"...
H
orthy neve felkerült az Egyesült Nemzetek Háborús Bűnöket Vizsgáló Bizottsága (UNWCC) által közzétett listára is. A kormányzó sorsáról azonban nem a bíróságok, hanem a Kelet-Európát is felosztó, a Győzelem napjától kezdve már egymással is rivalizáló nagyhatalmi vezetők döntöttek."
Adtam egy rakás linket, ott a válasz, milyen politikai játékoknak hála úszta meg.
Mint ahogy nem egy háborús bűnös, 1945-től napjainkig.
Egy koránt sem teljes összefoglaló
http://hvg.hu/vilag/20121220_haborus_bunosok_szabadlabon
Horthy Európában, Portugáliában a
portugál diktátor védelme alatt húzta meg magát. Izrael pedig -politikailag nem engedhetett meg magának egy ellene irányuló akciót.
"...(Miért Portugália?) A közvetlen ok — mint levelében maga írja —, hogy „feleségem nem bírta a klímát, négy tüdőgyulladása volt, így enyhébb tájakra kellett húzódnunk".9 Másodsorban fél a kiadatástól. Igaz, Anglia nem tekinti háborús bűnösnek, lényegében — s 1946 januárjától deklarative — az USA sem, Sztálin is ilyen értelemben nyilatkozik Moszkvában a magyar miniszterelnöknek (bár csak 1946 júniusában).
A sajtófrázisok ellenére Magyarország sem kíván mártírt gyártani. Tito viszont az újvidéki vérengzés miatt még 1948-ban is kiadását kéri. Végül az amerikai megszállási zónában semmiféle politikai tevékenységet nem folytathat, ez a kiadatás megtagadásának feltétele.
....
"...családi mitológia szerint „véletlenül" kerülnek Portugáliába, melynek nyelvét sem beszélik (a hat nyelvet tudó Horthy nem is sajátítja már el jól a portugált). Persze többről van szó: Portugália a kiadatással szemben biztos hely; Salazar fogadja,
lakását diplomáciai védelem alá helyezi, s cserében nem kell távol tartania magát a politizálástól. Túl ezen a két ország és vezetője között kölcsönös a szimpátia (az estorili években néhányszor találkoznak is). Horthy hajóskapitányként már 1896-ban kiköt Lisszabonban. „Akkoriban — írja tengerparti lovaglására emlékezve — a déli partszegélyen még csak apró halásztelepeket találtunk. Sejtelmem sem lehetett, hogy milyen megváltozott körülmények között térek majd egyszer ide vissza".12 Később Portugália már példaképe. Utolsó segélykérését a nyugati halalmak felé 1944. okt. 11-én a budapesti portugál követ közvetíti. A köVet által az angolok felé továbbított beszélgetés szerint „a kormányzó nagyra becsüli dr. Salazar politikáját és ügyességét, amely lehetővé tette számára, hogy megőrizze Portugália semlegességét, mialatt szigorú következetességgel fenntartja a szövetséget Angliával. Bárcsak maga is hasonló politikát követett volna".13 Közvetlenebb ok Miklós fiának — még a brazíliai évekből származó — jó kapcsolata a berni portugál követtel. Amikor Horthy menye a lehetőségek kipuhatolására Svájcba megy, első útja a portugál követségre vezet. A követ megkonzultálva a kérést Lisszabonnal közli vele, hogy „az egész családot szívesen látják".14 Sam Woods Temporary travel documentât állít ki számukra. Később sem bánja meg választását. Érdemes idézni Horthy (Julio Sauerwein interpretálta) véleményét az országról és vezetőjéről: „olyan hatalmat találtam itt, amelyet mindig növekvő csodálattal kellett szemlélnem, és amelyet dr. Oliveira Salazarnak, ennek a széles körű és világosan látó államvezetőnek az atyai és biztos vezetése alatt álló ország tökéletes adminisztrációja nyújt. A hatalom teljesen az ő kezébe van adva"
teljes cikk itt:
http://acta.bibl.u-szeged.hu/3067/1/historica_kulon_135-142.pdf