• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 024
16 036
113
Így is nézhetett, meg úgy is, hogy az optika potenciális gyenge pont, a harckocsira és a legénysége nézve is.
Kamerakkal megoldva nem kell
megbontani a kabint, és nyilván nem egy darab kamera van beépítve.
A kamionoknál megértem a tükör helyettesítő kamera rendszer elleni utálatot, de itt ez eleggé más. Egy túlélő cellában ücsörögtök hárman, így még az információ megoszthatnás is jobb, es nagyobb a redundancia. A modern kamerák már bitang jó képet tudnak, és külön éjjelátó se kell a vezetőnek, hisz a beépített rendszert használhatja.
Ha mondjuk gebasz van és evakuálnak, de a gép még mozgásképes, akár távirányítással is kihozható lehet..

Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem bajlódnának a hiper szuper stabilizált periszkópos irányzék mellé odarakni az irányzónak a jó öreg massziv párhuzamosított teleszkópos irányzékot. Vagy kézifegyvereken azért még csak ott figyel a nyílt/zárt irányzék akkor is ha van rajta optika.

Mert ha beszarik a sérülékenyebb rendszer máris nulla a harcértéke a harckocsinak vagy a gyalogos katonának. Nem tud pontosan lőni többet.

A csak kamerás rendszer a vezetőnél ugyanez. Kell a redundancia. Egy prizmát bármikor ki lehet cserélni, akár a harckocsi belsejéből is, harc közben, ha betonik az elektronika akkor rögtön specialista kell és folyamatos alkatrészbázis.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 344
79 196
113
Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem bajlódnának a hiper szuper stabilizált periszkópos irányzék mellé odarakni az irányzónak a jó öreg massziv párhuzamosított teleszkópos irányzékot. Vagy kézifegyvereken azért még csak ott figyel a nyílt/zárt irányzék akkor is ha van rajta optika.

Mert ha beszarik a sérülékenyebb rendszer máris nulla a harcértéke a harckocsinak vagy a gyalogos katonának. Nem tud pontosan lőni többet.

A csak kamerás rendszer a vezetőnél ugyanez. Kell a redundancia. Egy prizmát bármikor ki lehet cserélni, akár a harckocsi belsejéből is, harc közben, ha betonik az elektronika akkor rögtön specialista kell és folyamatos alkatrészbázis.
Van redundancia. Használja a 360fokos rendszer kameráit, használja az irányzó optikáját vagy használja a parancsnok optikáját. Ha ez neked nem elég akkor semmi. Nem tűnt még fel hogy a legtöbb távirányítható toronynál nincs hagyományos irányzék?
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 286
92 859
113

Leopard 2 A-RC 3.0

Amit tudni lehet eddig az új harckocsiról az, hogy

lesz 120, 130 és 140 milliméteres löveggel felszerelt változata is. Az még nem teljesen világos, hogy a tornyot, tűzvezető rendszereket mennyire kell átépíteni a fő fegyver cseréjéhez,
a páncélzat moduláris lesz, olyannyira, hogy a gyártó reményei szerint a harcban megsérült páncélelemeket akár a harctéren is cserélni lehet majd,
a tornyot a páncéltestből irányítják majd, így a harcjármű kezeléséhez elég lesz három fős legénység,
a járművet felszerelik majd páncéltörő rakéták elleni aktív védelmi rendszerekkel és egy 30 milliméteres légvédelmi gépágyúval is, drónok ellen,
a toronyra lehet szerelni majd egy páncéltörőrakéta-indítót is,
össztömege 60 tonna lesz és kap majd egy üzemanyag-barát motort is.

A gép egyébként sok hasonlóságot mutat az amerikai AbramsX projekttel, a fő különbség talán az, hogy az amerikaiak hibrid hajtást akarnak a saját gépükbe, míg a Leopard esetén erről egyelőre nincs szó.

VS.

KF51


Erről a harcjárműről annyit lehet tudni, hogy

fő fegyvere egy 130 milliméteres, 20-as kapacitású automata utántöltő rendszerrel kiegészített harckocsiágyú lesz,
felülről érkező rakétákkal és drónokkal szembeni, toronyra telepített védelmi rendszert kap,
a mesterséges intelligencia által asszisztált tűzvezető rendszer segíti majd az irányzót,
kibervédelmi és elektronikus harcászati rendszer lesz benne (elsősorban szintén a drónok ellen),
drónkezelő irányítófelület is kap, így bár legalább 4 fős legénysége lesz, az egyik kezelő feladata kizárólag a drónok irányítása lesz,
lesz a gépen egy páncéltestre telepített kamerarendszer, melynek segítségével a harcjármű kezelői tökéletes rálátást kapnak a harcjármű környezetére, a páncélzat biztonságát élvezve.

A Rheinmetall fontos célja, hogy a Panther ár / érték arányban kedvező legyen, így nem kizárt, hogy a KNDS nyugat-európai és amerikai piacokra, a Rheinmetall pedig Kelet-Európára és a Közel-Keletre lő majd saját gépével. Ha ez így lesz, a két projekt valószínűleg megfér majd egymás mellett.


Ami inkább gondot okozhat majd a KF51 Pantherrel kapcsolatosan – különösen magyar részről az, hogy

lehet, hogy a KF51-est Ukrajna is gyártja, rendszeresíti majd. Ez kiváló üzleti lehetőség lenne a Rheinmetall hazai ágának, de a magyar kormány blokkolja az ukrán haderőnek való fegyverszállítást. Így külön üzem épül Ukrajnában, amely a helyi piac mellett a háború után akár exportra is gyárthat majd harckocsikat. Az önmagában, hogy a KF51-es megjelenik az ukrajnai harctéren, egyébként mindenképp lehetőségként értelmezhető, de erről majd később.

Megjelent az európai piacon Lengyelországnak és Romániának köszönhetően a dél-koreai hadiipar. Szöul egyelőre a K2 Black Pantherrel házal, amely egy ár / érték arányban rendkívül jónak mondható harckocsi, de a KF51 és az MGCS is várhatóan technológiai szempontból fejlettebb lesz majd, ha gyártásra kerül. Lengyelország viszont biztosan, Románia pedig valószínűleg telepít majd ide dél-koreai hadiipari üzemeket is, ahol akár a K2-es következő generációját is gyárthatják majd. Ez pedig már technológiai és árazási szempontból is komoly fenyegetést jelent a német, francia hadiipari cégek célpiacára nézve.

Ha Ukrajna kap KF51 Panther harckocsikat és KF41 Lynx lövészpáncélosokat, kiderül, hogy ezek a gépek tényleg hozzák-e azt a teljesítményt, amit a gyártó ígér. Ha hozzák, a Rheinmetall – és azok a vegyesvállalatok, amelyeket a cég külföldön, például Magyarországon üzemeltet – zsíros megrendelésekre számíthatnak.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
26 286
92 859
113

Leopard 2 A-RC 3.0

Amit tudni lehet eddig az új harckocsiról az, hogy

lesz 120, 130 és 140 milliméteres löveggel felszerelt változata is. Az még nem teljesen világos, hogy a tornyot, tűzvezető rendszereket mennyire kell átépíteni a fő fegyver cseréjéhez,
a páncélzat moduláris lesz, olyannyira, hogy a gyártó reményei szerint a harcban megsérült páncélelemeket akár a harctéren is cserélni lehet majd,
a tornyot a páncéltestből irányítják majd, így a harcjármű kezeléséhez elég lesz három fős legénység,
a járművet felszerelik majd páncéltörő rakéták elleni aktív védelmi rendszerekkel és egy 30 milliméteres légvédelmi gépágyúval is, drónok ellen,
a toronyra lehet szerelni majd egy páncéltörőrakéta-indítót is,
össztömege 60 tonna lesz és kap majd egy üzemanyag-barát motort is.

A gép egyébként sok hasonlóságot mutat az amerikai AbramsX projekttel, a fő különbség talán az, hogy az amerikaiak hibrid hajtást akarnak a saját gépükbe, míg a Leopard esetén erről egyelőre nincs szó.

VS.

KF51


Erről a harcjárműről annyit lehet tudni, hogy

fő fegyvere egy 130 milliméteres, 20-as kapacitású automata utántöltő rendszerrel kiegészített harckocsiágyú lesz,
felülről érkező rakétákkal és drónokkal szembeni, toronyra telepített védelmi rendszert kap,
a mesterséges intelligencia által asszisztált tűzvezető rendszer segíti majd az irányzót,
kibervédelmi és elektronikus harcászati rendszer lesz benne (elsősorban szintén a drónok ellen),
drónkezelő irányítófelület is kap, így bár legalább 4 fős legénysége lesz, az egyik kezelő feladata kizárólag a drónok irányítása lesz,
lesz a gépen egy páncéltestre telepített kamerarendszer, melynek segítségével a harcjármű kezelői tökéletes rálátást kapnak a harcjármű környezetére, a páncélzat biztonságát élvezve.

A Rheinmetall fontos célja, hogy a Panther ár / érték arányban kedvező legyen, így nem kizárt, hogy a KNDS nyugat-európai és amerikai piacokra, a Rheinmetall pedig Kelet-Európára és a Közel-Keletre lő majd saját gépével. Ha ez így lesz, a két projekt valószínűleg megfér majd egymás mellett.


Ami inkább gondot okozhat majd a KF51 Pantherrel kapcsolatosan – különösen magyar részről az, hogy

lehet, hogy a KF51-est Ukrajna is gyártja, rendszeresíti majd. Ez kiváló üzleti lehetőség lenne a Rheinmetall hazai ágának, de a magyar kormány blokkolja az ukrán haderőnek való fegyverszállítást. Így külön üzem épül Ukrajnában, amely a helyi piac mellett a háború után akár exportra is gyárthat majd harckocsikat. Az önmagában, hogy a KF51-es megjelenik az ukrajnai harctéren, egyébként mindenképp lehetőségként értelmezhető, de erről majd később.

Megjelent az európai piacon Lengyelországnak és Romániának köszönhetően a dél-koreai hadiipar. Szöul egyelőre a K2 Black Pantherrel házal, amely egy ár / érték arányban rendkívül jónak mondható harckocsi, de a KF51 és az MGCS is várhatóan technológiai szempontból fejlettebb lesz majd, ha gyártásra kerül. Lengyelország viszont biztosan, Románia pedig valószínűleg telepít majd ide dél-koreai hadiipari üzemeket is, ahol akár a K2-es következő generációját is gyárthatják majd. Ez pedig már technológiai és árazási szempontból is komoly fenyegetést jelent a német, francia hadiipari cégek célpiacára nézve.

Ha Ukrajna kap KF51 Panther harckocsikat és KF41 Lynx lövészpáncélosokat, kiderül, hogy ezek a gépek tényleg hozzák-e azt a teljesítményt, amit a gyártó ígér. Ha hozzák, a Rheinmetall – és azok a vegyesvállalatok, amelyeket a cég külföldön, például Magyarországon üzemeltet – zsíros megrendelésekre számíthatnak.
KF41 / 51 kipróbálása jövőre utána mindenképpen pozitív.
Az hogy kilövik nem nagy durranás, minden vasat kilőnek. De legalább az ukránok élesben letesztelik, aminek a tapasztalatait mi a fejlesztésben felhasználhatjuk. Ha még extrán jól szerepel, még jobb reklám.

Az ukrán gyártás sztem nem para. Az ország a háború után egy pöcegödör lesz, bárhogy alakul. Nem veszélyezteti a magyar gyártást, esetleges exportot, főleg nem a Közel -Keletre.
 

Bálint

Well-Known Member
2020. augusztus 31.
8 825
29 656
113
448228434_482532057484658_7680831998379320341_n.jpg


 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 709
4 057
113
Igaz, de a repülőgépeknél se a digitális rendszer az ami igényli a nagyobb gyakoriságot. Egy digitális rendszer alapból önellenörzö, de ha kell rácuppantod a laptopot, és már le is futtatható a diagnosztika, szóval szerintem ez pont nem jó érv ellene.
Szia,

Minel tobb onellenorzo komponens van egy rendszerben, annal nagyobb az esely arra, hogy elromlik az onellenorzo resz.

Vagyis de, kifejezetten tobbszor kell szervizelni azt, amiben redundans erzekelok vannak. Kozben az egyes szervizelesek egyszerubbek, sokkal kisebb tudassal elvegezhetoek, de ez nem jelenti azt, hogy kisebb alkatreszbazis kell a szervizeleshez.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 344
79 196
113
Szia,

Minel tobb onellenorzo komponens van egy rendszerben, annal nagyobb az esely arra, hogy elromlik az onellenorzo resz.

Vagyis de, kifejezetten tobbszor kell szervizelni azt, amiben redundans erzekelok vannak. Kozben az egyes szervizelesek egyszerubbek, sokkal kisebb tudassal elvegezhetoek, de ez nem jelenti azt, hogy kisebb alkatreszbazis kell a szervizeleshez.
Ez az dobjuk ki a picsába 10.000 év technológiai fejloődését....hajrá kőbunkó!!!!!
Remélem semmid nincs otthon ami bonyolultabb a faéknél.
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 709
4 057
113
Ez az dobjuk ki a picsába 10.000 év technológiai fejloődését....hajrá kőbunkó!!!!!
Remélem semmid nincs otthon ami bonyolultabb a faéknél.
Szia,

Felre ertettel. Nem azt akartam irni, hogy a digitalis rendszerek onellenorzese rossz!
Csak azt, hogy ennek ara van: tobbszor kell hibat elharitani.
Amugy az elonyet is leirtam: a hibaelharitas zome sokkal kisebb tudassal elvegezheto.