1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Lockheed SR-71 Blackbird

Diskurzus a(z) 'Légtérellenõrzõ, felderítő, ELINT, tengeralattjáró' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Megírta már ezt könyvben is.
    Ajánlott elolvasni, nagyon jól ír. (sok vicces story-t)

    [​IMG]
     
    molnibalage likes this.
  2. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

  3. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    SR-71 menetrend szerinti útvonala az NSzK fölött.
    Két E-3A AWACS, és négy RC-135 rádióelektronikai felderítő figyeli az NDK-s és a Csehszlovák reakciót.

    [​IMG]
     
    fishbed and Pocok75 like this.
  4. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Amikor megjelent az első Sz-200A (SA-5) légvédelmi komplexum Tallin környékén, az amcsik terveztek egy felderítést, feltételezve hogy az új lérak típussal úgyis követésbe veszik a szovjetek számára értékes célt.
    :cool:

    Mivel azonban a Finn öböl túl szűk a felderítő számára egy fordulóhoz, így a bevetés tervezők a skandináv országok (Norvégia, Svédország, Finnország) légterén keresztül tervezték a bevetést, persze azok megkérdezése nélkül.
    :oops:

    [​IMG]

    Lebukás esetére meg készen állt a hivatalos verzió a navigációs hibáról...
    :rolleyes:
    [​IMG]
    [​IMG]
     
    jani22, wankel, ozymandias and 3 others like this.
  5. notaricon

    notaricon Well-Known Member

  6. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  7. Celebra

    Celebra Well-Known Member

  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Van az a gyakran említett zseniális CIA művelet, hogy szovjetektől szereztek hozzá titánt.

    Mindig is meg akartam kérdezni, hogy miért kellett szovjet titán az SR-71-hez...? Valami speciálisabb a titán volt...? A megmunkálás során az anyagszerkezet úgyis célzott, tehát ha érc formájában vették, akkor olvasztás és más kapcsán úgyis módosult az anyagszerkezete és utána célzottan csinálták vele bármit . De, ha még lemezként vagy valami előgyártmányként, akkor is gyurmázzák azt erősen.

    Miért kérdem? Mert az USA ezerszám gyártott vadászgépeket amibe több száz vagy ezer kg-nyi titánt épített be. Akkor miért pont az SR-71-hez kellett ilyen import?

    Az F-15 és F-14-ben forrástól függően 23-33% titán volt a szerkezeti anyagoknál, F-16-ban 7-8%, sőt, még az F-4 Phantom II-ben* is volt titán, tehát még azt sem lehet mondani, hogy időben nem passzolt. 50-es évektől...

    A kereskedelmi gépekben is tonnaszám volt.

    Több ezer gép = több ezer tonna.

    * https://www.366fighterassociation.net/f-4-phantom-ii.html
    The Phantom II was the first aircraft to make extensive use of titanium (in its keel, aft fuselage skin, engine shrouds, and part of the internal fuselage structure).


    @ozymandias
    Vagy bárki más?
     
    ozymandias likes this.
  9. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ha leszedik a SZU felett akkor sem kerül ki az országból titán.:DVagy csak kíváncsiak voltak a szovjet titánra.
     
  10. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Megpróbálok röviden válaszolni...



    Az oroszok és a többi ország is akkoriban - 60-as évek - komoly problémákkal küzdött a titán alkatrészek feldolgozása során.



    A titánnal mindig is az volt a gond, hogy extrém kevés mennyiségű gáz (nitrogén, oxigén és hidrogén) és a szén képes teljesen elridegíteni az anyagot. Ezek a gáznemű szennyezők a feldolgozás során kerülnek az anyagba. Kb. 300 fok felett a titán (és itt most idézzük fel a jó öreg periódusos rendszert: Titán IV-főcsoport,N (nitrogén) VI-főcsoport, O (oxigén) VII-főcsoport reakcióba lép a nitrogénnel és az oxigénnel, mely során keletkezik TiN (titán-nitrid), gyönyörű, aranyszínű, extrém kemény kerámia, vagy TiO2 (titán-dioxid), hófehér színű (kristálytani orientáció alapján van vagy 4 allotrop módosulata..), amely szintén kemény. A szén (C) szintén problémát okozhat, Ez rendszerint a légköri szén-dioxid (igen, az a kevés, plusz az elégtelen tisztítás, mivel a fémipari feldolgozásnál mindig használnak valamilyen olaj alapú cuccot...) amely pl. a hegesztéskor elég magas hőmérsékleten disszociál. Ekkor TiC (titán-karbid) jön létre. Szintén kerámia, de ez fekete.



    Gond Nr..1 az, hogy ezek az oxid-alapú kerámiák gyorsan jönnek létre, nagyon kemény fázisok és ezek mint mikroszkópikus bemetszésként működnek az anyagban. Egy másik probléma, hogy pl. a hegesztés környezetében az anyag üzem közben (pl. repülésnél felmelegszik. vagy mondjuk lehűl az aktuális légköri hőmérsékletre) a sok mikroszkópikusan eltérő anyagtulajdonságok miatt makro méretben máshol tágul/zsugorodik, így a repüléskor fellépő erőkön túl belső erők dolgoznak...



    Gond Nr2: A hidrogén a titánnal nem alkot vegyületet, ellenben a kovácsolási/hőkezelési/hegesztési hőmérsékleten a nedvesség/víz disszociál, lesz belőle oxigén és hidrogén, majd a hidrogén a titán fémrácsai közé beékelődik. A hőmérséklet csökkenésével a hidrogén oldhatósága lecsökken, így a hidrogén csapdába esik, nem tud többé kijönni a titánból - mert a titán felületén kialakul a tömör oxidréteg, viszont az anyagon belül tud mozogni. Ekkor a naszcensz-hidrogén - mivel kisebb, mint a molekuláris hidrogén, nekiáll rekombinálódni, molekula lesz belőle és az atomsugara is megnő és elkezdi feszíteni a fémrácsot. Mivel rengeteg hidrogén-molekuláról van szó, szinte minden üres helyre beékelődött hidrogén-molekula feszegeti a határokat. Ha esetleg sikerült az ötvözet összetételét rosszul összeállítani, lokális dúsulások vannak, akkor ott még több hidrogén-atom esett csapdába, így ott még nagyobb lesz a belső feszültség az anyagban, így az elridegedés extrém mértékű lesz.



    A nagyipari felhasználást ez erőteljesen megnehezítette. Később mindkét nagyhatalom egymástól függetlenül kidolgozta a VAR-eljárást (Vacuum arc remelting), aminél azt csinálják, hogy vákuum alatt a teljes ignotot átolvasztják, így az oldott gázok jelentős hányada távozik az anyagból – illetve ha AOD-eljárással kombinálják (Argon-Oxigen-Decarburization), akkor a szént is el tudják távolítani az anyagból, az elszennyezés már „csak” a technológiai balfaszkodás eredménye lehet, az átadott alapanyag tökéletes.



    Amit ezzel a rövid kitérővel érzékeltetni szerettem volna, az az, mindkét nagyhatalom ugyanazokkal a gondokkal küzdött. Az orosz beszerzés szerintem más okokra vezethető vissza. A SZU bizonyíthatóan magas szinteken épített be téglákat az amerikai katonai-műszaki-blokkokba. Akkoriban nem nagyon volt (ahogy ma sem nagyon van) sok titánt feldolgozó cég. Akkoriban az egyedüli szóba jöhető cég a Titanium Metals Corporation (TIMET) volt (amúgy a cég egyik legnagyobb gyártóüzem a Las Vegas-ban, egész pontosan Henderson-ban van. Brossúrákat tudtam szerezni, az üzembe nem mehettem be). Mivel egy céget könnyű volt figyelni, így első kézből tudták, hogy mi a dörgés. Szóval valamit ki kellett találni – lévén, fekete programról volt szó.



    Ekkor kezdet a Lockheed Burbank-ban (CA) egy kísérleti üzemet előállítani és a Skunk Works vette át titán-alkatrészek gyártását is. A TIMET-en kívül meg „hivatalosan” senki sem ért hozzá, így aki csak a TIMET-et figyelte, így lyukra futott. Mivel a TIMET-et meg az amerikai titán-beszerzéseket ki kellett hagyni, így csak a többszörös, off-shore-céghálós beszerzés maradt a SZU-ból.



    A burbank-i csapat kezdte el így a titán-alkatrészek gyártását. Az évek során 16 millió alkatrészt gyártottak az SR-71-es programhoz. A nagy darabszám elsőre furcsának hathat, de a szegecseket is le kellett gyártani. Furcsa módon, több visszaemlékezésben azt találtam, hogy a legnagyobb gondot kezdetben a kis méretű szegecsek legyártása jelentette. A szegecs gyártásnál a gond az, hogy a szegecsnek meg a szegecselendő anyagnak ugyanabból az anyagból kell készülnie. Ezt az akkori kor technológiájával nem tudták megoldani, ezért Inconel 625-ös nikkel-ötvözetből készítették a csavarokat.



    Az SR-71-esekhez 3 különböző titán-ötvözettel kezdtek el kísérletezni. Az első kísérlet az A-A110AT-jelú ötvözettel ment (Ti-5Al-2,5Sn), majd jött B120-VCA jelű ötvözet Ez lánykori nevén egy metastabilis-béta-titán ötvözet, átírva: Ti-13V-11Cr-3Mo. Az ötvözetet eredetileg a Crucible Steel Corporation szabadalmaztatta úgy az 50-es évek elején. A harmadik verzió a C120AV (Ti-6Al-4V). Végül mind a három ötvözetet felhasználták az építés során. A fő strukturális elemek a B120-VCA-jelű ötvözetből készültek. Ezekhez az anyagokhoz a Lockheed-nél ki kellett dolgozni a komplett technológiát, a feldolgozási utasításokat, vizsgálati módszereket. Mivel ők voltak az alapanyag gyártói is, minden egyes öntést külön kellett bizonylatolni. Mint korábban írtam, a 20 éves gyártási ciklus során úgy 16 millió alkatrészt gyártottak le. Egy átlagos alapanyag-bizonylat 2-3 oldal. El lehet képzelni az alapanyag-archívum nagyságát…



    Szerintem az orosz beszerzés a fedőcégek hálóján keresztül és azzal, hogy a TIMET helyett a Lockheed-nél a Skunk Works szállt be a buliba, csupán a titkosság megtartása miatt volt.



    Hjajjj.. A Blackbird… Hát ott van olyan anyagtudományos pornó, hogy ihaj.. És akkor még nem írtam a hajtóműről, a sárkány gyártásáról, a kísérlati anyagokról – amiket végül nem építettek be, kezdve a Al-Be-ötvözetekről, mindezt a 60-as évek derekán…
     
  11. svajcibeka

    svajcibeka Well-Known Member

    Engem érdekelne a dolog,ha van lenne rá időd......
     
    gacsat and jani22 like this.
  12. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Többek között ezzel szokták bevonni a forgácsoló szerszámokat.
    Egyetlen alkalommal martam titánt, undorító egy meló volt, úgy rendelték külön a lapkákat hozzá tökömtudja honnét.
     
    emel and gacsat like this.
  13. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Hát az szar ügy, ha titánt kell forgácsolni...

    Alacsony a hōvezetōképessége, rugalmassági modulusza is alacsony, ezért nem törik a forgács. Plusz az anyag felmelegszik, jönnek a fenti gondok, meg a titán be tud gyulladni.

    A tiszta titánt plusz alfa-titánt lehet a "legjobban" forgácsolni, a béta-titán meg az extra szívás...

    Ha engem kérdezel, akkor K vagy P-fajta, bevonat nélküli keményfém, esetleg bevonatolt TiCTiN. A legtöbb általam látott szerszámnál hátkopás volt a fō gond.

    Még annyit figyeltem meg, hogy HSS-nél a pozitív homlokszög, tömör keményfémnél a negatív homlokszög bírta tovább. Marásnál meg jobban jársz, ha azonos irányú marással dolgozol.

    A kopott hátszöges szerszámnál egyre szarabb a forgácsolt felület, szépen berezeg, majd jól el is törik...
     
    ghostrider, fip7, fishbed and 2 others like this.
  14. deze75

    deze75 Well-Known Member


    Bakker ember nagyon képben vagy....le a kalappal:D:D:D..........mi lehet ha még iszol is egy kicsit???:):)...Kint németben ilyen területen dolgozol.?..ha nem indiszkrét.
     
    gacsat likes this.
  15. dudi

    dudi Well-Known Member

    Vagy Mekis burgert árul vagy árufeltöltő az Aldinál.:D
     
  16. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Az igazat megvallva, nem nekem való a pia, mert nagyon kevés is fejbe vág...

    Munkaügyileg meg jelenleg hegesztōmérnök vagyok a vegyiparban - szabadidōmben meg programozó éa robot-buherátor
     
    Rotten878, gacsat and svajcibeka like this.
  17. Laci1970

    Laci1970 Well-Known Member

    Savanyú a szőlő mi? Azert nem. csak ilyen poziciókban dolgoznak ám a magyarok.
     
  18. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Bazz, ha tized ennyit tudnék! Nekem még az alumínium hegesztés se sikerült soha.:(
     
  19. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Régen volt, vagy 20 éve. Az élénken él bennem hogy folyatni kellett rá a hűtővizet piszkosul, ma már ezt a kriogén technológia megkönnyíti. érdemes ránézni, persze ha nem ismerős.
     
    ozymandias likes this.
  20. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Csak ezt a pillanatot emelném ki.

    A Légierő Vezérkari főnöke megkérdezde Kelly Johnsont (a gép főkonstruktőrét), hogy mennyibe kerülne a gépeket megsemmisíteni. Erre KJ azt a választ adta, hogy 86 millió dollár. Gépenként. A videóban előadást tartó megjegyzi, hogy KJ nyilvánvalóan nem szerette volna, ha megsemmisítik a gépeket.

    Erről már hallott valaki?

     

Ezen oldal megosztása