Kína hadiipara és haderőfejlesztési programja
- Téma indítója weasel007
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem lenne előzmény nélküli a dolog. Az Type-052C rombolókba eredetileg még ukrán hajtómű került. Aztán megvették ezek licencét stb. stb.Ukrán tervekkel kínai hajtómű? Ne rémíts meg.
Az l15 be az van. De a komolyabb vasakba valo hajtomuveket nem hiszem hogy veluk terveztetnek. Ahogy a cikkekbol kivettem inkabb besegitettek a mar meglevo es fejlesztes allatt allo hajtomuveik tokeletesiteseiben. Foleg metalurgiai es hasonloan fontos tudasanyagukkal.
Szerintem még a hajtómű alapja a szovjet időkből való amikor normálisabb tervezés volt.Ukrán tervekkel kínai hajtómű? Ne rémíts meg.
Nem találtam neki megfelelő topicot majd Mack oda rakja ahová akarja 
[Official confirmation of China's new generation of nuclear submarines: won the highest award in China's industry]
On December 9, the 5th China Industrial Awards Commendation Conference was held in Beijing. The winners of the 5th China Industrial Awards, which is known as the "Oscar" of China's industry, were also officially announced.
The new generation nuclear submarine development project of the 719th Research Institute of China Shipbuilding Industry Corporation won the China Industrial Award.
[Official confirmation of China's new generation of nuclear submarines: won the highest award in China's industry]
On December 9, the 5th China Industrial Awards Commendation Conference was held in Beijing. The winners of the 5th China Industrial Awards, which is known as the "Oscar" of China's industry, were also officially announced.
The new generation nuclear submarine development project of the 719th Research Institute of China Shipbuilding Industry Corporation won the China Industrial Award.
http://www.globaltimes.cn/content/1132716.shtml
Az új Űrparancsnok kényszeríti Kínát a védekezés javítására
Az USA militarizálja a teret, és Kína és Oroszország önvédelmi tevékenységét kifogásként használja, és ez arra kényszeríti Kínát, hogy csatlakozzon az űrfegyverek versenyéhez, a kínai elemzők szerdán azt mondták, hogy az Egyesült Államok bejelentette, hogy létrehoz egy amerikai űrparancsnokságot.
Az USA Űrparancsnoksága lesz a katonai 11. egységesített harci parancsnoksága, Mike Pence alelnöke, kedden bejelentette a floridai Kennedy Űrközpontot, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának honlapja szerint.
Az új Űrparancsnok kényszeríti Kínát a védekezés javítására
Az USA militarizálja a teret, és Kína és Oroszország önvédelmi tevékenységét kifogásként használja, és ez arra kényszeríti Kínát, hogy csatlakozzon az űrfegyverek versenyéhez, a kínai elemzők szerdán azt mondták, hogy az Egyesült Államok bejelentette, hogy létrehoz egy amerikai űrparancsnokságot.
Az USA Űrparancsnoksága lesz a katonai 11. egységesített harci parancsnoksága, Mike Pence alelnöke, kedden bejelentette a floridai Kennedy Űrközpontot, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának honlapja szerint.
Kína kipróbálta a legerősebb nem nukleáris bombáját
https://index.hu/techtud/2019/01/04/kina_kiprobalta_a_legerosebb_nem_nuklearis_bombajat/
http://www.globaltimes.cn/content/1134436.shtml
https://index.hu/techtud/2019/01/04/kina_kiprobalta_a_legerosebb_nem_nuklearis_bombajat/
http://www.globaltimes.cn/content/1134436.shtml
A kínaiak szolgálatba állították a GBU-43 (Minden bombák anyja) anyja hazai, kínai változatát. A bejelentést egy Taïwan elleni fenyegetés alkalmából tették meg, teljesen véletlenül
http://www.opex360.com/2019/01/04/une-version-chinoise-de-la-mere-de-toutes-les-bombes-a-ete-testee/
http://www.opex360.com/2019/01/04/une-version-chinoise-de-la-mere-de-toutes-les-bombes-a-ete-testee/
http://www.eastpendulum.com/deux-premiers-j-20-deployes-sur-la-cote-est-de-la-chine
az első pár repülő sárga szappanos doboz szolgálatba állt.
az első pár repülő sárga szappanos doboz szolgálatba állt.
J-16 Harcirepülő lopakodó-képes, mindenféle típusú kínai légi-felszíni fegyvert tudja hordozni
http://www.defense-aerospace.com/ar...le’-j_16-fighter’s-air_to_ground-weapons.html
http://www.defense-aerospace.com/ar...le’-j_16-fighter’s-air_to_ground-weapons.html
A Hong Kong közelében lévő Csuhajban rendszeresen az év végén megrendezésre kerülő repülési és haditechnikai kiállítás mindig szolgál érdekes újdonságokkal. A kínai hadiipar rohamléptekkel haladó fejlődése jól lemérhető a látottak alapján még akkor is, ha a bemutatott újdonságok egy része még csak kísérleti stádiumban van, vagy éppen nem is reális a megvalósulása.
Légi újdonságok Kínából
Légi újdonságok Kínából
Hszi Csing-ping alatt egyre izmosabb a kínai hadsereg
Peking a GDP 1,9 százalékát költi fegyverkezésre
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy permanens forradalom zajlik a kínai fegyveres erők berkeiben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő vezényletével. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (Csungkuo Zsenmin Csiefangcsün) az ország 1980-as években bekövetkezett nyitása óta jelentős modernizáción ment keresztül, de az elnök hivatalba lépése óta felgyorsult a korszerűsítési folyamat, amely a jövő csatáinak, háborúinak megharcolására és megnyerésére összpontosít.
Kedden, az országos népi gyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén, Pekingben bejelentették, hogy ebben az évben 7,5 százalékkal növelik a katonai kiadásokat. Ez némi csökkenést jelent a 2018-as hadi büdzsé 8,1 százalékos bővítési üteme után. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a közvélemény szemében ne legyen nagyon szembetűnő, hogy a katonai költségvetés jobban nő, mint a gazdaság. (2019-re a kormány a GDP 6,5 százalék körüli emelkedését várja.)
Miközben a kínai hadsereg a világ második legjobban finanszírozott fegyveres ereje, költségvetése messze elmarad a világelső Egyesült Államok fegyverkezésre fordítandó pénzétől: míg tavaly decemberben Donald Trump amerikai elnök az idei hadi kassza 750 milliárd dollárra való növelésére bólintott rá, addig Peking „mindössze” mintegy 250 milliárdot tett félre védelmi kiadásokra.
Mennyiség helyett a minőségre helyeznék a hangsúlyt. Folyamatos modernizáció
Fotó: MTI/AP
Washington esetében ez a GDP 3,3 százalékát jelenti, Pekingében pedig 1,9 százalékát. A világ tengereit továbbra is az amerikai haditengerészet uralja, túlszárnyalva Kínát mind logisztikában, mind nemzetközi kiterjedtségben. Szakértők szerint ugyanakkor Kína gőzerővel zárkózik fel, szinte futószalagon gyártja a hadihajókat, s jelentős a technológiai haladás is. – Hszi Csin-ping előtt a kínai történelemben egyetlen vezető sem törődött ennyit a hadsereg fejlesztésével – jegyezte meg Andrew Erickson, az amerikai haditengerészeti egyetem Kínával foglalkozó professzora.
A fejlesztés ütemére jellemző, hogy a kínai haditengerészet 2016–2017-ben 32 új hadihajót rendelt meg, az amerikai viszont csak 13-at. Statisztikák szerint 2014 óta Kína több tengeralattjárót, hadihajót, kétéltű járművet stb. bocsátott vízre, mint a Németország, India, Spanyolország, Tajvan és Nagy-Britannia által jelenleg üzemeltetett összes vízi hadi jármű száma. A kínai légierő is folyamatosan állít hadrendbe fejlett technikával és fegyverzettel felszerelt új gépeket, mint például a két hajtóműves J–20-as lopakodó vadászrepülő.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai légierő Ázsiában a legnagyobbnak számít, világviszonylatban pedig a harmadik helyen áll. A kínai elnök hangsúlyt fektet a hadsereg állományának átszervezésére is, a mennyiség helyett a minőségre és a hatékonyságra helyezve a hangsúlyt. A hadsereg illetékesei egyidejűleg aláhúzzák: a korlátozott katonai költségvetés Kína védelmét szolgálja, s nem jelent fenyegetést más országnak.
Hekkerek hadititkok nyomában
Katonai célokra fejlesztett technológiák után kutattak kínai hekkerek két tucat amerikai egyetemen. Az iDefense kiberbiztonsági cég szerint a behatolási kísérletek legalább két éve kezdődtek – írta kedden a The Wall Street Journal (WSJ). Többek között a hawaii és a Washingtoni Egyetem, illetve a Massachusetts Institute of Technology is érintett az ügyben. Az iDefense azután azonosította a megtámadott oktatási intézményeket, hogy érzékelték: az egyetemi hálózatokból kiinduló jelek Kínában található szerverekben landoltak. A kiszolgálókat a WSJ szerint egy ismert kínai hekkercsoport üzemelteti. Pekingi illetékesek egyelőre nem reagáltak a lap megkeresésére.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/hszi-csing-ping-alatt-egyre-izmosabb-a-kinai-hadsereg-5345927/
Peking a GDP 1,9 százalékát költi fegyverkezésre
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy permanens forradalom zajlik a kínai fegyveres erők berkeiben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő vezényletével. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (Csungkuo Zsenmin Csiefangcsün) az ország 1980-as években bekövetkezett nyitása óta jelentős modernizáción ment keresztül, de az elnök hivatalba lépése óta felgyorsult a korszerűsítési folyamat, amely a jövő csatáinak, háborúinak megharcolására és megnyerésére összpontosít.
Kedden, az országos népi gyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén, Pekingben bejelentették, hogy ebben az évben 7,5 százalékkal növelik a katonai kiadásokat. Ez némi csökkenést jelent a 2018-as hadi büdzsé 8,1 százalékos bővítési üteme után. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint ezzel azt akarták elérni, hogy a közvélemény szemében ne legyen nagyon szembetűnő, hogy a katonai költségvetés jobban nő, mint a gazdaság. (2019-re a kormány a GDP 6,5 százalék körüli emelkedését várja.)
Miközben a kínai hadsereg a világ második legjobban finanszírozott fegyveres ereje, költségvetése messze elmarad a világelső Egyesült Államok fegyverkezésre fordítandó pénzétől: míg tavaly decemberben Donald Trump amerikai elnök az idei hadi kassza 750 milliárd dollárra való növelésére bólintott rá, addig Peking „mindössze” mintegy 250 milliárdot tett félre védelmi kiadásokra.
Mennyiség helyett a minőségre helyeznék a hangsúlyt. Folyamatos modernizáció
Fotó: MTI/AP
Washington esetében ez a GDP 3,3 százalékát jelenti, Pekingében pedig 1,9 százalékát. A világ tengereit továbbra is az amerikai haditengerészet uralja, túlszárnyalva Kínát mind logisztikában, mind nemzetközi kiterjedtségben. Szakértők szerint ugyanakkor Kína gőzerővel zárkózik fel, szinte futószalagon gyártja a hadihajókat, s jelentős a technológiai haladás is. – Hszi Csin-ping előtt a kínai történelemben egyetlen vezető sem törődött ennyit a hadsereg fejlesztésével – jegyezte meg Andrew Erickson, az amerikai haditengerészeti egyetem Kínával foglalkozó professzora.
A fejlesztés ütemére jellemző, hogy a kínai haditengerészet 2016–2017-ben 32 új hadihajót rendelt meg, az amerikai viszont csak 13-at. Statisztikák szerint 2014 óta Kína több tengeralattjárót, hadihajót, kétéltű járművet stb. bocsátott vízre, mint a Németország, India, Spanyolország, Tajvan és Nagy-Britannia által jelenleg üzemeltetett összes vízi hadi jármű száma. A kínai légierő is folyamatosan állít hadrendbe fejlett technikával és fegyverzettel felszerelt új gépeket, mint például a két hajtóműves J–20-as lopakodó vadászrepülő.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint a kínai légierő Ázsiában a legnagyobbnak számít, világviszonylatban pedig a harmadik helyen áll. A kínai elnök hangsúlyt fektet a hadsereg állományának átszervezésére is, a mennyiség helyett a minőségre és a hatékonyságra helyezve a hangsúlyt. A hadsereg illetékesei egyidejűleg aláhúzzák: a korlátozott katonai költségvetés Kína védelmét szolgálja, s nem jelent fenyegetést más országnak.
Hekkerek hadititkok nyomában
Katonai célokra fejlesztett technológiák után kutattak kínai hekkerek két tucat amerikai egyetemen. Az iDefense kiberbiztonsági cég szerint a behatolási kísérletek legalább két éve kezdődtek – írta kedden a The Wall Street Journal (WSJ). Többek között a hawaii és a Washingtoni Egyetem, illetve a Massachusetts Institute of Technology is érintett az ügyben. Az iDefense azután azonosította a megtámadott oktatási intézményeket, hogy érzékelték: az egyetemi hálózatokból kiinduló jelek Kínában található szerverekben landoltak. A kiszolgálókat a WSJ szerint egy ismert kínai hekkercsoport üzemelteti. Pekingi illetékesek egyelőre nem reagáltak a lap megkeresésére.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/hszi-csing-ping-alatt-egyre-izmosabb-a-kinai-hadsereg-5345927/
Kicsit árnyalja a dolgokat, hogy Kína nincs benne komolyabb expediciós műveletekben, ami megterhelné pluszban a költségvetésüket.