Hszi Csing-ping alatt egyre izmosabb a kínai hadsereg
Peking a GDP 1,9 százalékát költi fegyverkezésre
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy permanens forradalom zajlik a kínai fegyveres erők berkeiben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő vezényletével. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (Csungkuo Zsenmin Csiefangcsün) az ország 1980-as években bekövetkezett nyitása óta jelentős modernizáción ment keresztül, de az elnök hivatalba lépése óta felgyorsult a korszerűsítési folyamat, amely a jövő csatáinak, háborúinak megharcolására és megnyerésére összpontosít.
Kedden, az országos népi gyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén, Pekingben bejelentették, hogy ebben az évben 7,5 százalékkal növelik a katonai kiadásokat. Ez némi csökkenést jelent a 2018-as hadi büdzsé 8,1 százalékos bővítési üteme után. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a közvélemény szemében ne legyen nagyon szembetűnő, hogy a katonai költségvetés jobban nő, mint a gazdaság. (2019-re a kormány a GDP 6,5 százalék körüli emelkedését várja.)
Miközben a kínai hadsereg a világ második legjobban finanszírozott fegyveres ereje, költségvetése messze elmarad a világelső Egyesült Államok fegyverkezésre fordítandó pénzétől: míg tavaly decemberben Donald Trump amerikai elnök az idei hadi kassza 750 milliárd dollárra való növelésére bólintott rá, addig Peking „mindössze” mintegy 250 milliárdot tett félre védelmi kiadásokra.
Mennyiség helyett a minőségre helyeznék a hangsúlyt. Folyamatos modernizáció
Fotó: MTI/AP
Washington esetében ez a GDP 3,3 százalékát jelenti, Pekingében pedig 1,9 százalékát. A világ tengereit továbbra is az amerikai haditengerészet uralja, túlszárnyalva Kínát mind logisztikában, mind nemzetközi kiterjedtségben. Szakértők szerint ugyanakkor Kína gőzerővel zárkózik fel, szinte futószalagon gyártja a hadihajókat, s jelentős a technológiai haladás is. – Hszi Csin-ping előtt a kínai történelemben egyetlen vezető sem törődött ennyit a hadsereg fejlesztésével – jegyezte meg Andrew Erickson, az amerikai haditengerészeti egyetem Kínával foglalkozó professzora.
A fejlesztés ütemére jellemző, hogy a kínai haditengerészet 2016–2017-ben 32 új hadihajót rendelt meg, az amerikai viszont csak 13-at. Statisztikák szerint 2014 óta Kína több tengeralattjárót, hadihajót, kétéltű járművet stb. bocsátott vízre, mint a Németország, India, Spanyolország, Tajvan és Nagy-Britannia által jelenleg üzemeltetett összes vízi hadi jármű száma. A kínai légierő is folyamatosan állít hadrendbe fejlett technikával és fegyverzettel felszerelt új gépeket, mint például a két hajtóműves J–20-as lopakodó vadászrepülő.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai légierő Ázsiában a legnagyobbnak számít, világviszonylatban pedig a harmadik helyen áll. A kínai elnök hangsúlyt fektet a hadsereg állományának átszervezésére is, a mennyiség helyett a minőségre és a hatékonyságra helyezve a hangsúlyt. A hadsereg illetékesei egyidejűleg aláhúzzák: a korlátozott katonai költségvetés Kína védelmét szolgálja, s nem jelent fenyegetést más országnak.
Hekkerek hadititkok nyomában
Katonai célokra fejlesztett technológiák után kutattak kínai hekkerek két tucat amerikai egyetemen. Az iDefense kiberbiztonsági cég szerint a behatolási kísérletek legalább két éve kezdődtek – írta kedden a The Wall Street Journal (WSJ). Többek között a hawaii és a Washingtoni Egyetem, illetve a Massachusetts Institute of Technology is érintett az ügyben. Az iDefense azután azonosította a megtámadott oktatási intézményeket, hogy érzékelték: az egyetemi hálózatokból kiinduló jelek Kínában található szerverekben landoltak. A kiszolgálókat a WSJ szerint egy ismert kínai hekkercsoport üzemelteti. Pekingi illetékesek egyelőre nem reagáltak a lap megkeresésére.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/hszi-csing-ping-alatt-egyre-izmosabb-a-kinai-hadsereg-5345927/