Lehet ezt màs szemszögböl is nézni:
Az, aki külfoldön van ès évente, felévente jàr haza, sokkal jobban làtja a fejlödèst, mint aki itthon van. Hogy az egyszerübb lelkek is megèrtsék: Ha pl. mint nagyszülö, az unokàd nem naponta làtod, jobban észreveszed, hogy vàltozik, nö a gyerek
Ha csak megnézem a Balaton melletti helységeket, ahol én többnyire otthon vagyok, nagy fejlödést làtok, minden szempontbòl pl. az utolsò 10 évben. Utak, uj hàzak, falvak, vàrosok összképe, strandok tisztasàga, vendéglök minösége, közbiztonsàg, közszolgàltatàsok..... Még a kömüves és a vizszerelö is jobban, igényesebben dolgozik, mint 10 évvel ezelött.
Szerintem ez a " minden szar itthon" olyan tipikusan magyar betegsèg, olyan "magyar àtok".
Egy rakàs vàllalkozò baràtom van (épitöipar, meg ami hozzà tartozik...) és az utòbbi 2 évben màr kimondottan elégedettek. 2009 utàn nagyon rosszul ment nekik. Másrészt egy orvosprofesszor baràtom meséli, hogy nem tud 5 ève nyugdijba menni, mert az utòdnak kinézett föorvosok közül màr a negyedik ment el Németorszàgba meg Angliàba. És megèrti, jogy elmennek.
Szòval nem minden jò, de nem is minden szar.