Amikor azon izmoznak, hogy hol nyerjenek még néhány g CO2/km-t akkor egész egyszerűen teljes életciklusra számolva szerény plusz tömeg is számít, ha állandóan cipelni kell. Tehát megvan a 40 km napi ingázás villanyosan, de mindig pluszba cipeled.
Csak ameddig a világ hálózata éves átlagban messze 300gCO2/kWh felett állítanak elő áramot, 10% szállítási, 10% töltési és mondjuk 5% kinyerési és tárolási veszteség van, akkor 0,175 kWh/km fogyasztással csak az közvetlen kibocsátás az kb. 40 gCO/km.
Csak amint beröffented a benzinmotort akkor kezd borulni a bili. Az, hogy akkor ki milyen aránnyal tudja valóban tartani azt, hogy ne használja a belső égésűt és azt, hogy akkor mindennel együtt (fűtés, kondi, stb.) benne legyen a 0,175 kWh/km-be az is jó kérdés. Mert nehezebb kocsiknál ez bőven van 0,2 felett is...
A kérdés az, hogy mikor lesz ez valódi környezetvédelem és megengedhető a tömegek számára. Ameddig a világ energetikája túl sok helyen teljes tévúton jár és egyesek számára a példa az, ennek maximul lokális környezetvédelmi pozitívuma van, de globálisan talán még rontja is a helyzetet az első 5-10 évben az akkuk miatt.
Egyetértek, hogy nagyoban függ a megtermelt áram forrásától, hogy valójában környezetkímélőbb-e? (Valamivel azért jobb lesz a pluszban cipelt akku tömegével is, már csak a fékerő visszanyerés miatt is.) A lokális pozitívum is sokat számíthat, illetve a dugókban nyert hatékonyság is. A valódi környezetvédelem nem a lakosságon múlt eddig sem, hanem a nagyiparosokon.