M
SR-71 Blackbird (Lockheed, USA)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
- Címkék
- a-12 project oxcart
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag
Guest
T
Törölt tag
Guest
T
Törölt tag
Guest
SR-71 menetrend szerinti útvonala az NSzK fölött.
Két E-3A AWACS, és négy RC-135 rádióelektronikai felderítő figyeli az NDK-s és a Csehszlovák reakciót.
Két E-3A AWACS, és négy RC-135 rádióelektronikai felderítő figyeli az NDK-s és a Csehszlovák reakciót.
T
Törölt tag
Guest
Amikor megjelent az első Sz-200A (SA-5) légvédelmi komplexum Tallin környékén, az amcsik terveztek egy felderítést, feltételezve hogy az új lérak típussal úgyis követésbe veszik a szovjetek számára értékes célt.
Mivel azonban a Finn öböl túl szűk a felderítő számára egy fordulóhoz, így a bevetés tervezők a skandináv országok (Norvégia, Svédország, Finnország) légterén keresztül tervezték a bevetést, persze azok megkérdezése nélkül.
Lebukás esetére meg készen állt a hivatalos verzió a navigációs hibáról...
Mivel azonban a Finn öböl túl szűk a felderítő számára egy fordulóhoz, így a bevetés tervezők a skandináv országok (Norvégia, Svédország, Finnország) légterén keresztül tervezték a bevetést, persze azok megkérdezése nélkül.
Lebukás esetére meg készen állt a hivatalos verzió a navigációs hibáról...
M
molnibalage
Guest
Van az a gyakran említett zseniális CIA művelet, hogy szovjetektől szereztek hozzá titánt.
Mindig is meg akartam kérdezni, hogy miért kellett szovjet titán az SR-71-hez...? Valami speciálisabb a titán volt...? A megmunkálás során az anyagszerkezet úgyis célzott, tehát ha érc formájában vették, akkor olvasztás és más kapcsán úgyis módosult az anyagszerkezete és utána célzottan csinálták vele bármit . De, ha még lemezként vagy valami előgyártmányként, akkor is gyurmázzák azt erősen.
Miért kérdem? Mert az USA ezerszám gyártott vadászgépeket amibe több száz vagy ezer kg-nyi titánt épített be. Akkor miért pont az SR-71-hez kellett ilyen import?
Az F-15 és F-14-ben forrástól függően 23-33% titán volt a szerkezeti anyagoknál, F-16-ban 7-8%, sőt, még az F-4 Phantom II-ben* is volt titán, tehát még azt sem lehet mondani, hogy időben nem passzolt. 50-es évektől...
A kereskedelmi gépekben is tonnaszám volt.
Több ezer gép = több ezer tonna.
* https://www.366fighterassociation.net/f-4-phantom-ii.html
The Phantom II was the first aircraft to make extensive use of titanium (in its keel, aft fuselage skin, engine shrouds, and part of the internal fuselage structure).
@ozymandias
Vagy bárki más?
Mindig is meg akartam kérdezni, hogy miért kellett szovjet titán az SR-71-hez...? Valami speciálisabb a titán volt...? A megmunkálás során az anyagszerkezet úgyis célzott, tehát ha érc formájában vették, akkor olvasztás és más kapcsán úgyis módosult az anyagszerkezete és utána célzottan csinálták vele bármit . De, ha még lemezként vagy valami előgyártmányként, akkor is gyurmázzák azt erősen.
Miért kérdem? Mert az USA ezerszám gyártott vadászgépeket amibe több száz vagy ezer kg-nyi titánt épített be. Akkor miért pont az SR-71-hez kellett ilyen import?
Az F-15 és F-14-ben forrástól függően 23-33% titán volt a szerkezeti anyagoknál, F-16-ban 7-8%, sőt, még az F-4 Phantom II-ben* is volt titán, tehát még azt sem lehet mondani, hogy időben nem passzolt. 50-es évektől...
A kereskedelmi gépekben is tonnaszám volt.
Több ezer gép = több ezer tonna.
* https://www.366fighterassociation.net/f-4-phantom-ii.html
The Phantom II was the first aircraft to make extensive use of titanium (in its keel, aft fuselage skin, engine shrouds, and part of the internal fuselage structure).
@ozymandias
Vagy bárki más?
Ha leszedik a SZU felett akkor sem kerül ki az országból titán.
Vagy csak kíváncsiak voltak a szovjet titánra.
Megpróbálok röviden válaszolni...
Az oroszok és a többi ország is akkoriban - 60-as évek - komoly problémákkal küzdött a titán alkatrészek feldolgozása során.
A titánnal mindig is az volt a gond, hogy extrém kevés mennyiségű gáz (nitrogén, oxigén és hidrogén) és a szén képes teljesen elridegíteni az anyagot. Ezek a gáznemű szennyezők a feldolgozás során kerülnek az anyagba. Kb. 300 fok felett a titán (és itt most idézzük fel a jó öreg periódusos rendszert: Titán IV-főcsoport,N (nitrogén) VI-főcsoport, O (oxigén) VII-főcsoport reakcióba lép a nitrogénnel és az oxigénnel, mely során keletkezik TiN (titán-nitrid), gyönyörű, aranyszínű, extrém kemény kerámia, vagy TiO2 (titán-dioxid), hófehér színű (kristálytani orientáció alapján van vagy 4 allotrop módosulata..), amely szintén kemény. A szén (C) szintén problémát okozhat, Ez rendszerint a légköri szén-dioxid (igen, az a kevés, plusz az elégtelen tisztítás, mivel a fémipari feldolgozásnál mindig használnak valamilyen olaj alapú cuccot...) amely pl. a hegesztéskor elég magas hőmérsékleten disszociál. Ekkor TiC (titán-karbid) jön létre. Szintén kerámia, de ez fekete.
Gond Nr..1 az, hogy ezek az oxid-alapú kerámiák gyorsan jönnek létre, nagyon kemény fázisok és ezek mint mikroszkópikus bemetszésként működnek az anyagban. Egy másik probléma, hogy pl. a hegesztés környezetében az anyag üzem közben (pl. repülésnél felmelegszik. vagy mondjuk lehűl az aktuális légköri hőmérsékletre) a sok mikroszkópikusan eltérő anyagtulajdonságok miatt makro méretben máshol tágul/zsugorodik, így a repüléskor fellépő erőkön túl belső erők dolgoznak...
Gond Nr2: A hidrogén a titánnal nem alkot vegyületet, ellenben a kovácsolási/hőkezelési/hegesztési hőmérsékleten a nedvesség/víz disszociál, lesz belőle oxigén és hidrogén, majd a hidrogén a titán fémrácsai közé beékelődik. A hőmérséklet csökkenésével a hidrogén oldhatósága lecsökken, így a hidrogén csapdába esik, nem tud többé kijönni a titánból - mert a titán felületén kialakul a tömör oxidréteg, viszont az anyagon belül tud mozogni. Ekkor a naszcensz-hidrogén - mivel kisebb, mint a molekuláris hidrogén, nekiáll rekombinálódni, molekula lesz belőle és az atomsugara is megnő és elkezdi feszíteni a fémrácsot. Mivel rengeteg hidrogén-molekuláról van szó, szinte minden üres helyre beékelődött hidrogén-molekula feszegeti a határokat. Ha esetleg sikerült az ötvözet összetételét rosszul összeállítani, lokális dúsulások vannak, akkor ott még több hidrogén-atom esett csapdába, így ott még nagyobb lesz a belső feszültség az anyagban, így az elridegedés extrém mértékű lesz.
A nagyipari felhasználást ez erőteljesen megnehezítette. Később mindkét nagyhatalom egymástól függetlenül kidolgozta a VAR-eljárást (Vacuum arc remelting), aminél azt csinálják, hogy vákuum alatt a teljes ignotot átolvasztják, így az oldott gázok jelentős hányada távozik az anyagból – illetve ha AOD-eljárással kombinálják (Argon-Oxigen-Decarburization), akkor a szént is el tudják távolítani az anyagból, az elszennyezés már „csak” a technológiai balfaszkodás eredménye lehet, az átadott alapanyag tökéletes.
Amit ezzel a rövid kitérővel érzékeltetni szerettem volna, az az, mindkét nagyhatalom ugyanazokkal a gondokkal küzdött. Az orosz beszerzés szerintem más okokra vezethető vissza. A SZU bizonyíthatóan magas szinteken épített be téglákat az amerikai katonai-műszaki-blokkokba. Akkoriban nem nagyon volt (ahogy ma sem nagyon van) sok titánt feldolgozó cég. Akkoriban az egyedüli szóba jöhető cég a Titanium Metals Corporation (TIMET) volt (amúgy a cég egyik legnagyobb gyártóüzem a Las Vegas-ban, egész pontosan Henderson-ban van. Brossúrákat tudtam szerezni, az üzembe nem mehettem be). Mivel egy céget könnyű volt figyelni, így első kézből tudták, hogy mi a dörgés. Szóval valamit ki kellett találni – lévén, fekete programról volt szó.
Ekkor kezdet a Lockheed Burbank-ban (CA) egy kísérleti üzemet előállítani és a Skunk Works vette át titán-alkatrészek gyártását is. A TIMET-en kívül meg „hivatalosan” senki sem ért hozzá, így aki csak a TIMET-et figyelte, így lyukra futott. Mivel a TIMET-et meg az amerikai titán-beszerzéseket ki kellett hagyni, így csak a többszörös, off-shore-céghálós beszerzés maradt a SZU-ból.
A burbank-i csapat kezdte el így a titán-alkatrészek gyártását. Az évek során 16 millió alkatrészt gyártottak az SR-71-es programhoz. A nagy darabszám elsőre furcsának hathat, de a szegecseket is le kellett gyártani. Furcsa módon, több visszaemlékezésben azt találtam, hogy a legnagyobb gondot kezdetben a kis méretű szegecsek legyártása jelentette. A szegecs gyártásnál a gond az, hogy a szegecsnek meg a szegecselendő anyagnak ugyanabból az anyagból kell készülnie. Ezt az akkori kor technológiájával nem tudták megoldani, ezért Inconel 625-ös nikkel-ötvözetből készítették a csavarokat.
Az SR-71-esekhez 3 különböző titán-ötvözettel kezdtek el kísérletezni. Az első kísérlet az A-A110AT-jelú ötvözettel ment (Ti-5Al-2,5Sn), majd jött B120-VCA jelű ötvözet Ez lánykori nevén egy metastabilis-béta-titán ötvözet, átírva: Ti-13V-11Cr-3Mo. Az ötvözetet eredetileg a Crucible Steel Corporation szabadalmaztatta úgy az 50-es évek elején. A harmadik verzió a C120AV (Ti-6Al-4V). Végül mind a három ötvözetet felhasználták az építés során. A fő strukturális elemek a B120-VCA-jelű ötvözetből készültek. Ezekhez az anyagokhoz a Lockheed-nél ki kellett dolgozni a komplett technológiát, a feldolgozási utasításokat, vizsgálati módszereket. Mivel ők voltak az alapanyag gyártói is, minden egyes öntést külön kellett bizonylatolni. Mint korábban írtam, a 20 éves gyártási ciklus során úgy 16 millió alkatrészt gyártottak le. Egy átlagos alapanyag-bizonylat 2-3 oldal. El lehet képzelni az alapanyag-archívum nagyságát…
Szerintem az orosz beszerzés a fedőcégek hálóján keresztül és azzal, hogy a TIMET helyett a Lockheed-nél a Skunk Works szállt be a buliba, csupán a titkosság megtartása miatt volt.
Hjajjj.. A Blackbird… Hát ott van olyan anyagtudományos pornó, hogy ihaj.. És akkor még nem írtam a hajtóműről, a sárkány gyártásáról, a kísérlati anyagokról – amiket végül nem építettek be, kezdve a Al-Be-ötvözetekről, mindezt a 60-as évek derekán…
Engem érdekelne a dolog,ha van lenne rá időd......
R
rejsz felügyelő
Guest
Többek között ezzel szokták bevonni a forgácsoló szerszámokat.
Egyetlen alkalommal martam titánt, undorító egy meló volt, úgy rendelték külön a lapkákat hozzá tökömtudja honnét.
Hát az szar ügy, ha titánt kell forgácsolni...
Alacsony a hōvezetōképessége, rugalmassági modulusza is alacsony, ezért nem törik a forgács. Plusz az anyag felmelegszik, jönnek a fenti gondok, meg a titán be tud gyulladni.
A tiszta titánt plusz alfa-titánt lehet a "legjobban" forgácsolni, a béta-titán meg az extra szívás...
Ha engem kérdezel, akkor K vagy P-fajta, bevonat nélküli keményfém, esetleg bevonatolt TiCTiN. A legtöbb általam látott szerszámnál hátkopás volt a fō gond.
Még annyit figyeltem meg, hogy HSS-nél a pozitív homlokszög, tömör keményfémnél a negatív homlokszög bírta tovább. Marásnál meg jobban jársz, ha azonos irányú marással dolgozol.
A kopott hátszöges szerszámnál egyre szarabb a forgácsolt felület, szépen berezeg, majd jól el is törik...
Bakker ember nagyon képben vagy....le a kalappal
..........mi lehet ha még iszol is egy kicsit???
...Kint németben ilyen területen dolgozol.?..ha nem indiszkrét.
Bakker ember nagyon képben vagy....le a kalappal
Vagy Mekis burgert árul vagy árufeltöltő az Aldinál.
Az igazat megvallva, nem nekem való a pia, mert nagyon kevés is fejbe vág...Bakker ember nagyon képben vagy....le a kalappal
Munkaügyileg meg jelenleg hegesztōmérnök vagyok a vegyiparban - szabadidōmben meg programozó éa robot-buherátor
Savanyú a szőlő mi? Azert nem. csak ilyen poziciókban dolgoznak ám a magyarok.Vagy Mekis burgert árul vagy árufeltöltő az Aldinál.
R
rejsz felügyelő
Guest
Régen volt, vagy 20 éve. Az élénken él bennem hogy folyatni kellett rá a hűtővizet piszkosul, ma már ezt a kriogén technológia megkönnyíti. érdemes ránézni, persze ha nem ismerős.