tallking said
Azért élveztem amikor a Rafale OSF-je 40 km-ről simán fényképezte az F22-öt.
http://www.flightglobal.com/blogs/the-dewline/2011/12/08/rafale%20F22.jpg
Miért ilyen furcsán rakták ki a képeket? Ha az alsók 40 km-ről készültek, akkor miért egy dogfight során készül HUD felvételt tesznek fölé? Összehasonlítás volt a cél, vagy csak így ollózta és össze valaki?
Tuti, hogy 40 km-ről készültek az alsó felvételek? Láttam már jó felbontású képet - a Sniper TGP-n 20 km-ről kivehető egy ember mozog - de ez a fotó túl tisztának tűnik. (Bár ha nagy magasságban készült, akkor megértem, ott kisebbek a légköri zavarok.) Az alján van valami érdekes jelzés, ami távolságot mutat. Kérdés, hogy mire vonatkozik és mitől. Csak azért kérdem, mert az egyiken 1.0 NM van és így már egyől érthetővé válik a kép élessége...
Molni, attól, hogy egy számítás sokkal bonyolultabb egy általános iskolás képletnél és bonyolultsága folytán nem fogom egy nap alatt előkaparni egy fórumozás kedvvért attól még létezhet. megadtam a linket, .mil kiterjesztésű, kedves amerikai barátaidtól már most tudjuk hogy létezik RWR-es ellenséges radar helyének behatárolása. Nem véletlenül létezik a kikapcsolt radar mellett más radar adatátjátszására hagyatkozó taktikai eljárás.
Ez duma, semmi több. Ha nincs elég adatot akkor nem tudod meghatározni az ismerteleneket. Komolyan mondom, hogy meg kellene látogatnod valami oktatási intézményt, mert a
trigonometria és a lineáris egyenletrendszereket leíró alaptételeket próbálod te megcáfolni.
Ha nincs elég adat, akkor a geometriai problémának - az egyenletrendszernek nincs megoldása, pontosabban végtelen számú megoldása van. (Végtelen számú hasonló megoldás kapható, asszem a hasonló szót használja rá a matek, de ez már nagyon régen volt.) Ez egészen egyszerűen abból látszik - józan ész rulez - ha a sebesség és haladási irány is ismeretlenek, akkor
végtelen számú olyan irány és sebességpár határozható meg, aminek összekombinálásával két időpont között ugyanaz a relatív elmozdulás adódik a mozgó megfigyelő számára. Tényleg ilyen nehéz felfogni...?
Haladjunk tovább. Ha nekiállsz becsülni egyes változókat - tehát paramétert csinálsz belőle - akkor már kaphatsz megoldást, de az csakis hasraütésen alapszik. Természetesen lehet a változókat bizonyos szemlélet szerint paraméterként használni - pl. egy gép 10 km magasan nemigen repül M0.4 sebességgel az aerodinamika törvényszerűségei miatt - csak ezzel akkora légteret kapsz, ahol a gép lehet, hogy semmire nem mész vele. És akkor még mindig arról beszélünk, hogy a gép
nyílegyenesen halad, nem manőverezik.
Ha paraméterezni kell az irányt és a sebességet akkor ezt hogyan vigye be a pilóta? Mert tök vicces, hogy erről az igen neuralgikus pontról sokan elfeledkeznek. Annyi funkció van ma már, hogy a gép menedzselése önmagában embertpróbáló feladat.
Nekiáll tekergetni (knob vezérlő) és beállít egy irányt meg sebességet mondjuk 10 fokonként és 30 csomós osztásokkal állítva? Mire értelmesen kiextrapolálsz kb. két esthetőséget és szuperszámítógép sebességével értelmezed is, hogy mi a péket kellene csinálni, addig eltelik 15-20 sec. Ennyi idő alatt két M0.9 táján hasító gép még F-pole jelleggű megközelítéssel is kb. 15-20 km-rel vagy még többel kerülhet közelebb. Csak az alacsony észlelhetőségű látja a célt, a másik meg csak találgat és ez köti le minden idejét a pilótának, az SA-ja finoman szólva limitált lesz. (Ha F-22 a célpont és szupercirkál, akkor még ennél is nagyobb a megtett távolság...)
Viszont mi alapján mered azt belőni, hogy a közeledő célpont aspektusa 20 fok vagy 45 fok? Mi alapján döntöd el, hogy M0.7 vagy M1.2 a sebesség? Csak RWR és IRST alapján sehogy...
Beszélgettem több pilótával is élőben és PM-ben is. A magyar Gripen pilóta azt mondta, hogy ilyen képesség nincs - pedig mint tudjuk, mennyire cool a svédacél datalinkje - a jenki F-15 pilóta sem tudott ilyenről és ex. F-16 pilóták sem találkoztak ilyennel. Most vagy mindenki kussol - érdekes módon ennél sokkal titkosabb dolgok is szivárogtak ki már még a hidegháború alatt is, lásd NCTR képesség - vagy tényleg még mindig nincs ilyen rendszer. Egyik sem tudta megerősíteni, hogy adatkapcsolaton keresztül RWR infóval képesek lennének a gépek más gépek helyzetét meghatározni, pedig tényleg egyszerűnek tűnik az ötlet.
Apró hiba, hogy a célpont csak kis azimut beállítással pásztáz a radarjával, akkor nagyon kevés nagy szögeltéréssel repülő gép vesz bármit a kisugárzásból. Tehát, ha csak +/- 30 fokban pásztáz egy radar, ami ezen kívül esik, az már alapól nem képes háromszögelésben résztvenni. Lásd a lenti ábrán. X távolságnál és 30 foknál számold ki, hogy mennyire közel kell repülni a háromszögelő gépeknek. Tálcán kínálkozik a lehetőség arra, hogy szimultán céllekküzdés működjön.
http://kepkezelo.com/images/2ztrsaunzafj2k5ihhb5.jpg
Taktikai szempontból nem túlságosan jó, ha egy irányból közelítenek a létszámfölényben levő gépek ha van szimultán céllekküzdési képességgel bíró ellenfél. Ha három eltérő irányból támadnak, akkor fizikailag lehetetlen mindre rakétát indítani, a háromszögeléssel viszont pont olyan helyzetbe kényszerítik magukat, ahol egy F-22 pl. simán agyoncsapja a 4++ gépeket. (Legalábbis elméletben.)
Viszont eddig
nem erről beszéltünk, ilyen rendszerről én is írok a HT összefoglalóban, hogy elképzelhető lehet ilyen. Viszont ennek
köze nincs ahhoz, hogy egyetlen gép a saját sebessége, iránya és csak saját magához mérten mozgó cél helyzetét és sebességét határozza meg RWR/IRST által. Ilyen rendszerről sem tud senki, pedig szerinted minden rendelkezésre áll hozzá. A matek ismert, számítógép nagyon régen van, ahogy IRST is. 50 év alatt az output 0.
Azt is közöltem, hogy a feltételeket nem írták oda a marketing anyagba, mert olyanokba nem szokták. Ezt is lazán figyelmen kívül hagyod... Igen, ha odaírod, hogy képes álló célra, akkor a sorok érvényesek, de az ilyesmiket nem írják le. Láthatólag egyesek lazán megkajálják. Ha a szupercirkálást annyian elhitték, akkor ezen már nem is csodálkozom...
Nem feltétlenül tartozik ide de ha már "gimnáziumi anyag szerint lehetetlen távolságmérésekről " beszélünk, akkor van például még egy módszer az IRS számára, és ez a stadimetrikus távolságmérés. Az az elve hogy egy ismert méretű tárgy annál kisebbnek látszik minél távolabb van. Egy hajszálbeosztással ellátott optikai eszközön keresztül nézve a tárgyat tehát az optikai eszköz által alkotott kép méretéből meghatározható a tárgy távolsága. Ezt gépileg csinálva mindenféle tényezőt belekalkulálva (pl a tárgy térbeli szögei az optikai eszközhöz képest) nagyon pontos mérés adható meg.
Ez minden optikai tűzvezető rendszer alapja. Stimmel. És mi köze van ehhez az IRST és RWR általi távolságméréshez? A nagy bödös semmi. Ez ugyanis mit csinál? Ha kicsit módosítod a modellemet, akkor az jön ki, hogy célpont ismert mérete alapján a sebessége és a cél iránya is becsülhető. A sebesség saját hosszhoz képest becsülhető. Apró hiba, hogy az IRST és RWR nem tudja mérni ezeket.
Az a módszer működik, hogy a forrás irányába a TGP ránéz és ha sikerül befogni valamit, akkor próbál mérni valamit, de nagy távolságból az haladási irány és a sebesség becslése is egyre rosszabb. A becsléshez meg első körben a gép típusát kell azonosítani. Igen, ez működhet, ha a rendszer bír ilyen funkciókkal, csak az RWR módszernél megint csak nem erről volt szó.
