Kilo osztály / Project 877 , Project 636 (Szovjetunió)

Újabb Kilo Baltyijszkból egyelőre ablakok nélkül. A hátteret is érdemes figyelni mert felfedezhető például a Jurij Ivanov felderítő hajó (Projekt 18280), a 2012-ben kivont Pilkij a Buresztvesztnyik/Krivak-I osztályból (Projekt 11352), illetve az Admiral Grigorovics (Projekt 11356):
PIQv53fvXQc.jpg

N-cI-ZVYI0s.jpg

6-y8fUKkeWU.jpg

9AWZ3SslTnY.jpg

LZeMwxtzk9Q.jpg

RinO1pnGX8U.jpg

K52VOznS5Qo.jpg

3CbNAHG-xx4.jpg

Q4_Xwk2QFeo.jpg

GYh8ueJrAqY.jpg
 
Ma unnepélyes keretek kozott átadták az orosz hadiflottának a 4. Projekt 636.3 Kilo-t a Krasznodart szentpétervári Admiralitás hajógyárban.
Slack%20for%20iOS%20Upload%20(1).jpg
 
Megérkezett állandó bázisára Novorosszijszkba a Rosztov na Donu.
https://www.youtube.com/watch?v=kZNneoSvQfM
 
Ezekkel a DE tengokkal latjak el a sajat SLBM nuki tengok jarorozesi teruleteinek vedelmet. Onmagukban kevesek a nukik legyen akar szo raketahordozorol vagy vadaszrol.

Ezek valszeg ket fos valtasokban 24 oraban kint lesznek majd es baromi csendesen fulelenek varnak. A toltesi idoszkukat kiveve gyakorlatilag nincs az a tengo ami kiszurna oket.
 
Nem egyszerűbb egy nuki reaktort beletenni a tengóba? Azzal addig lent tudnak maradni amíg el nem fogy a kajájuk. Ez a DE nagyban korlátozza a hatótávjukat és a felszín alatt tölthető idő mennyiségét.
 
joker

Minden atom tengó hangos még a leghalkabbak is egy DE-vel összehasonlítva.Azt olvastam,hogy az állandóan működő szivattyú teszi hangossá a nuki meghajtást.
 
Ráadásul valamiért nem nagyon kedveznek a parti vizek az atomtengóknak.
 
A DE gondolom fel kell jöjjön a felszínre elég gyakran. Az nem rontja az észlelehetőségét?
 
Hátránya, hogy nincs neki levego fuggetlen hajtomuve,amivel 3-4 hetet is a víz alatt tolthet. Kb.2022-re készulnek el vele az oroszok.
 
A D/E költséghatékonyabb a partok védelmére mint a nuki, sokkal halkabb, nem sokkal kisebb fegyverzettel. Az Oroszoknak ez a koncepció jön be.
 
A D/E költséghatékonyabb a partok védelmére mint a nuki, sokkal halkabb, nem sokkal kisebb fegyverzettel. Az Oroszoknak ez a koncepció jön be.

Nem csak nekik. A világon 6 ország van amely használ egyáltalán nukleáris meghajtású tengókat és abból is 3-nak vannak mellete dízelesei is. Én ne gondoljuk, hogy a németek, vagy Japán, vagy Dél-Korea ne lennének képesek atomhajtásút építeni, vagy venni. A világ aktív tengóinak 70 %-a dízeles.
 
hány gyárba folyik most a gyártása?Mert 2016 ba még két db át kell adni Algériának is.

Csak egyben , a szentpétevári Admiralitás hajógyárban. Jelenleg még csak a szerzodés van aláírva Algériával 2 darab építésére 2018-as átadással. Idén adjákát az utolsó 636.1-est Vietnamnak.
 
A nuki vadász tengó legnagyobb hibája az ára. Ha nem kellenek az előnyök, mert nem akkorák a távolságok, nem probléma ha rendszeresen felemelkedik... akkor imo nagyobb harcértékkel bír 3-4 csúcs hagyományos tengó mint egy nuki.

@Veér
"jelentős hűtési igénye miatt szerintem a hőképe nagy sekély vízben."
nuki tengók jellemzően nem mennek sekély vízbe mellesleg az infra tartományt baromira nyeli a víz, inkább probléma, hogy tökéletesen csöndes szivatyú nem létezik, 100%ig nem lehet az amúgy baromi halk szivatyúk hangját elnyeletni, csak reaktor leállítással lehet annyira halk mint egy D/E tengó.
 
A nuki vadász tengó legnagyobb hibája az ára. Ha nem kellenek az előnyök, mert nem akkorák a távolságok, nem probléma ha rendszeresen felemelkedik... akkor imo nagyobb harcértékkel bír 3-4 csúcs hagyományos tengó mint egy nuki.

@Veér
"jelentős hűtési igénye miatt szerintem a hőképe nagy sekély vízben."
nuki tengók jellemzően nem mennek sekély vízbe mellesleg az infra tartományt baromira nyeli a víz, inkább probléma, hogy tökéletesen csöndes szivatyú nem létezik, 100%ig nem lehet az amúgy baromi halk szivatyúk hangját elnyeletni, csak reaktor leállítással lehet annyira halk mint egy D/E tengó.

A dízeles:
- olcsóbb,
- halkabb,
- a méretéből adódóan jobb a manőverező képessége,
- a mérete miatt a mágneses felderíthetősége is rosszabb,
- a mérete miatt (különösen a fenékre leülve, vagy annak közelében) aktív szonárral is nehezebb kiszúrni.

A légperiszkóp miatt csak a felszín közelébe kell emelkednie időnként és nem a felszínre.

A saját terepén, a parthoz viszonylag közel, 1 db dízeles is nagyobb harcértékű lehet, mint egy nuki. Bizonyos szempontból már az is sekélyebb víznek számít, ahol nem érvényesül előnyként a nuki nagyobb merülési mélysége. Ez a teljes kontinentális talapzatra igaz + például a teljes a Balti-tengerre.

A víz ugyan valóban szigeteli az elektromágneses hullámokat, de a meleg víz azért felemelkedik. Márpedig egy nuki tengó sok hőt ad le. Úgyhogy sekély vízben tényleg kellemetlen egy nuki tengó hőkibocsátása is.

A reaktor eleve nem állítható le és indítható újra gyorsan. Ráadásul a leállás sem elég, mert hiába szűnik meg a hasadás, a bomlási hőt akkor is el kell szállítani, tehát a szivattyúknak működnie kell.