Környezetvédelem

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 788
11 745
113

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
12 112
33 261
113
Nem ördögtől való ötlet.
Eleve szárazságtűrő fajokat kell telepíteni, amik amúgy is előfordulnak oázisokban. Allan Savory bebizonyította, hogy a száraz sivatagos területeket is be lehet népesíteni növényzettel. Ennek az a lényege, hogy nagyszámú legelő állat adott területen járatásával kedvező(bb) feltételek (trágyázás, vizelettel nitrogénpótlás) alakulnak ki a növényzet megtelepedéséhez, fejlődéséhez. A növények az életfolyamataik során vizet párologtatnak, minél több növény él egy területen, annál több víz kerül így a légkörbe, mely eső formájában visszahullik a földre. Ez igazából egy öngerjesztő és nagyrészt önfenntartó folyamat, csak a kiindulás igényel masszív emberi beavatkozást.
Több állat nem legel többet, mint amit meg tud trágyázni? Soha nem tudtak akkora területeket megtrágyázni a mezőgazdaságban, mint amennyi az élelmet elő tudta előállítani. Jó, ha 1/3-1/4-ét lehet, tehát az állat is többet legel, mint trágyáz. Amit lelegel, az nem épp ugyan úgy párologtató felület lenne? Amúgy is sokszor a túllegeltetés az egyik előidézője az elsivatagosodásnak. Miért nem viszik oda a trágyát, legalább az elején?
Amit megtermel pára, azt mi garantálja, hogy ott is hullik le? Mekkorazöld tömeg kell, hogy akkora pára legyen, hogy valóban érvényesüljön is? Ha már 50km-el arrébb esik le, akkor végső soron megint csak vízhiány lép fel, nem?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 788
11 745
113
Több állat nem legel többet, mint amit meg tud trágyázni? Soha nem tudtak akkora területeket megtrágyázni a mezőgazdaságban, mint amennyi az élelmet elő tudta előállítani. Jó, ha 1/3-1/4-ét lehet, tehát az állat is többet legel, mint trágyáz. Amit lelegel, az nem épp ugyan úgy párologtató felület lenne? Amúgy is sokszor a túllegeltetés az egyik előidézője az elsivatagosodásnak. Miért nem viszik oda a trágyát, legalább az elején?
Amit megtermel pára, azt mi garantálja, hogy ott is hullik le? Mekkorazöld tömeg kell, hogy akkora pára legyen, hogy valóban érvényesüljön is? Ha már 50km-el arrébb esik le, akkor végső soron megint csak vízhiány lép fel, nem?
Ebben a - nevezzük így - zöldítési projektben az a lényeg, hogy a szavannán csordákban vonuló állatok (elefántok, gnúk, kafferbivalyok, stb) munkáját utánozzuk le. A lényege az, hogy nagyszámú, koncentrált állattömeget legeltetünk, DE egy adott területen csak nagyon rövid időt töltenek el, mivel odébb dúsabb területek vannak, így elkerülve a túllegelést.
Érdemes megnézni az alábbi előadást és a benne bemutatott kísérleti területeket. Igazán látványos a változás. És a válaszaidra is választ ad.

 
T

Törölt tag 1711

Guest
Te jó ég, már öt éve volt?

6fdfd7bb305b287f368877497d16c89d.jpg
 
  • Vicces
Reactions: Nemerson

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 818
24 179
113
Ebben a - nevezzük így - zöldítési projektben az a lényeg, hogy a szavannán csordákban vonuló állatok (elefántok, gnúk, kafferbivalyok, stb) munkáját utánozzuk le. A lényege az, hogy nagyszámú, koncentrált állattömeget legeltetünk, DE egy adott területen csak nagyon rövid időt töltenek el, mivel odébb dúsabb területek vannak, így elkerülve a túllegelést.
Érdemes megnézni az alábbi előadást és a benne bemutatott kísérleti területeket. Igazán látványos a változás. És a válaszaidra is választ ad.

Amúgy műtrágyázva, és locsolva is működhet, sok sivatag alatt elég sok víz van, csak ahhoz túl mélyen, hogy a növényeknek legyen ideje elérni a talajvizet. Ha ezt az időszakot valahogy túlélik, már beindul az öngerjesztő folyamat. Csak elindítani kell.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 377
11 460
113

"Az állattartó telepeken körülbelül 80 ezer köbméter hígtrágya keletkezik évente. A szarvasmarháktól 10–12 ezer köbméter hígtrágyára számítanak. Az üszőknél és egyebeknél megmarad a mélyalmos tartás, ott ezután is 5 ezer tonna almos trágya keletkezik.

A sertés esetében a 60 ezer hízótól 60–70 ezer köbméter hígtrágyára számíthatnak. Ekkora mennyiség már érdemi lehetőség a gazdának. A 80 ezer köbméter hígtrágya minden évben fedezi 2 ezer hektár trágya- és tápanyagszükségletét. A műtrágyát teljes egészében helyettesíteni tudják vele, márpedig az eddig 560 millió költséget jelentett a gazdaságnak. Azért indokolt a múlt idő használata, mert teljesen átállnak a hígtrágyára, ami főleg egy új módszernek köszönhető: a zagy nitrogéntartalmát 40 százalékkal tudták növelni vele. A hígtrágya hatósági engedélyezése általában nem egyszerű, de Dorcsinyecz János örömmel újságolta, hogy náluk ezzel nincs gond, még az újonnan szerzett területekre is megkapják.

Az energiakrízis felgyorsította a biogázüzem két éve elhatározott megépítését. A szarvasmarha- és a sertéstelepet összekötik, amivel napi 650–700 kilowatt energiát tudnak majd előállítani. A szarvasmarhatelepen már megépítettek egy 500 kilowatt teljesítményű napelemrendszert saját szükségleteik kielégítésére.

A két saját energiaforrásból származó energiát belső villamos hálózatuk működtetésére és az öntözőtelepek ellátására fogják fordítani. Kiszámolták, hogy a 700 kilowattos teljesítmény kiépítési költsége 2 milliárd forint, ami a jelenlegi energiaárak mellett 2 év alatt megtérül. Még ennél is nagyobb előny, hogy a cég energetikailag függetlenné válik.

Hektáronként 180 kilogramm 46 százalékos műtrágyával számolva a hígtrágyával most 170 ezer forint értékű tápanyagot tudnak helyettesíteni. Ha a biogázüzem beindul, abban keletkezik barna lé is, ami bizonyos arányban bevihető az öntözővízbe, vagyis azt is hasznosítani tudják.

jön ez az
Újdonságnak számít a sertéstelep folyamatos üzemi szalmafűtése. Ehhez dán automata kazánt vásároltak. A 2,5 megawattos erőmű kazánköltsége 160 millió forintot tett ki. Kiszámolták, hogy a decemberi tőzsdei árak alapján 1 kilowatt előállítása szalmával 10 forintba, gázzal 50 forintba, villanyárammal 200 forintba kerül. Az 1500 kocás sertéstelepnek összesen évi 2000–2500 bálára van szüksége, mégpedig repcebálára, mert annak sokkal kisebb a hamutartalma, mint a búzaszalmának. A fűtési időszak 7 hónapjában a 14 ezer négyzetméteres sertéstelepnek napi 20 bálára van szüksége, oham közeledtét érzem....a fiaztatóban és a malacnevelőben 26–27 fokot kell tartani."
Újra és újra előjön ez az eszement baromság!
Már bocccsss, de erős dühroham közeledtét érzem....
Tipikusnak mondható a hozzáállás, hogy a technológia okozta problémákat még több technológiával akarják megoldani a természet kárárára és a profit dicsőségére!

:hadonaszos:
:hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos:
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 788
11 745
113
Újra és újra előjön ez az eszement baromság!
Már bocccsss, de erős dühroham közeledtét érzem....
Tipikusnak mondható a hozzáállás, hogy a technológia okozta problémákat még több technológiával akarják megoldani a természet kárárára és a profit dicsőségére!

:hadonaszos:
:hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos:
Ezzel már megint mi a baj? Nincs műtrágya, nincs szükség áramra, stb. Teljes ciklus, értéket teremtenek a szerves trágyából és végül mégis a talajban köt ki.
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 818
24 179
113
Tipikusnak mondható a hozzáállás, hogy a technológia okozta problémákat még több technológiával akarják megoldani a természet kárárára és a profit dicsőségére!
A másik lehetőség, hogy 5 millióan maradunk a kies hazában, és ennek 80% a kaját termeli, úgy, hogy rosszabb években amúgy tartós éhezés lesz.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Blitz97

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 771
10 764
113
Kell bizony... kell nagyon! Aggódnunk...
Ez attól függ, mennyire bízunk a kormányzatban. Ha megköveteli, ellenőrzi és szükséges mértékben dotálja/szankcionálja a hamu és füst megfelelő kezelését, akkor nem kell aggódni. Ha győz a profit meg a mutyi akkor kell. Mert a technológia a rendelkezésre áll. És az el nem égetett szemét kezelése miatt is aggódni kéne.
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 788
11 745
113
Balatoni bebírók- film a balatoni inváziós fajokról

Nagyot változott a világ az elmúlt néhány évtizedben. A Kárpát-medence vizeiben is egyre nagyobb számban jelennek meg olyan növény és állatfajok, melyekkel sokáig csak állatkertekben, vagy dísznövény kertészetekben találkozhattunk.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az elmúlt évtizedekben az inváziós fajok egyre nagyobb mértékű előretörését tapasztalják. Az újonnan megjelenő fajok versenytársai vagy ragadozói lehetnek az őshonos élőlényeknek, új betegségeket, vagy parazitákat terjeszthetnek, átalakíthatják a hosszú idő alatt kialakult, az adott terület adottságai által meghatározott élőlényközösségeket.

Drexler Szilárd rendező-operatőr Takács Péter halbiológus vezetésével és az Intézet kutatóinak részvételével egy éven át forgatta azt a filmet, mely bemutat néhány- a Balatonban és a tó vízgyűjtőjén előforduló inváziós fajt- és néhány olyat is, melyek megjelenése e terület élővilágára veszélyt jelenthet, vagy megítélése vitatott.

A földön, vízen, levegőben forgatott film példákon keresztül mutatja meg, hogy az ember természet-átalakító tevékenysége és a klímaváltozás pillanatok alatt változtatja meg a természetes életközösségeket, és segíti új élőlények elterjedését.

 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and jani22

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113


 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
19 232
26 178
113
  • Tetszik
Reactions: Blitz97

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 647
26 800
113
"Ez a fajta vizualizáció lehetővé teszi, hogy tisztán láthassuk nemcsak a lakossági központokat, hanem a repülési útvonalakat, a hajózási útvonalakat és a magas termelési területeket."

globa-co2-emissions-1200.png


A főbb területek képekkel: