Khmm.. kicist. Azért akarunk Ukrán munkaerőt behozni:
-mert magyar nincs
-az esetleges "migráns" munkaerőn kívül mást nem kapsz.
egyébként:
egy 2017-es cikk:
Mi a HSA-nál már korábban is toboroztunk Ukrajnában, hiszen idehaza vannak olyan területek, amelyeken egész egyszerűen elfogyott a munkaerő, akár 100–120 kilométeres körzetben sem találni munkára hajlandóságot mutató embereket. Azelőtt két-három hónapba telt, mire minden engedélyt sikerült beszerezni a külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ugyanez ma már a gyorsított eljárásnak köszönhetően körülbelül tíz nap alatt megvan.
Ukrajnai magyarokat vagy ukránokat toboroznak inkább?
Is-is. Azt azért tudni kell, hogy az elmúlt időszak ukrajnai háborús eseményei miatt sok ottani magyar már Nyugat-Európába költözött. Nem az a fő szempont, hogy magyar vagy nem magyar: a mi küldetésünk az, hogy a hazai cégek munkaerőproblémáit hatékonyan megoldjuk mind mennyiségileg, mind minőségileg. Ebben pedig Ukrajna nagy segítségünkre van, hiszen egy 42 millió lakosú szomszédos országról beszélünk, ahol jelentős a munkanélküliség, így a kiaknázatlan munkaerő is.
A behozott munkavállalók hány százaléka beszél magyarul?
Pontos százalékot nem tudok mondani, inkább egy gyakorlati példát hoznék. Az egyik ukrajnai dolgozókat igénylő megrendelőnknél 500 behozott embert foglalkoztatunk. Náluk az az elvárás, hogy 30–35 munkavállalónként legalább egy beszéljen magyarul. Ezt tudjuk biztosítani, és a mindennapos munkavégzés problémamentesen megy így. Sőt, az év végi értékelőn kifejezetten elégedettek voltak a dolgozókkal.
Adva van a kérdés, hogy mivel tudják garantálni az Ukrajnából behozott munkavállalók minőségét. Mégiscsak idegen országból jönnek, máshogyan szocializálódtak.
Több mint másfél éve foglalkozunk az ukrajnai toborzással, és eleinte bennünk is megfogalmazódtak hasonló kérdések, de mostanra referenciákat tudunk felmutatni. Általános tapasztalat, hogy az ukrajnai munkavállalók kiugrási lehetőséget látnak a magyarországi elhelyezkedésben. Csak, hogy érzékeltessem: Ukrajnában havi 250–300 óra munkával 45–50 ezer forintot visznek haza, amihez képest a nálunk 180–190 órával megkereshető nettó 140–150 ezer forintos fizetés óriási életminőségbeli ugrás nekik. Megbecsülik a lehetőséget, rendkívül motiváltak. Másrészt alapos kiválasztást végzünk, partnerirodáink vannak Kijevben, Ungváron és Beregszászon is, amelyekben helyismerettel rendelkező, kint élő kollégák segítik a munkánkat.
Hosszútávon is lehet számolni a bevált dolgozókkal?
Teljes mértékben! Tapasztalataink szerint 20–40 éves kor közötti ukrán munkavállalók jelentkeznek a magyarországi munkára, sokan közülük iskolázottak és a párjukkal együtt jönnek. Gyakran érdeklődnek a letelepedési engedélyről is, így mondhatom, hogy nemcsak dolgozni akarnak, hanem új életet szeretnének kezdeni nálunk nagyobb biztonságban, jobb megélhetés mellett.
Az elszállásolásukat hogyan oldják meg?
Azt hiszem, ez a kérdés a szűk keresztmetszet. A hiányszakmák listája hosszú, a betanított munkásoktól, operátoroktól a hegesztőkig, villanyszerelőkig, varrókig széles a skála, amin zongorázni tudunk. Munkásszállóból viszont kevés van Magyarországon, de mivel a HSA-nak 13 kelet-magyarországi városban van irodája, széles kapcsolatrendszerrel bírunk, így az elszállásolásban tudjuk segíteni a megrendelőinket. Sőt, az étkeztetés megoldásában és az ukrán munkavállalók legalább havi egyszeri hazautaztatásában is.
....
A magyar vállalatok 81 százaléka küzd munkaerőhiánnyal: a kulcságazatnak számító autóiparban több mint 10 ezer dolgozóra lenne szükség (szellemi és fizikai munkakörben egyaránt). A legnagyobb gond az építőiparban van, ahogy 10-12 ezres a hiány, és akkor még nem beszéltünk a turizmusról, a vendéglátóiparról, a kiskereskedelemről és a szolgáltató szektorról - figyelmeztetett Bányai.
A baj kezelésének egyik fontos eszköze lehet elsősorban ukrán, másodsorban szerb állampolgárok foglalkoztatása a hiányszakmákban. Ukrajna 24 millió aktív munkavállalót kínál, közülük mintegy nyolcmillió dolgozik szerte a világban, a legtöbb a Közel-Keleten és az USA-ban.
Gőzerővel segítenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával júliusbanprojektmenedzsment-irodát hoztak létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére. Ez egyebek között a toborzási hálózat kiépítését és működtetését végzi a kelet-európai országban, emellett munkaerőt közvetít és folyamatosan kapcsolatot tart a gazdaság szakmai érdek-képviseleti szervezeteivel. A központnak egyebek közt Kijevben, Ungváron és Odesszában van irodája.
Munkájuk eredményeként szeptember végére összesen 6349 ukrán és 2823 szerb állampolgárt sikerült elhelyezni a magyar munkaerőpiacon. A fogadó cégek közé tartoznak egyebek közt olyan multik is mint a Flextronics - mondta Bányai.
Kövér számok
Legutóbb egy 500 fős ukrán kontingenssel kötöttek megállapodást az egyik legnagyobb - 2500 főt foglalkoztató - dunántúli autóipari beszállító vállalat igényeit kielégítve. Olyan cég is van, amelyhez 1200 főt hoznak be rövidesen - ismertetett néhány "kövér" számot az igazgató.
(megjegyzésem: ez valoszinűleg a Flextronics lehetett)
A tapasztalatok pozitívak: egyelőre a nullához közelít fluktuáció. Kedvező adatokról számoltak be olyan cégek is, amelyek már a jelenlegi "boom" előtt néhány évvel kísérleti jelleggel kezdtek ukránokat alkalmazni. Bányai Tibor nem felejtette el kiemelni, hogy az ukránok felelősségteljes és keményen dolgozó emberek, akik tisztelik a munkát és hatékonyan teljesítenek.
Optimista becslései alapján két éven belül minimum 100 ezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon. Az iroda teljes körű ügyintézéssel segíti a munkaerőimportot: megszerzik a munkavállalási engedélyt (hiányszakmák esetén gyorsított eljárásban), a vízumot, valamint minden további szükséges papírt. Ez eléggé összetett folyamatot takar a Bevándorlási Hivatalnál.
?