Dettó, azzal a különbséggel hogy a prémium egy vicc volt, amikor elkezdtem beírni a túlórákat akkor jött a főnök ilyen szemrehányó bociszemekkel, hogy nálunk ez így nem szokás. Onnantól kezdve stabilan 18-áig dolgoztam, persze csak papíron, mert ritkán de volt olyan hogy a buliból hazatérő fiatalokkal együtt bumliztam haza, ha olyan volt a határidő/munkateher, de némi túlóra beleértett volt, még akkor is ha amúgy arra nem volt szükség. Multiknál 9 - fél 10 előtt eleve nem szabadultak ismerősök. Túlórapénz persze ott se volt. A legszebb az egészben az volt, hogy ez mentalitás nálunk is megvolt, amikor olyan fél-háromnegyed 7 körül kezdtem az ajtó felé kisunnyogni, megint jöttek a szemrehányó bociszemek, hogy már mész is..?
Másik kedvenc munkaügyi okosságom másik helyen az 1 órás ebédszünet volt. Amit persze kötelező volt a munkahelyen eltölteni. Mert ott meg az volt a szokás. Nyilván miután 20 perc alatt betoltad az arcodba a táplálékot, nem téblábolhattál ott még 40 percet, hogy hja, ebédszüneten vagyok.
Hagyjuk már a rabszolgatörvényt. Emelt túlóra megállapodás alapján eddig is elrendelhető volt, ahol meg nem akartak túlórát fizetni, ott megtalálták rá az okosságot, hogy ne kelljen.