M1299 ERCA - Extended Range Cannon Artillery (USA)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1586

Guest
Érdekes képek és infók a US Army új US Army 155mm-es XM907 (XM1299 ként is ismert...) L58-as önjáró lövegéről.
ELf760BUwAUYdv4-1140x570.jpg

ELdyCk8U0AE0wB5.jpg

A cél u.az mint a Rheinmetall 155 mm - L60 fejlesztésénél: a hatótávolságot +70 km-re növelni.

Az amerikaiaknak 100 km lőtáv elérése a cél egy új XM1113 névre hallgató rakéta póthajtású gránáttal és egy XM654 szuper töltettel.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Most se nagyon értem ezt a hírt. Mintha párhuzamosan beszélnének benne elektromágneses sínágyúról.
????
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Most se nagyon értem ezt a hírt. Mintha párhuzamosan beszélnének benne elektromágneses sínágyúról.
????
Igen!
A lényeg, hogy többféle módszerrel próbálkoznak, hogy felmenjenek a lőtávolsággal 100km fölé.
Van olyan terv, amiben azonos lőszerméret mellett növelik a csőhosszat, és a töltetet, és még rakétapóthajtást is kap, valamint ezáltal csökken a töltet.
A másik opció, amivel próbálkoznak, hogy hagyományos ágyút átalakítanak mágnes-ágyúvá. Ott valószínűleg a csőre szerelnek kívülről egy elektomágnest, ami meghúzza/tolja a már kilőtt lövedéket.
Meg ugye van a NAMMO Ramjet meghajtású lövedéke.
Fontos, hogy itt már azért nagyon drága dolgokról beszélünk, így az irányítottsága már alap dolognak kell lenni. Ott már nem fér bele, hogy ellősz egy rohadt drága technológiával 100+km-re és még mellé is menjen! :rolleyes:
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Hegylakó

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Igen!
A lényeg, hogy többféle módszerrel próbálkoznak, hogy felmenjenek a lőtávolsággal 100km fölé.
Van olyan terv, amiben azonos lőszerméret mellett növelik a csőhosszat, és a töltetet, és még rakétapóthajtást is kap, valamint ezáltal csökken a töltet.
A másik opció, amivel próbálkoznak, hogy hagyományos ágyút átalakítanak mágnes-ágyúvá. Ott valószínűleg a csőre szerelnek kívülről egy elektomágnest, ami meghúzza/tolja a már kilőtt lövedéket.
Meg ugye van a NAMMO Ramjet meghajtású lövedéke.
Fontos, hogy itt már azért nagyon drága dolgokról beszélünk, így az irányítottsága már alap dolognak kell lenni. Ott már nem fér bele, hogy ellősz egy rohadt drága technológiával 100+km-re és még mellé is menjen! :rolleyes:
Najó, és ezt beépítik egy M109-be?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 709
66 077
113
A ramjet póthajtásos tüzérségi lőszer ötlete még a Monarchia idejéből származik, majd a második világháborúban a németek is agyaltak rajta.
Most a NAMMO jött ki vele, mint 150km-es hatótávú lövedékkel.
A befoglaló méretei dedikáltan a NATO 155mm-es lövedékeivel azonosak, ez pedig eleve felveti, hogy az üreges kialakítás miatt a tömege és az egyenszilárdsága nem lehet valami jelentős. A torlósugárhajtómű beömlője pedig a hajtótöltet kiégése után már komoly ellenállást generál.
Ha leválasztható a központi testről, akkor meg csak egy űrméret alatti lövedéket kapunk, ami lehet egy nagy keménységű, nagy fajsúlyú penetrátor, de akkor erősen redukált rádiuszú romboló hatással.
Vagyis az ilyen lövedékkel el lehet lőni messzire, de csak bizonyos típusú pontcélok ellen hatásos.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Ez a superagyu a veg jele eddig akarki probalkozott vele annak a rendszerenek rovid idon bellul vege lett :D
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 629
3 428
113
Két éves hír, videóval. Az amerikai M1299-es, 155mm-es, de L/58-as kaliberhosszúságú szuperlöveg tesztje:

https://www.thedrive.com/the-war-zo...m-howitzer-doubles-range-to-40-miles-in-tests

Ezt a hírt még ugyan nem láttam, de márciusban már ráakadtam török-szír összecsapások kapcsán az új fejlesztésű 120km-es teszteken futó Krasnopol és Excalibur továbbfejlesztésekre (a Krasnopol rendszerrel operáltak az oroszok a törökök megállítására (de még rövidebb lőtávolságúval), 7 vagy 8 gép hozta a szükséges orosz technikát, és mintegy 2 gépre való embert küldtek át azonnal, meg is állították vele Idlib teljes és végleges bekebelezését, a törökök őrjöngtek mérgükben, amerikai technológiát kértek, amit aztán nem kaptak meg)

Mint akkor sikerült némi híreket szerezni a fejlesztések állásáról, mind a két fél túlvan már a 70 km-es hatótáv letesztelésén, és mind a kettő a 120km-es teszteket végzi. Természetesen csakis irányított lövedékek vannak, a célzás infra célkijelölés / GPS, vagy az oroszoknál Glonass. De már a fél világ ezen a 120km-es hatótávú hagyományos tüzérséggel használható precíziós tüzérségi lőszereken dolgozik, csak mélyen hallgatnak a fejlesztések és tesztek állásáról mindegyik oldalon. De a kínaiak nyomják, ahogy a németek angolok stb. Tehát a hír az elsőségről már rég a múlté, valószínűleg a 2 éves cikk megírásakor is az volt már. Az egyik stratégiai fegyvernek szánják mindenhol, úgy hogy biztosan rendszeresítve lesz minden nagyobb hadseregnél. De egyik sem tudott előnyt szerezni a többihez képest. A nagy távolságnál is fontos a viszonylagos pontosság, kb. 1 km-es (max. 2) átmérőbe kell hogy érkezzen a lövedék, mert az utolsó szakaszban kapcsol csak be az irányítása, a röppálya korábbi részein hagyományos tüzérségi lövedék röppályán repül. A GPS (Glonass) irányításnál könnyebb a helyzet a végfázisban, mert nem kell befognia a lövedéknek az IR célmegjelölést. Mind a két rendszert szeretnék beépíteni a lőszerekbe (az oroszok biztosan), és a menet közbeni célmódosítást is, tehát pontosíthatják adott oldaleltérésekkel a célpont oldal elmozdulását. Ez ugye GPS (Glonass) irányításra vonatkozik, mert az IR irányításnak online élőnek kell lennie. (repülőről, drónról, helyszínen lévő személy(ek)től, stb.) Azért annyira érdekes a kettős célmegjelölő rendszer beépítése, mert pld. IR célmegjelölő esetén annak közbeni elvesztése kapcsán a lőszer teljesen irányítatlan maradna. A nagy előnyök - a légierő tehermentesítése, az olcsó és nagy mennyiségű precíziós csapásmérés, a rendszer gyorsasága, ami sokszor igen lényeges, a megfelelően mozgatott egységek esetén a tüzérségi egységek kilövésének nehézsége. (lődd ki és tűnj el azonnal a környékről, legyél gyorsan mozgó célpont ha bemérnek). Valamennyi cikket összeszedtem a témában, bármennyire is titkolózik mindegyik fejlesztő, majd talán most szeptemberben összeállítom amit találtam a fejlesztésekről. Az oroszok egyébként ilyennel lőtték anno szíriában a dróngyártó üzemet gondosan ügyelve rá, hogy az építői / fejlesztési gárdát is akkor semmisítsék meg, azonos időben. Azt IR célmegjelöléssel tették, gondosan kifigyelve, amikor a fejlesztők / építők is megérkeztek a helyszínre. Azóta nagyobb drónos támadást nem is sikerült indítaniuk a Hmejmimi bázisuk ellen, bár próbálkozások azóta is vannak. Tehát én nem tudok ezen a fejlesztési vonalon új tüzérségi kilövőeszközök készítéséről, a meglévőkre fejlesztik a 120km-es hatótávolságot.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Szittya

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 920
4 710
113
Már korábban én is kifejtettem az aggályaimat a teljesen automatizált töltőrendszerekkel kapcsolatban Ez a cikk alátámasztja, hogy egyelőre a tűzcsapások rugalmasságát biztosítani képes automatizált töltőrendszer kifejlesztése nem egyszerű -bár jó úton halad- és ezidáig nem megoldott. A problémát a különböző tűzfeladatok eltérő gyújtóbeállításai okozzák, melyeket automatikusan állítani elég körülményes lehet. Habár dolgoznak a megoldásán a töltőrendszer biztosan elég bonyolult és drága is lesz főleg, hogy a tűzcsapások kivitelezését ember nélkül, teljesen automatizálva szeretnék végrehajtani.
Ezért vannak kétségeim az Archer automatizált rendszerével kapcsolatban is. Bár nem ismerem, de azt feltételezem, hogy az automatizálás előnyeit csak azonos gyújtóállításokkal, vagy előre meghatározott gyújtókkal képes kihasználni, ami egy kicsit életszerűtlen. Manuálisan nem probléma és nem is vesz sok időt igénybe. Egyelőre ezért pártolom annyira a Caesar 155 mm féle megoldásokat, mert jó helyen húzta meg a vonalat az automatizáltság előnyei és hátrányai okozta dilemmában.
A lőtáv növelése egyelőre sokkal nagyobb előnyöket hoz, mint a töltőrendszerek fejlesztése.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Már korábban én is kifejtettem az aggályaimat a teljesen automatizált töltőrendszerekkel kapcsolatban Ez a cikk alátámasztja, hogy egyelőre a tűzcsapások rugalmasságát biztosítani képes automatizált töltőrendszer kifejlesztése nem egyszerű -bár jó úton halad- és ezidáig nem megoldott. A problémát a különböző tűzfeladatok eltérő gyújtóbeállításai okozzák, melyeket automatikusan állítani elég körülményes lehet. Habár dolgoznak a megoldásán a töltőrendszer biztosan elég bonyolult és drága is lesz főleg, hogy a tűzcsapások kivitelezését ember nélkül, teljesen automatizálva szeretnék végrehajtani.
Ezért vannak kétségeim az Archer automatizált rendszerével kapcsolatban is. Bár nem ismerem, de azt feltételezem, hogy az automatizálás előnyeit csak azonos gyújtóállításokkal, vagy előre meghatározott gyújtókkal képes kihasználni, ami egy kicsit életszerűtlen. Manuálisan nem probléma és nem is vesz sok időt igénybe. Egyelőre ezért pártolom annyira a Caesar 155 mm féle megoldásokat, mert jó helyen húzta meg a vonalat az automatizáltság előnyei és hátrányai okozta dilemmában.
A lőtáv növelése egyelőre sokkal nagyobb előnyöket hoz, mint a töltőrendszerek fejlesztése.
Szerintem a megoldás ugyan az lesz, mint ami az ABM rendszereknél.
A csőszájnál megkapja elektronikusan kódolva a gyujtó a programozását.
Szerintem azért ez nem űrtechnika.
Pláne, hogy már 30mm-es méretben is megcsinálták már. Speciális lőszert igényel ugyan, de gyakorlatilag minimális többletköltséggel.
 
  • Tetszik
Reactions: Busho3301

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 657
71 872
113
Szerintem a megoldás ugyan az lesz, mint ami az ABM rendszereknél.
A csőszájnál megkapja elektronikusan kódolva a gyujtó a programozását.
Szerintem azért ez nem űrtechnika.
Pláne, hogy már 30mm-es méretben is megcsinálták már. Speciális lőszert igényel ugyan, de gyakorlatilag minimális többletköltséggel.
Szerintem @ijasz az indítótöltetek szempontjából elmélkedett ezen.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0