A harckocsi nem vész el, csak átalakul. Bár az ukrajnai háborúban szinte hihetetlen ütemben pusztítják ezeket az eszközöket a drónok, páncéltörő rakéták, és az orosz invázió kezdetén sok elemző szabályosan temetni kezdte ezt a fegyvernemet, most úgy néz ki, sem keleten, sem nyugaton nem tesznek...
www.portfolio.hu
Leopard 2 A-RC 3.0
Amit tudni lehet eddig az új harckocsiról az, hogy
lesz 120, 130 és 140 milliméteres löveggel felszerelt változata is. Az még nem teljesen világos, hogy a tornyot, tűzvezető rendszereket mennyire kell átépíteni a fő fegyver cseréjéhez,
a páncélzat moduláris lesz, olyannyira, hogy a gyártó reményei szerint a harcban megsérült páncélelemeket akár a harctéren is cserélni lehet majd,
a tornyot a páncéltestből irányítják majd, így a harcjármű kezeléséhez elég lesz három fős legénység,
a járművet felszerelik majd páncéltörő rakéták elleni aktív védelmi rendszerekkel és egy 30 milliméteres légvédelmi gépágyúval is, drónok ellen,
a toronyra lehet szerelni majd egy páncéltörőrakéta-indítót is,
össztömege 60 tonna lesz és kap majd egy üzemanyag-barát motort is.
A gép egyébként sok hasonlóságot mutat az amerikai AbramsX projekttel, a fő különbség talán az, hogy az amerikaiak hibrid hajtást akarnak a saját gépükbe, míg a Leopard esetén erről egyelőre nincs szó.
VS.
KF51
Erről a harcjárműről annyit lehet tudni, hogy
fő fegyvere egy 130 milliméteres, 20-as kapacitású automata utántöltő rendszerrel kiegészített harckocsiágyú lesz,
felülről érkező rakétákkal és drónokkal szembeni, toronyra telepített védelmi rendszert kap,
a mesterséges intelligencia által asszisztált tűzvezető rendszer segíti majd az irányzót,
kibervédelmi és elektronikus harcászati rendszer lesz benne (elsősorban szintén a drónok ellen),
drónkezelő irányítófelület is kap, így bár legalább 4 fős legénysége lesz, az egyik kezelő feladata kizárólag a drónok irányítása lesz,
lesz a gépen egy páncéltestre telepített kamerarendszer, melynek segítségével a harcjármű kezelői tökéletes rálátást kapnak a harcjármű környezetére, a páncélzat biztonságát élvezve.
A Rheinmetall fontos célja, hogy a Panther ár / érték arányban kedvező legyen, így nem kizárt, hogy a KNDS nyugat-európai és amerikai piacokra, a
Rheinmetall pedig Kelet-Európára és a Közel-Keletre lő majd saját gépével. Ha ez így lesz, a két projekt valószínűleg megfér majd egymás mellett.
Ami inkább gondot okozhat majd a KF51 Pantherrel kapcsolatosan – különösen magyar részről az, hogy
lehet, hogy a KF51-est Ukrajna is gyártja, rendszeresíti majd. Ez kiváló üzleti lehetőség lenne a Rheinmetall hazai ágának, de a magyar kormány blokkolja az ukrán haderőnek való fegyverszállítást. Így külön üzem épül Ukrajnában, amely a helyi piac mellett a háború után akár exportra is gyárthat majd harckocsikat. Az önmagában, hogy a KF51-es megjelenik az ukrajnai harctéren, egyébként mindenképp lehetőségként értelmezhető, de erről majd később.
Megjelent az európai piacon Lengyelországnak és Romániának köszönhetően a dél-koreai hadiipar. Szöul egyelőre a K2 Black Pantherrel házal, amely egy ár / érték arányban rendkívül jónak mondható harckocsi, de a KF51 és az MGCS is várhatóan technológiai szempontból fejlettebb lesz majd, ha gyártásra kerül. Lengyelország viszont biztosan, Románia pedig valószínűleg telepít majd ide dél-koreai hadiipari üzemeket is, ahol akár a K2-es következő generációját is gyárthatják majd. Ez pedig már technológiai és árazási szempontból is komoly fenyegetést jelent a német, francia hadiipari cégek célpiacára nézve.
Ha Ukrajna kap KF51 Panther harckocsikat és KF41 Lynx lövészpáncélosokat, kiderül, hogy ezek a gépek tényleg hozzák-e azt a teljesítményt, amit a gyártó ígér. Ha hozzák, a Rheinmetall – és azok a vegyesvállalatok, amelyeket a cég külföldön, például Magyarországon üzemeltet – zsíros megrendelésekre számíthatnak.
