Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
Cseszd meg...
Tessék itt van a HVG-től független Pro Vértes Egyesület, amely évtizedek óta végzi a terület természetvédelmi kezelési munkáit. Remélem ők elég függetlenek a politikától számodra is.Küzdelem a Csíkvarsai-rét élővilágáért
Több állat nem legel többet, mint amit meg tud trágyázni? Soha nem tudtak akkora területeket megtrágyázni a mezőgazdaságban, mint amennyi az élelmet elő tudta előállítani. Jó, ha 1/3-1/4-ét lehet, tehát az állat is többet legel, mint trágyáz. Amit lelegel, az nem épp ugyan úgy párologtató felület lenne? Amúgy is sokszor a túllegeltetés az egyik előidézője az elsivatagosodásnak. Miért nem viszik oda a trágyát, legalább az elején?
Amit megtermel pára, azt mi garantálja, hogy ott is hullik le? Mekkorazöld tömeg kell, hogy akkora pára legyen, hogy valóban érvényesüljön is? Ha már 50km-el arrébb esik le, akkor végső soron megint csak vízhiány lép fel, nem?
Ebben a - nevezzük így - zöldítési projektben az a lényeg, hogy a szavannán csordákban vonuló állatok (elefántok, gnúk, kafferbivalyok, stb) munkáját utánozzuk le. A lényege az, hogy nagyszámú, koncentrált állattömeget legeltetünk, DE egy adott területen csak nagyon rövid időt töltenek el, mivel odébb dúsabb területek vannak, így elkerülve a túllegelést.
Érdemes megnézni az alábbi előadást és a benne bemutatott kísérleti területeket. Igazán látványos a változás. És a válaszaidra is választ ad.
Allan Savory: Hogyan tegyük zölddé a sivatagot és fordítsuk vissza a klímaváltozást
Allan Savory visszafogottságában is erőteljes előadásának témája "a dezertifikáció, vagy egyszerű szavakkal: a szárazföld elsivatagosodása". Bármíly ijesztő is, de ez a folyamat a Föld füves pusztáinak kétharmad részét érinti. Amellett, hogy felgyorsítja a klímaváltozást, társadalmi káoszba...
Amúgy műtrágyázva, és locsolva is működhet, sok sivatag alatt elég sok víz van, csak ahhoz túl mélyen, hogy a növényeknek legyen ideje elérni a talajvizet. Ha ezt az időszakot valahogy túlélik, már beindul az öngerjesztő folyamat. Csak elindítani kell.Ebben a - nevezzük így - zöldítési projektben az a lényeg, hogy a szavannán csordákban vonuló állatok (elefántok, gnúk, kafferbivalyok, stb) munkáját utánozzuk le. A lényege az, hogy nagyszámú, koncentrált állattömeget legeltetünk, DE egy adott területen csak nagyon rövid időt töltenek el, mivel odébb dúsabb területek vannak, így elkerülve a túllegelést.
Érdemes megnézni az alábbi előadást és a benne bemutatott kísérleti területeket. Igazán látványos a változás. És a válaszaidra is választ ad.
Allan Savory: Hogyan tegyük zölddé a sivatagot és fordítsuk vissza a klímaváltozást
Allan Savory visszafogottságában is erőteljes előadásának témája "a dezertifikáció, vagy egyszerű szavakkal: a szárazföld elsivatagosodása". Bármíly ijesztő is, de ez a folyamat a Föld füves pusztáinak kétharmad részét érinti. Amellett, hogy felgyorsítja a klímaváltozást, társadalmi káoszba...www.ted.com
Újra és újra előjön ez az eszement baromság!
Tartós várat hígtrágyából
Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon...magyarmezogazdasag.hu
"Az állattartó telepeken körülbelül 80 ezer köbméter hígtrágya keletkezik évente. A szarvasmarháktól 10–12 ezer köbméter hígtrágyára számítanak. Az üszőknél és egyebeknél megmarad a mélyalmos tartás, ott ezután is 5 ezer tonna almos trágya keletkezik.
A sertés esetében a 60 ezer hízótól 60–70 ezer köbméter hígtrágyára számíthatnak. Ekkora mennyiség már érdemi lehetőség a gazdának. A 80 ezer köbméter hígtrágya minden évben fedezi 2 ezer hektár trágya- és tápanyagszükségletét. A műtrágyát teljes egészében helyettesíteni tudják vele, márpedig az eddig 560 millió költséget jelentett a gazdaságnak. Azért indokolt a múlt idő használata, mert teljesen átállnak a hígtrágyára, ami főleg egy új módszernek köszönhető: a zagy nitrogéntartalmát 40 százalékkal tudták növelni vele. A hígtrágya hatósági engedélyezése általában nem egyszerű, de Dorcsinyecz János örömmel újságolta, hogy náluk ezzel nincs gond, még az újonnan szerzett területekre is megkapják.
Az energiakrízis felgyorsította a biogázüzem két éve elhatározott megépítését. A szarvasmarha- és a sertéstelepet összekötik, amivel napi 650–700 kilowatt energiát tudnak majd előállítani. A szarvasmarhatelepen már megépítettek egy 500 kilowatt teljesítményű napelemrendszert saját szükségleteik kielégítésére.
A két saját energiaforrásból származó energiát belső villamos hálózatuk működtetésére és az öntözőtelepek ellátására fogják fordítani. Kiszámolták, hogy a 700 kilowattos teljesítmény kiépítési költsége 2 milliárd forint, ami a jelenlegi energiaárak mellett 2 év alatt megtérül. Még ennél is nagyobb előny, hogy a cég energetikailag függetlenné válik.
Hektáronként 180 kilogramm 46 százalékos műtrágyával számolva a hígtrágyával most 170 ezer forint értékű tápanyagot tudnak helyettesíteni. Ha a biogázüzem beindul, abban keletkezik barna lé is, ami bizonyos arányban bevihető az öntözővízbe, vagyis azt is hasznosítani tudják.
jön ez az
Újdonságnak számít a sertéstelep folyamatos üzemi szalmafűtése. Ehhez dán automata kazánt vásároltak. A 2,5 megawattos erőmű kazánköltsége 160 millió forintot tett ki. Kiszámolták, hogy a decemberi tőzsdei árak alapján 1 kilowatt előállítása szalmával 10 forintba, gázzal 50 forintba, villanyárammal 200 forintba kerül. Az 1500 kocás sertéstelepnek összesen évi 2000–2500 bálára van szüksége, mégpedig repcebálára, mert annak sokkal kisebb a hamutartalma, mint a búzaszalmának. A fűtési időszak 7 hónapjában a 14 ezer négyzetméteres sertéstelepnek napi 20 bálára van szüksége, oham közeledtét érzem....a fiaztatóban és a malacnevelőben 26–27 fokot kell tartani."
Már bocccsss, de erős dühroham közeledtét érzem....
Tipikusnak mondható a hozzáállás, hogy a technológia okozta problémákat még több technológiával akarják megoldani a természet kárárára és a profit dicsőségére!
Kell bizony... kell nagyon! Aggódnunk...
Kell-e aggódnunk, ha új szemétégetőket építenek Magyarországon? | 24.hu
2023 júliusától a Mol hatáskörébe kerül a magyarországi hulladékgazdálkodás – lehetséges, hogy egy új szemétégetőt is felépítenek.24.hu
Ezzel már megint mi a baj? Nincs műtrágya, nincs szükség áramra, stb. Teljes ciklus, értéket teremtenek a szerves trágyából és végül mégis a talajban köt ki.Újra és újra előjön ez az eszement baromság!
Már bocccsss, de erős dühroham közeledtét érzem....
Tipikusnak mondható a hozzáállás, hogy a technológia okozta problémákat még több technológiával akarják megoldani a természet kárárára és a profit dicsőségére!
A másik lehetőség, hogy 5 millióan maradunk a kies hazában, és ennek 80% a kaját termeli, úgy, hogy rosszabb években amúgy tartós éhezés lesz.
Ez attól függ, mennyire bízunk a kormányzatban. Ha megköveteli, ellenőrzi és szükséges mértékben dotálja/szankcionálja a hamu és füst megfelelő kezelését, akkor nem kell aggódni. Ha győz a profit meg a mutyi akkor kell. Mert a technológia a rendelkezésre áll. És az el nem égetett szemét kezelése miatt is aggódni kéne.
Balatoni bebírók- film a balatoni inváziós fajokról
Nagyot változott a világ az elmúlt néhány évtizedben. A Kárpát-medence vizeiben is egyre nagyobb számban jelennek meg olyan növény és állatfajok, melyekkel sokáig csak állatkertekben, vagy dísznövény kertészetekben találkozhattunk.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az elmúlt évtizedekben az inváziós fajok egyre nagyobb mértékű előretörését tapasztalják. Az újonnan megjelenő fajok versenytársai vagy ragadozói lehetnek az őshonos élőlényeknek, új betegségeket, vagy parazitákat terjeszthetnek, átalakíthatják a hosszú idő alatt kialakult, az adott terület adottságai által meghatározott élőlényközösségeket.
Drexler Szilárd rendező-operatőr Takács Péter halbiológus vezetésével és az Intézet kutatóinak részvételével egy éven át forgatta azt a filmet, mely bemutat néhány- a Balatonban és a tó vízgyűjtőjén előforduló inváziós fajt- és néhány olyat is, melyek megjelenése e terület élővilágára veszélyt jelenthet, vagy megítélése vitatott.
A földön, vízen, levegőben forgatott film példákon keresztül mutatja meg, hogy az ember természet-átalakító tevékenysége és a klímaváltozás pillanatok alatt változtatja meg a természetes életközösségeket, és segíti új élőlények elterjedését.
Nagyot változott a világ az elmúlt néhány évtizedben. A Kárpát-medence vizeiben is egyre nagyobb számban jelennek meg olyan növény és állatfajok, melyekkel sokáig csak állatkertekben, vagy dísznövény kertészetekben találkozhattunk.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az elmúlt évtizedekben az inváziós fajok egyre nagyobb mértékű előretörését tapasztalják. Az újonnan megjelenő fajok versenytársai vagy ragadozói lehetnek az őshonos élőlényeknek, új betegségeket, vagy parazitákat terjeszthetnek, átalakíthatják a hosszú idő alatt kialakult, az adott terület adottságai által meghatározott élőlényközösségeket.
Drexler Szilárd rendező-operatőr Takács Péter halbiológus vezetésével és az Intézet kutatóinak részvételével egy éven át forgatta azt a filmet, mely bemutat néhány- a Balatonban és a tó vízgyűjtőjén előforduló inváziós fajt- és néhány olyat is, melyek megjelenése e terület élővilágára veszélyt jelenthet, vagy megítélése vitatott.
A földön, vízen, levegőben forgatott film példákon keresztül mutatja meg, hogy az ember természet-átalakító tevékenysége és a klímaváltozás pillanatok alatt változtatja meg a természetes életközösségeket, és segíti új élőlények elterjedését.
Budapest környékén kóborol a vándorló svájci farkas | Sokszínű vidék
Mint azt korábban megírtuk, a Gruppe Wolf Schweiz természetvédelmi csoport – mely 26 farkasfalka sorsát kíséri figyelemmel, néhány állatot jeladóval ellátva – alig egy hónapja a közösségi oldalán tett
sokszinuvidek.24.hu
A porvihar kérdést átfogó elemzés és megoldást is adó cikk:
open.substack.com
A fogalmatlanság dáridója - porvihar újratöltve
Az elmélet és gyakorlat összefüggéstelen leképezése
open.substack.com
Klímavédelmi ingatlankisajátítás
Forrás: a.i. Financial @ YouTube https://youtu.be/AMv26K8BASE Kapcsolódó anyag Kezdjük a lakásoddal: https://www.bitchute.com/video/1TMj5HMKLogC/
www.bitchute.com
MEPs back plans for a climate neutral building sector by 2050 | News | European Parliament
Parliament adopted draft measures to increase the rate of renovations and reduce energy consumption and greenhouse-gas emissions on Tuesday.
www.europarl.europa.eu
Energiaosztályok jelentése: 'D'-től 'G'-ig - Energiatanúsítvány cikkek
Sorozatunk második részében az energiatanúsítvány osztályainak második felével foglalkozunk. Ezek a leggyakrabb előforduló besorolások,
Lehet értelmes dologra is használni a fegyveres erőket
www.britishlegion.org.uk
medium.com
Anti Poaching | Armed Forces | Royal British Legion
Since 2017 a new counter-poaching task force has trained more than 120 rangers to protect endangered wildlife in Malawi.
www.britishlegion.org.uk
Meet the Army Captain stopping big game poachers in their tracks
An Operation Corded 9 Liaison officer talks about his personal experience while being deployed in Lusaka
medium.com
Megtámadták a debreceni akkumulátorgyár egyik fontos engedélyét
Meg akarják hiúsítani „Orbán Viktor lázálmát”.
index.hu
"Ez a fajta vizualizáció lehetővé teszi, hogy tisztán láthassuk nemcsak a lakossági központokat, hanem a repülési útvonalakat, a hajózási útvonalakat és a magas termelési területeket."
A főbb területek képekkel:
www.visualcapitalist.com
A főbb területek képekkel:
Mapped: Carbon Dioxide Emissions Around the World
This graphic maps out carbon emissions around the world and where they come from, using data from the European Commission.
www.visualcapitalist.com
A világ legnagyobb földrengései 1956-2022 között.
www.visualcapitalist.com
Mapped: The World’s Major Earthquakes from 1956‒2022
Where do the world's major earthquakes happen? This map highlights the epicenters of earthquakes on record between 1956 and 2022.
www.visualcapitalist.com