű, különben jóval több ténylegesen alacsony észlelhetőségű repülőgép lenne. De ha (és itt hasraütésszerűen írtam egy számot) akár csak mondjuk 10-20%-kal csökkenti a radarkeresztmetszetet a szénszálas kompozitok nagymértékű alkalmazása önmagában, az már szerintem nem rossz és persze lehet (és persze kell is) még lejjebb tornászni az értéket a geometriai stealth-tel, meg a a spéci bevonattal.
"Ha mozgatható lesz a LERX, akkor szeritnem azzal a radar benne ugrik is."
Ahogy nézem a PAK-FA képeket, talán még az orrsegédszárny és a szárnyvég közötti részre is tehetnék, ha nagyon akarnának bele ilyen radart...
"Az ebben a tartományban működő SzNR-125 is alig 12-15 km-ről észlelte az F-117-et."
Na jó, de azért az biztos, hogy a PAK-FA radarinformációkat feldolgozó számítógépe és szoftvere nagyságrendekkel fejlettebb, mint az SzNR-125-é és talán ez adhat valamivel nagyobb érzékelési távolságot annak az "L"-sávú radarnak...
http://www.dote.osd.mil/pub/reports/FY2012/pdf/af/2012alr-69a_rwr.pdf
Nézem az RWR-eket mert eléggé érdekes ez a probléma (nem egyszerű mozgó célpont esetén, de kielégítő pontosságú megoldás található rá) és újabbakban megemelítík a "location of threat emitter system" követelményt.
Persze a Molni rajza eléggé gyerekes mert az általános eset egy általános háromszög amelynek van egy tompa szöge. és a következtetése is 6 osztályoshoz méltó mert ha nincs egzakt megoldás attól még simán lehet becsülni és sémákat használni (pl. állónak tekintik a célt és a sebességre és a távolságra adott nagyon eltérő becslésekkel is korrigálható a mérésekből kapott adat)
ezek a szükséges képletek álló cél esetén:
http://en.wikipedia.org/wiki/Triangulation
<dl><dd>
</dd></dl>
Nézem az RWR-eket mert eléggé érdekes ez a probléma (nem egyszerű mozgó célpont esetén, de kielégítő pontosságú megoldás található rá) és újabbakban megemelítík a "location of threat emitter system" követelményt.
Persze a Molni rajza eléggé gyerekes mert az általános eset egy általános háromszög amelynek van egy tompa szöge. és a következtetése is 6 osztályoshoz méltó mert ha nincs egzakt megoldás attól még simán lehet becsülni és sémákat használni (pl. állónak tekintik a célt és a sebességre és a távolságra adott nagyon eltérő becslésekkel is korrigálható a mérésekből kapott adat)
ezek a szükséges képletek álló cél esetén:
http://en.wikipedia.org/wiki/Triangulation
<dl><dd>
M
molnibalage
Guest
No és az antennaméret eltérés? Egy szárazföldi radar méretei csak "picit" haladják meg repülőgépen levőét főleg, ha a LERX mérete a meghatározó. Csodák nincsenek.
Én itt azt látom, hogy blabla...
Továbbá az RW-nek több antennája van. Még saját elmozdulását sem kell használja bázistávolságként hanem saját méreteit. A cél mozgása pedig biztosan elárulja cél sebességvektorának irányát.
Uploaded with ImageShack.us
Uploaded with ImageShack.us
M
molnibalage
Guest
Öregem a lejobb RWR mér talán 0,5-1 fokos pontossággal. Tehát két antenna közötti eltérés néhány méter, a távolság szempontjából indifferens. Egyes Growler gépeken láthatsz a gép elején és végén 2-2 antennát. Ezzel valszeg lehet a SAR radar üzemmódhoz hasonló antennarácsot szintetizálni, de ez csak tipp, soha senki nem erősítette meg. Ellenben a gyűszűnyi agyadik képtelen eljutni az az infó, hogy nincs olyan IRST rendszer, ami képes távolságot mérni, tehát RWR sincs. Gyártod itt a mindenféle balfasz elmleteket, csak a bibi az, hogy a valóság cáfol téged. Még állandó sebességgel és iránnyal haladó célt helyzetét sem lehe megbecsülni, nemhogy dinamikusan repülő célponotét.tallking said
Továbbá az RW-nek több antennája van. Még saját elmozdulását sem kell használja bázistávolságként hanem saját méreteit. A cél mozgása pedig biztosan elárulja cél sebességvektorának irányát.
Uploaded with ImageShack.us
Félelmetes az a vergődés, amit itten előadsz...
50km-t talán csak az AIM-120 tudja hatásosan, és ha még el is éri azt a 870m-es kört, onnantól megpukkadhat mert nem fogja látni a "lopakodót". DE gyerünk tovább, tegyük fel hogy a rakéta be is fogta a célt. Annak felvisít a besugárzásjelzője, gyorsít és kiszórja a radarcsalit. Ergo még mindig irtózatosan kevés a találat esélye.
M
molnibalage
Guest
Szegény tallking képtelen felfogni a problémát. Fel nem fogom, hogy hogyan lehet értetlen és immúnis arra a tényre, hogy ha ennyire egyszerű lenne, ahogy az ő zavaros agyával elképzeli, akkor mi a halál ***** nincs ilyen funció a gépekben...? Talán mert nem lehetséges...?
Összevissza keveri a fogalmakat és a trigonometria és a matek alapjait nem fogja fel jelek szerint, keveri a szenzont a fazonnal. Egyszerűen lefordultam a székről mikor kijelenti, hogy a túl sok az ismeretlen, akkor a numerikus módszer ezt megoldja. A numerikus módszer egy megoldás arra, hogy megoldj egy egyenletrendszert, aminek van megoldása. Ő azt állítja, mintha egy autóra fel kellene szerelni négy kereket, de csak három van, azt megoldja a numerikus módszer, hogy legyen négy kerék. Félelmetes...
A másik, hogy pl. mi a köze van ahhoz a célpont mozgásának kiszámításához, hogy az RWR 1 fokos kúoszöge egy 870 méteres körré nyílik ki? Semmi. Ez csak az jelenti, hogy még álló cél meghatározása esetén is hosszabb mérés kell, lehetőleg eltérő relatív helyzettel, hogy a véletlen hibákat csökkentse az ember.
A rakéták előretartással haladnak a cél felé mert kinematikailag ez biztosítja a maximális hatótávolságot. A távolság ismeretlen volta miatt - és a magasság még szóba sem került - az rakéta pályájának útvonala nem számítható a találkozási pontig. Ha a távolság nem pontos, akkor a rakéta mikor, milyen magasságon és hol kapcsolja fel a radart? Ha a haladási irány és sebesség nem ismert, akkor az RWR jel elveszte után milyen MCG-t kapjon és hogyan? Ha a célpont erőteljesen változtatja a magasságát, akkor kb. a nagy semmit fogja a rakéta egy iránymérés alapján megtalálni...
Az ARM rakékták pontosan kisugárzás alapján vezetik magukat célra és a földön, álló célokat nem voltak velük élesben eltalálni az esetek többségében, nemhogy mozgó repülőket. Egyetlen eset van, amikor ez sikerült, amikor az SV alatt seggbelőttek egy B-52-őt a farokgépágyú radarja miatt. Csakhogy az AGM-88 kisugárzás után megy passzív elven, az aktív radaros rakéta ellenben először MCG alapján repül, utána meg saját radarral kellene megtalálni azt a célt, amit kijelöltek neki. Ha néhány pásztázás alatt nem találtja meg a rakéta, mert rossz helyen van, akkor kb. annyi is a rakétának...
Összevissza keveri a fogalmakat és a trigonometria és a matek alapjait nem fogja fel jelek szerint, keveri a szenzont a fazonnal. Egyszerűen lefordultam a székről mikor kijelenti, hogy a túl sok az ismeretlen, akkor a numerikus módszer ezt megoldja. A numerikus módszer egy megoldás arra, hogy megoldj egy egyenletrendszert, aminek van megoldása. Ő azt állítja, mintha egy autóra fel kellene szerelni négy kereket, de csak három van, azt megoldja a numerikus módszer, hogy legyen négy kerék. Félelmetes...
A másik, hogy pl. mi a köze van ahhoz a célpont mozgásának kiszámításához, hogy az RWR 1 fokos kúoszöge egy 870 méteres körré nyílik ki? Semmi. Ez csak az jelenti, hogy még álló cél meghatározása esetén is hosszabb mérés kell, lehetőleg eltérő relatív helyzettel, hogy a véletlen hibákat csökkentse az ember.
A rakéták előretartással haladnak a cél felé mert kinematikailag ez biztosítja a maximális hatótávolságot. A távolság ismeretlen volta miatt - és a magasság még szóba sem került - az rakéta pályájának útvonala nem számítható a találkozási pontig. Ha a távolság nem pontos, akkor a rakéta mikor, milyen magasságon és hol kapcsolja fel a radart? Ha a haladási irány és sebesség nem ismert, akkor az RWR jel elveszte után milyen MCG-t kapjon és hogyan? Ha a célpont erőteljesen változtatja a magasságát, akkor kb. a nagy semmit fogja a rakéta egy iránymérés alapján megtalálni...
Az ARM rakékták pontosan kisugárzás alapján vezetik magukat célra és a földön, álló célokat nem voltak velük élesben eltalálni az esetek többségében, nemhogy mozgó repülőket. Egyetlen eset van, amikor ez sikerült, amikor az SV alatt seggbelőttek egy B-52-őt a farokgépágyú radarja miatt. Csakhogy az AGM-88 kisugárzás után megy passzív elven, az aktív radaros rakéta ellenben először MCG alapján repül, utána meg saját radarral kellene megtalálni azt a célt, amit kijelöltek neki. Ha néhány pásztázás alatt nem találtja meg a rakéta, mert rossz helyen van, akkor kb. annyi is a rakétának...
Ez szintén durva leegyszerűsítése a problémának.
M
molnibalage
Guest
Most már angolra is tanítanom kell? A location jelenthet pontos helyet meg sajnos helyzetet is, ami relatív elhelyezkedést jelent. Valahol fasza, hogy egy kétoldalas markeding anyag egyetlen sorából vezetsz le következtetéseket. Ember, az F-4G és a SEAD feladatos F-16CG-nek is speciális elektronikája van, hogy földön levő sugárforrások helyzetét határozza meg. Statikus célhoz. Te meg azon fantáziálász, hogy nagysebességű 3 dimenzióban mozógi dinamikus légicél helyzetét határozod meg. A trigonometrikai lehetetlenségről továbbra sem veszel tudomást. Mivel túl sok a változó emiatt több megoldása is lehetséges az egyenletnek, amit be is mutattam korábban te nagyon te...
<a title="Profile" rel="nofollow">molnibalage</a>
"No és az antennaméret eltérés?"
Igen, az valóban jelentős... Meg nyilván az energiája is nagyobb. De talán ez az új AESA "L"-sávú radar némiképp kompenzálhatja akár azzal, hogy esetleg szélesebb frekvenciatartományban tud működni, nagyobb az érzékenysége, sokkal gyorsabb letapogatásra képes és emiatt a felbontása is jobb lehet. Aztán majd kiderül, hogy az oroszok tényleg látnak-e benne akkora előnyt, hogy beépítik...
"nincs olyan IRST rendszer, ami képes távolságot mérni..."
Ó, hogyne lenne, az amelyikben van lézeres távolságmérő is.
"No és az antennaméret eltérés?"
Igen, az valóban jelentős... Meg nyilván az energiája is nagyobb. De talán ez az új AESA "L"-sávú radar némiképp kompenzálhatja akár azzal, hogy esetleg szélesebb frekvenciatartományban tud működni, nagyobb az érzékenysége, sokkal gyorsabb letapogatásra képes és emiatt a felbontása is jobb lehet. Aztán majd kiderül, hogy az oroszok tényleg látnak-e benne akkora előnyt, hogy beépítik...
"nincs olyan IRST rendszer, ami képes távolságot mérni..."
Ó, hogyne lenne, az amelyikben van lézeres távolságmérő is.