[Kantin] Magyarország

[Kurfürst]

Az valahogy mindig kimarad, hogy cserébe az EU-s nagyvállalatok behozott termékeire nincsen vám, és az állam közvetlenül sem támogathatja a magyar ipart.

Maradjunk annyiban hogy ez a nyugatnak talán még jobb business - kaptak egy többszázmillios, védtelen piacot amit larolhatnak, szabadon felvásárolható nemzeti ipart, szabadalmakat, és cserébe szinte semmi olyanra nem költhetjük a pénzünket (beleértve azt a részt, ami a mi saját befizetesunk), ami valódi versenyképességet teremtene, hiszen a közép magyarországi régió eleve nem nagyon kaphat, a falusi turizmusmus meg szép, csak nem ipar.

 

[Morishima]

Pusztán támogatásoktól és vagy vámoktól nem lesz a hazai ipar versenyképes, versenyképességet az innováció támogatásával lehet elérni, ha abban jó vagy akkor nem követed hanem diktálod az iramot bármilyen területről is legyen szó. Én az EU-s támogatási rendszert nem szeretem, ez főleg a mezőgazdasági támogatásoknál csúcsosodik ami olyan torz állapotokat teremtett ami piaci körülmények között elképzelhetetlen, ugyan ez igaz az iparra is, valakik kiírnak pályázatokat valamikre amikre az adott vállalat a nem hatékony működése által önerőből és vagy piaci tőkebevonás nélkül nem képes időlegesen nőhet ugyan a versenyképesség, de idővel az azt megelőző nem hatékony működés folytatásaként a mesterséges előnye elolvad. Teljesen mindegy hogy haza vagy külföldi bürokraták akiket a versenyszféra megenne reggelire döntenek pénzek újraosztásáról az nem lesz olyan hatékony mintha az a pénz piaci szereplőknél maradt volna. A vámokhoz pedig annyit hogy végül a fogyasztók fogják megfizetni, és nem tudom ki hogy van vele de szerintem nincs olyan államszervezet ami 100% ban képes lenen annyi értéket teremteni a befolyó erőforrásokból mint amire az valóban alkalmas lenne. Szóval se a vámok se az EU újraelosztó rendszere nem jó,de ha már van akkor arra kell(ene) törekedni hogy a legtöbbet kihozzuk belőle.

 

[Robur]

Az valahogy mindig kimarad, hogy cserébe az EU-s nagyvállalatok behozott termékeire nincsen vám, és az állam közvetlenül sem támogathatja a magyar ipart.

Maradjunk annyiban hogy ez a nyugatnak talán még jobb business - kaptak egy többszázmillios, védtelen piacot amit larolhatnak, szabadon felvásárolható nemzeti ipart, szabadalmakat, és cserébe szinte semmi olyanra nem költhetjük a pénzünket (beleértve azt a részt, ami a mi saját befizetesunk), ami valódi versenyképességet teremtene, hiszen a közép magyarországi régió eleve nem nagyon kaphat, a falusi turizmusmus meg szép, csak nem ipar.

Magyarországnak export többlete van. Szóval ki járt jól a vámok lebontásával?

 

[rappali_]

Magyarországnak export többlete van. Szóval ki járt jól a vámok lebontásával?

A lényeget megint figyelmen kívül hagytad; azzal, hogy a saját üzemeidet már nem véded vámmal, megírod a halálos ítéletüket. Ne jöjjünk a szokásos "merversenyképtelenvacak" szöveggel. A mezgaz termékeink jók, viszont drágább, mint egy agyontámogatott lengyel, osztrák, stb. Ami a berendezéseket illeti, ugyanez a helyzet, megdobva a leányvállalati rendszerrel (itt előállított félkész ki, majd készen visszaszámlázva itteni cég nyakába...naná, h itt deficites v drága...de a haszon már megvolt). Hogy is van az export többlet ezek után?

 

[fip7]

Konkrétan egy francia gazda hatszor annyi EU-s támogatást kapott, mint egy magyar. Nekem ez még egyetemen tananyag volt regionalizmusból. Ennyit az egyenlő verseny körülményekről.....

 

[Fade]

A lényeget megint figyelmen kívül hagytad; azzal, hogy a saját üzemeidet már nem véded vámmal, megírod a halálos ítéletüket. Ne jöjjünk a szokásos "merversenyképtelenvacak" szöveggel. A mezgaz termékeink jók, viszont drágább, mint egy agyontámogatott lengyel, osztrák, stb. Ami a berendezéseket illeti, ugyanez a helyzet, megdobva a leányvállalati rendszerrel (itt előállított félkész ki, majd készen visszaszámlázva itteni cég nyakába...naná, h itt deficites v drága...de a haszon már megvolt). Hogy is van az export többlet ezek után?

Agyontámogatott Lengyel? Náluk a nagyüzemet tolták, amit csak lehet gépesítve. Nálunk evvel szemben a pici családi, pártiz hektár volt a cél, gépesítés minimális. Nincs méretgazaságosság. A magyar alma világpiacon versenyképtelen. De még sokszor MOon is. A lengyel meg tarol.
Ebben persze nyakig ben vannak a migránsok is. Nah olcsón dolgoznak.

De a kedvencem a málna. 199Ftért veszek aszem ma is Lidlben 250gramját = 800ft/kg. Főszezonban nem kaptam ennyiért Magyart. És kitünő minőségű.

Azt meg ne vitassuk el, hogy a Magyar gazdaság kb 2007-2008óta ha picivel is de többet exportál mint importál. Korábban kb soha nem volt ilyen. Ennek köze nincs számlázgatásokhoz. Nevében van. GDP.

 

[Fade]

Magyarországnak export többlete van. Szóval ki járt jól a vámok lebontásával?

Általánosságban/Ökölszabályként: Az export töblettel rendelkező országok nem érdekeltek a vámokban.

 

[phaidros]

Agyontámogatott Lengyel? Náluk a nagyüzemet tolták, amit csak lehet gépesítve. Nálunk evvel szemben a pici családi, pártiz hektár volt a cél, gépesítés minimális. Nincs méretgazaságosság. A magyar alma világpiacon versenyképtelen. De még sokszor MOon is. A lengyel meg tarol.
Ebben persze nyakig ben vannak a migránsok is. Nah olcsón dolgoznak.

De a kedvencem a málna. 199Ftért veszek aszem ma is Lidlben 250gramját = 800ft/kg. Főszezonban nem kaptam ennyiért Magyart. És kitünő minőségű.

Azt meg ne vitassuk el, hogy a Magyar gazdaság kb 2007-2008óta ha picivel is de többet exportál mint importál. Korábban kb soha nem volt ilyen. Ennek köze nincs számlázgatásokhoz. Nevében van. GDP.

Ugyan már, a lengyel mezőgazdaság sem feltétlen a nagyüzemekből áll. Ugyan úgy megtalálhatóak a családi gazdaságok is.
Simán megéri gazdálkodni pár tíz hektáron is, csak nem mindegy, hogy mit. Nálunk sajnos pont azokat (főleg feldolgozó ipart) építették le első körben, amit megéri kis területen, kis állománnyal is termeszteni/tenyészteni, pl. már alig van tejfelvásárló, hol van a magyar gyógy- és fűszernövény-termesztés? A kertészeti géptámogatásokban miért találkozni olyan kifizetett tételekkel, mint pl. kombájn? Miért nem támogatja jobban az állam a (kisüzemi) tárolók és feldolgozók létesítését? Nekünk nem a nagyparcellás amerikai modell felé kellene (újra) irányulnunk, hanem pont a kisparcellás termesztésben lehetnénk versenyképesek, mert ahhoz vannak meg az adottságaink.

 

[molnibalage]

Ugyan már, a lengyel mezőgazdaság sem feltétlen a nagyüzemekből áll. Ugyan úgy megtalálhatóak a családi gazdaságok is.
Simán megéri gazdálkodni pár tíz hektáron is, csak nem mindegy, hogy mit. Nálunk sajnos pont azokat (főleg feldolgozó ipart) építették le első körben, amit megéri kis területen, kis állománnyal is termeszteni/tenyészteni, pl. már alig van tejfelvásárló, hol van a magyar gyógy- és fűszernövény-termesztés? A kertészeti géptámogatásokban miért találkozni olyan kifizetett tételekkel, mint pl. kombájn? Miért nem támogatja jobban az állam a (kisüzemi) tárolók és feldolgozók létesítését? Nekünk nem a nagyparcellás amerikai modell felé kellene (újra) irányulnunk, hanem pont a kisparcellás termesztésben lehetnénk versenyképesek, mert ahhoz vannak meg az adottságaink.

A közgáz és a számok erősen vitatkoznak veled. Nem tudod a fizikát meghekkelni és ez annak következménye. Csak akkor tud versenyképes lenni a kisebb üzem, ha valamiért drágábban adhatja el a termékét.

(Konkrétan ezért is ökörség a házi napelemezés meg a kiserőműves bullshit hálózat.)

 

[Kurfürst]

Magyarországnak export többlete van. Szóval ki járt jól a vámok lebontásával?

Erre könnyű a válasz - a német autógyártók és itteni összeszerelő üzemeik.

 

[fip7]

molnibalage

Azért ez a mezőgazdaságos téma egy kicsit sokrétűbb, mint a nagyobb üzemméret = olcsóbb termelés.
1. Már említettem, de nagyon fontos tényező, hogy az EU az egy vámszabad övezett, egységes piac. Ehhez képest az EU-s mezőgazdasági támogatások egyáltalán nem egységesek.
http://www.mediafire.com/view/ibfpf20q7ltsu4t/EU-s_t%C3%A1mogat%C3%A1s.jpg/file
http://www.mediafire.com/view/rljwcae2vm59r4d/EU-s_t%C3%A1mogat%C3%A1s_2.jpg/file
A fenti képeken nagyon jól látszik, hogy torz a rendszer.

2. Az árakat alapvetően a felvásárlók határozzák meg. Mivel ez az ágazati rész az EU-s csatlakozás után már nincs hazai kézben így még a hazai piacra is a külföldi mondja meg merre hány méter. Ugyan ez igaz a boltokra is. 15 Ft-ért megveszi a nagy felvásárló a termelőtől az almának kilóját, az szétszortírozza a boltoknak X összegért, akik ugyan azt az almát már 100+ Forintokért árulják vagy még drágábban.

3. Az EU-n belül alapvetően mezőgazdasági élelmiszer túltermelés van. Az árak e miatt nyomottak és ugye itt a nagy termelők nagy előnye az, hogy mivel nagy tételben képesek szállítani így a kisebb termelőknek is hozzájuk kell igazodni.

 

[Fade]

Erre könnyű a válasz - a német autógyártók és itteni összeszerelő üzemeik.

Amikor a Magyar export ~35 2022 után 40%át a Német, Japán... autógyártók és a beszállítóik adják, akkor MOnak létfontosságú, hogy a MOon előállított autók vámok nélkül lehessen exportálni.

 

[Fade]

molnibalage

Azért ez a mezőgazdaságos téma egy kicsit sokrétűbb, mint a nagyobb üzemméret = olcsóbb termelés.
1. Már említettem, de nagyon fontos tényező, hogy az EU az egy vámszabad övezett, egységes piac. Ehhez képest az EU-s mezőgazdasági támogatások egyáltalán nem egységesek.
http://www.mediafire.com/view/ibfpf20q7ltsu4t/EU-s_t%C3%A1mogat%C3%A1s.jpg/file
http://www.mediafire.com/view/rljwcae2vm59r4d/EU-s_t%C3%A1mogat%C3%A1s_2.jpg/file
A fenti képeken nagyon jól látszik, hogy torz a rendszer.

2. Az árakat alapvetően a felvásárlók határozzák meg. Mivel ez az ágazati rész az EU-s csatlakozás után már nincs hazai kézben így még a hazai piacra is a külföldi mondja meg merre hány méter. Ugyan ez igaz a boltokra is. 15 Ft-ért megveszi a nagy felvásárló a termelőtől az almának kilóját, az szétszortírozza a boltoknak X összegért, akik ugyan azt az almát már 100+ Forintokért árulják vagy még drágábban.

3. Az EU-n belül alapvetően mezőgazdasági élelmiszer túltermelés van. Az árak e miatt nyomottak és ugye itt a nagy termelők nagy előnye az, hogy mivel nagy tételben képesek szállítani így a kisebb termelőknek is hozzájuk kell igazodni.

1. 2000-2006os adatokkal nekem kérlek ne gyere. Még a 2007-209es is necces. 2010 utána adatokat kérnék.
Nem mellesleg hamár alma a Lenygel alma veri agyon a magyart és nem a Francia.

2. Az árakat a kereslet/kínálat határozza meg.
Boltoknál sehol nincs 15ft/kgs felvásárlási ár. Amíg összekevered a léalma felvásárlási árát az étkezésivel addig maradjunk annyiban nem értesz hozzá.

3. És akkor megérkeztünk a nagy tételben termesztéshez. Egyrészt igen, de ezen segítene ha kis termelők összeálnának. De ez MOon kb soha nem ment, másrészt, nem oldja meg a minőségbizotsítás, géppark problémát.

 

[Fade]

Az valahogy mindig kimarad, hogy cserébe az EU-s nagyvállalatok behozott termékeire nincsen vám, és az állam közvetlenül sem támogathatja a magyar ipart.

Maradjunk annyiban hogy ez a nyugatnak talán még jobb business - kaptak egy többszázmillios, védtelen piacot amit larolhatnak, szabadon felvásárolható nemzeti ipart, szabadalmakat, és cserébe szinte semmi olyanra nem költhetjük a pénzünket (beleértve azt a részt, ami a mi saját befizetesunk), ami valódi versenyképességet teremtene, hiszen a közép magyarországi régió eleve nem nagyon kaphat, a falusi turizmusmus meg szép, csak nem ipar.

Dehogynem támogatja.
pl mert pont aktuális.
https://index.hu/gazdasag/2018/09/10/vizsgalatot_indit_az_olaf_a_csornai_napelemgyar_ugyeben/

Elloptak itt mindet. 1.9milliárd Ft EU támogatást, eximbank hitelt...

 

[phaidros]

A közgáz és a számok erősen vitatkoznak veled. Nem tudod a fizikát meghekkelni és ez annak következménye. Csak akkor tud versenyképes lenni a kisebb üzem, ha valamiért drágábban adhatja el a termékét.

(Konkrétan ezért is ökörség a házi napelemezés meg a kiserőműves bullshit hálózat.)

A mezőgazdaságot nem csak abból a szempontból kellene nézni, hogy hány forintot lehet kihozni közvetlen, egy év alatt 1 ha földből. Másrészt meg a pár hektáros gazdálkodás (ami alapból nem jelenthet főállást) és a nagyüzemi, ezer, több ezer ha-ros gazdálkodás közt is számos kategóriának kellene lennie. De az se mindegy, hogy mit termel aki termel, ugyanis más pl egy fűszerpaprikának és más a búzának a ráfordított és megtérülési összegei és megint más mondjuk egy telepített erdőnek. A hasznon kívül azonban nagyon sok mindent kell még nézni. Hosszú távon, hogy tartható meg, hogy javítható a talaj minősége (megfelelő kultúrák kiválasztása, vetésváltás, trágya felhasználása stb.), hogy őrizhető meg optimálisan a természet és a gazdálkodás összhangja, hogyan előzhető meg az elsivatagosodás (valós mo.-i gond). De ott van az emberi oldal, a vidéknek, a falvaknak nem kedvez ha 2 emberrel művelnek meg 1000-1500 hektárokat (mindenhova meg nem lehet gyárat telepíteni), több gazdálkodó pl. több szerelő üzemet, több gépgyártást és annak kereskedelmét generálhatja; nagyobb foglalkoztatottság kevesebb szociális támogatást eredményezhet. Vagy ha kisebb parcellán pl. nem búzát, hanem gyógynövényt, fűszernövényt, zöldséget, gyümölcsöt vagy/és állati eredetű "állítanak elő", és erre normális esetben feldolgozó ipar is épül, akkor megint csak nem közvetlen mezőgazdasági munkahelyek jönnek létre, hanem megint csak részben a műszaki vonalon.

 

[Fade]

A mezőgazdaságot nem csak abból a szempontból kellene nézni, hogy hány forintot lehet kihozni közvetlen, egy év alatt 1 ha földből. Másrészt meg a pár hektáros gazdálkodás (ami alapból nem jelenthet főállást) és a nagyüzemi, ezer, több ezer ha-ros gazdálkodás közt is számos kategóriának kellene lennie. De az se mindegy, hogy mit termel aki termel, ugyanis más pl egy fűszerpaprikának és más a búzának a ráfordított és megtérülési összegei és megint más mondjuk egy telepített erdőnek. A hasznon kívül azonban nagyon sok mindent kell még nézni. Hosszú távon, hogy tartható meg, hogy javítható a talaj minősége (megfelelő kultúrák kiválasztása, vetésváltás, trágya felhasználása stb.), hogy őrizhető meg optimálisan a természet és a gazdálkodás összhangja, hogyan előzhető meg az elsivatagosodás (valós mo.-i gond). De ott van az emberi oldal, a vidéknek, a falvaknak nem kedvez ha 2 emberrel művelnek meg 1000-1500 hektárokat (mindenhova meg nem lehet gyárat telepíteni), több gazdálkodó pl. több szerelő üzemet, több gépgyártást és annak kereskedelmét generálhatja; nagyobb foglalkoztatottság kevesebb szociális támogatást eredményezhet. Vagy ha kisebb parcellán pl. nem búzát, hanem gyógynövényt, fűszernövényt, zöldséget, gyümölcsöt vagy/és állati eredetű "állítanak elő", és erre normális esetben feldolgozó ipar is épül, akkor megint csak nem közvetlen mezőgazdasági munkahelyek jönnek létre, hanem megint csak részben a műszaki vonalon.

Amúgy a probléma EUra is jellemző még ha nem is ennyire elaprózva. 200-300hektáron gabonatermesztés az már közepesnek 1000hektáron már nagynak számít. US, Oroszo, Brazillia vonalon 1000hektár a minimum és 5000-1000ha az átlagos.
Nem is állna meg az EUs pl gabona termelés komoly támoghatások nékül az Orosz vagy USal szemben.

 

[fip7]

Fade

"1. 2000-2006os adatokkal nekem kérlek ne gyere. Még a 2007-209es is necces. 2010 utána adatokat kérnék.
Nem mellesleg hamár alma a Lenygel alma veri agyon a magyart és nem a Francia."

2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz, jó reggelt! Ez azt jelenti, hogy ilyen támogatási feltételekkel léptünk be, és ezzel a torz helyzettel kellet szembesülnie a magyar gazdáknak! Elég sokat ártott ez az időszak a termelőknek....
Az adatok pedig a gépemről vannak, mivel anno én ezekből tanultam. (akkor még eléggé aktuálisak voltak)
Én kíváncsi lennék a mostani adatokra is, de nem tudom honnan lehetne ilyen térképes formában előtúrni őket.
Ha neked sikerül, akkor tedd be őket légszíves, és cáfold meg velük azt, hogy a szabad piac ellenére aránytalan a támogatási rendszer!

"2. Az árakat a kereslet/kínálat határozza meg.
Boltoknál sehol nincs 15ft/kgs felvásárlási ár. Amíg összekevered a léalma felvásárlási árát az étkezésivel addig maradjunk annyiban nem értesz hozzá."

OKÉS. Akkor mondj légyszíves étkezési almára hiteles felvásárlási árat és nézzük meg, hogy mennyiért árulják random áruházakban.

"3. És akkor megérkeztünk a nagy tételben termesztéshez. Egyrészt igen, de ezen segítene ha kis termelők összeálnának. De ez MOon kb soha nem ment, másrészt, nem oldja meg a minőségbizotsítás, géppark problémát."

Nagyon régen volt "hangya" szövetkezeti rendszer , ma meg mindenki egyedül akar megoldani mindent. Megvan a magam lesújtó véleménye a magyar gazdák egy részéről, de attól még tény, hogy sokszor szembe szélben kell pisáljanak, mert nem nekik lejt a szabad piaci pálya....

 

[joker]

Jóval több pénz jön az EU-ból, mint amit befizetünk.

Ezt magyarázom számtalan hozzászóláson át, hogy nem ennyiből áll a költség-jövedelem mérlege a dolognak, de aki eddig sem értette meg az valószínűleg nem képes rá, de ha mégis annak tartod magad, akkor olvass vissza, mert többet le nem írom.

korántsem túlzás, hogy az EU tart el minket

Nem túlzás, hanem sima hazugság.

 

[melampo]

A mezőgazdaságot nem csak abból a szempontból kellene nézni, hogy hány forintot lehet kihozni közvetlen, egy év alatt 1 ha földből. Másrészt meg a pár hektáros gazdálkodás (ami alapból nem jelenthet főállást) és a nagyüzemi, ezer, több ezer ha-ros gazdálkodás közt is számos kategóriának kellene lennie. De az se mindegy, hogy mit termel aki termel, ugyanis más pl egy fűszerpaprikának és más a búzának a ráfordított és megtérülési összegei és megint más mondjuk egy telepített erdőnek. A hasznon kívül azonban nagyon sok mindent kell még nézni. Hosszú távon, hogy tartható meg, hogy javítható a talaj minősége (megfelelő kultúrák kiválasztása, vetésváltás, trágya felhasználása stb.), hogy őrizhető meg optimálisan a természet és a gazdálkodás összhangja, hogyan előzhető meg az elsivatagosodás (valós mo.-i gond). De ott van az emberi oldal, a vidéknek, a falvaknak nem kedvez ha 2 emberrel művelnek meg 1000-1500 hektárokat (mindenhova meg nem lehet gyárat telepíteni), több gazdálkodó pl. több szerelő üzemet, több gépgyártást és annak kereskedelmét generálhatja; nagyobb foglalkoztatottság kevesebb szociális támogatást eredményezhet. Vagy ha kisebb parcellán pl. nem búzát, hanem gyógynövényt, fűszernövényt, zöldséget, gyümölcsöt vagy/és állati eredetű "állítanak elő", és erre normális esetben feldolgozó ipar is épül, akkor megint csak nem közvetlen mezőgazdasági munkahelyek jönnek létre, hanem megint csak részben a műszaki vonalon.

A parasztok már régen megmondták, hogy az aktatáskás ember mindig csak bajt okoz. A tekervénymentes agyú tápszeres városi soha nem fogja megérteni a gazdálkodást. Az a szőlő amit ma elültetsz tizenöt év múlva fog bort hozni. És ha nem a talaj vagy klimatikus viszonyoknak pont megfelelő fajtát ültettél akkor lehet előröl kezdeni. A tehén négy év múlva fog először tejet adni. Ha eltaláltad a fajtát, a takarmányt, az egyéb tartási körülményeket. Egy erdőnek évszázadokra van szüksége ahhoz, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő fajok a kapcsolt növénytársulásokkal együtt optimálisan belakják a területet. Az, hogy egyes mezőgazdasági kultúrák generációkon átívelően esetenként évszázadok alatt alakultnak ki az számukra felfoghatatlan. Fade szerint finom a málna amit evett. Csak tudnám, hogy hol ette mert itthon harminc éve vágták ki az utolsó málnabokrot azóta csak szart ehetsz. De lehet, hogy valakinek az is finom. Végül is állítólag a verést is meg lehet szokni.
Lerabolni, kifosztani, felélni.
Csak ezt értik.

 

[zeal]

Fade szerint finom a málna amit evett. Csak tudnám, hogy hol ette mert itthon harminc éve vágták ki az utolsó málnabokrot azóta csak szart ehetsz. De lehet, hogy valakinek az is finom.

A minap en is ettem abbol a lengyel malnabol. Igaz izre nem volt olyan jo mint a hazai, de egyaltalan nem volt rossz.

Belolem is azonnal kifakadt a kerdes (vagyis hisztiztem egy sort ):
Az hogyan lehetseges, hogy vannak akik egy ilyen korrekt termeket tudnak a piacra dobni (meret, iz, csomagolas, ár), Lengyelorszagbol es ennyire jo allapotban (egyetlen szem sem volt megnyomodva, pedig nem volt eretlen!)?
Az ize termeszetesen nem utott akkorat, mint a hazai - 10-bol kabe 6 pontot adnek ra -, de minden mas tekintetben bucira verte a piacon kaphato magyar malnakat. Szegyen.

Par eve a lengyel alma utott nagyot (a piacunkon is). A hazai almaskertek felenk megszenvedtek a rendszervaltas utani eveket es még mindig nem igazan tertek magukhoz. Ez is ciki.