Persze, nem kellenek grafikusok, zenészek, filmeket sem fog rendezni senki, nem kell ide semmi kreatív művész vonal, minek legyne bárki író, festő, stb.
Igazából nem. De a gyakorlatban lesznek ilyenek, ahogy azelőtt is voltak, mielőtt képezték volna őket. Tudtad, hogy Michelangelo semmilyen képzőművészeti iskolát nem végzett? És azt hogy, hogy Fritz Lang építészetet tanult? Egy olyan világban, ahol nincsenek büfé-ruhatár szakok, csak az igazán tehetségesek, az önképzéssel és mesterek mellé szegődéssel a művészeteket kitanulók lesznek művészek, de ők, éppen az erőfeszítéseik miatt nagy művészek.
Ellentétben korunkkal, ahol a hallatlan erőforrásokat felvonultató képzés ellenére, attól függetlenül létezik csak valamicske művészeti élet az országban.
Nem jell gyógypedagógus, nem kell alsó tagozatos tanár, stb.
Miben akadályozza a szolmizálás, XIX. századi magyar irodalom és vízfestés tudásának a hiánya a gyógypedagógus-, jogász-, vagy éppen idegenforgalmi-menedzserképzést?
Erre próbálom kiszedni belőled a választ, de csak ilyeneket kapok:
Az egész felfogásod árulkodok arról, hogy mennyire ostoba vagy, Nem tudatlan, azon lehet segíteni. Azon, hogy ennyire értetlenül ostoba és féktelen rajongásod az autokratikus 0 szabadságú megoldások felé, az különösen veszélyes.
Ez tök jó, lassan kívülről is megtanulom, írd csak legközelebb, hogy "a szokásos" és akkor erre fogok gondolni, így le se kell írnod. De azt áruld már el kérlek, hogy a dórémífá és Ady, meg a gyurmázás miben segíti a jogászképzést!