molnibalage
Nem véletlenül linkeltem be a könyvet
Nekem megvan itthon, egyébként. Vannak benne téves állítások is szerintem, illetve némi tipikus "az USA szemüvegén át nézem a világot ezért félre értem" dolog is, viszont más téren meg (feldolgozott információ mennyisége) pedig elég jó mű.
Egy 300+ oldalas könyvet , meg az egész ezzel kapcsolatos szakirodalmat nehéz összefoglalni egy hozzászólásban, de lényeg röviden az, hogy:
1. Minden hatalmon lévő arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb emberre támaszkodva tudjon hatalmon maradni.
2. Minden hatalmon lévő a lehető legnagyobb szeletett akarja magának a tortából.
3. Egy hatalomban lévő ember számára a keresztény erkölcs, mint olyan nem létezik.
4. Minden meghozott döntés egyszerre jó is és rossz is. Általában nem járhat mindenki jól egy döntéssel.
Ez idáig minden rendszerre igaz , a könyvben iszonyat mennyiségű valós példa van erre.
Az autokrácia meg a demokrácia elsősorban a lekötelezettek számában különbözik. Egy autokráciát szélsőséges esetben a társadalom 5%-ának a támogatásával is fönn lehet tartani, miközben egy demokráciát 20% os társadalmi támogatottság alatt igen nehéz fenntartani.
És bizony ezen emberek azért támogatnak egy rendszert mert anyagi érdek fűzi őket hozzá.
A könyvben matematikailag is szépen le van vezetve az, hogy X erőforrás vissza osztásánál nem mindegy, hogy hány embernek és mekkora összegeket kell vissza osztani. És ugye minden vezető addig marad hatalomban amíg az őt támogatók elhiszik azt, hogy ezzel a vezetővel járnak anyagilag a legjobban és a legbiztosabban.
Mivel egy bizonyos bevételi szint alatt nem lehetséges érdemben megvesztegetni egy bizonyos társadalmi %-nál többet így értelemszerűen a demokrácia nem fenntartható anyagilag mindenhol. (most az eleve nagyobb intézményes költségektől is eltekintve)
Tételezzük fel, hogy minden évben 100.000.000 dodó a szétosztható bevételed.
A lakosságod létszáma pedig 1.000.000 szavazó főnyi.
D: Demokrácia esetén:
700.000 fő nem kap semmit vissza.
300.000 fő kap átlagban, fejenként 333 dodót évenként tőled, valamilyen juttatásként, hogy szavazzon rád.
A: Autokrácia esetén:
900.000 fő nem kap semmit vissza.
100.000 fő kap tőled átlagban fejenként 1.000 dodót, valamilyen juttatásként. És ezek nagyrészt az "írástudók" és a fegyveresek.
Te vezetőként mikor éreznéd magad nagyobb biztonságban egy csóró ország vezetőjeként?
És ha ehhez hozzá vesszük azt, hogy a demokráciában számtalan költséges intézmény is van, ami az autokráciában nem szükséges, akkor még jobban látható a különbség. Például oszd szét úgy a pénzt, hogy a demokratikus intézmények miatt a demokráciánál mondjuk csak 80 millió áll a rendelkezésedre.
Ugyan így fontos tényező az, hogy az ellenfeleknek van-e pénze ellened szervezkedni vagy nincs. Autokráciában jobban kontrollálható a pénzcsap, így elveszed a megbuktatásod anyagi lehetőségét is a másiktól. Erre demokráciában nem sok lehetőséged van....
A demokráciában a több megvesztegetett ember értelemszerűen jobbat tesz az átlag ember életszínvonalának, mint az autokrácia kevesebb fője.
De ugye egy gazdagabb országban könnyebb is pénzt osztogatni a népnek, mint egy csóróban.
Például ha gazdag ország vagy akkor 100 millió helyet 100 milliárdot oszthatsz ki, és akkor mindenki zsebébe könnyen bele vághatsz 1000 dodót azzal, hogy szavaz rám. Ez neked is jó meg az élet színvonalnak is, de ilyet csak gazdag országok engedhetnek meg maguknak!
Ezen a téren tényleg csak "elhatározás" kérdése az államforma. De bizonyos állami jövedelem szint alatt igenis instabillá válik a rendszer ha "demokratizálod".
A kevés jól megfizetett ember mindig jobb a hatalmon lévőnek, mint a csomó alulfizetett.