M1299 ERCA - Extended Range Cannon Artillery (USA)

[beta]

Már korábban én is kifejtettem az aggályaimat a teljesen automatizált töltőrendszerekkel kapcsolatban Ez a cikk alátámasztja, hogy egyelőre a tűzcsapások rugalmasságát biztosítani képes automatizált töltőrendszer kifejlesztése nem egyszerű -bár jó úton halad- és ezidáig nem megoldott. A problémát a különböző tűzfeladatok eltérő gyújtóbeállításai okozzák, melyeket automatikusan állítani elég körülményes lehet. Habár dolgoznak a megoldásán a töltőrendszer biztosan elég bonyolult és drága is lesz főleg, hogy a tűzcsapások kivitelezését ember nélkül, teljesen automatizálva szeretnék végrehajtani.
Ezért vannak kétségeim az Archer automatizált rendszerével kapcsolatban is. Bár nem ismerem, de azt feltételezem, hogy az automatizálás előnyeit csak azonos gyújtóállításokkal, vagy előre meghatározott gyújtókkal képes kihasználni, ami egy kicsit életszerűtlen. Manuálisan nem probléma és nem is vesz sok időt igénybe. Egyelőre ezért pártolom annyira a Caesar 155 mm féle megoldásokat, mert jó helyen húzta meg a vonalat az automatizáltság előnyei és hátrányai okozta dilemmában.
A lőtáv növelése egyelőre sokkal nagyobb előnyöket hoz, mint a töltőrendszerek fejlesztése.

A gyújtóbeállítás az mit takar?

 

[pöcshuszár]

Szerintem @ijasz az indítótöltetek szempontjából elmélkedett ezen.

Nem, mert a kivetőtöltetek mennyiségi szabályozása már ma is megoldott. Egyszerűen.
A kivetőtöltetek is adagolhatóvá váltak. A megoldás neve MACS.
Modular Artillery Charge System. A lényege ez:

Leírva meg itt van.

Erre már vannak előre összecsavarozható megoldások is.

 

[pöcshuszár]

A gyújtóbeállítás az mit takar?

A gyújtó beállítás fogja megadni, hogy a lövedék hogyan és mikor robbanjon.
Még a célpont előtt a levegőben. Becsapódaskor, vagy becsapódás után.
Az elsőt kimondottan élőerő ellen alkalmazzák, ahol az ellenség mondjuk fedezék nélkül grasszál. Esetleg direkt célzású fegyverek elől van csak fedezékben. De pl. erdőben fedezéket talált ellenség esetén is nagyon hatékony.
A becsapódási gyújtásút - emlékeim szerint - járművekben lévő ellenség esetén.
A késleltetett robbanás meg akkor jön jól, ha erődített állást akarsz rombolni.
Olyankor a gránát kinetikus energiája folytán akar a fedezék tetejét is átütheti, majd pedig csak odabent robban.

 

[ijasz]

Szerintem a megoldás ugyan az lesz, mint ami az ABM rendszereknél.
A csőszájnál megkapja elektronikusan kódolva a gyujtó a programozását.
Szerintem azért ez nem űrtechnika.
Pláne, hogy már 30mm-es méretben is megcsinálták már. Speciális lőszert igényel ugyan, de gyakorlatilag minimális többletköltséggel.

Jelenleg nem egyféle gyújtó van a gránátokhoz, hanem több, amely alkalmazását a célpont jellege határoz meg. Lehet, hogy a jövőben elérhető lesz az általad vázolt többfeladatú is, de egyelőre még nincs. Ráadásul ezeket közvetlen a lövészet előtt szerelik a gránátra a tűzfeladatnak megfelelően, ezért ez a legproblémásabb része az automata mechanikának.
Nem hiszem, hogy valaha is lemondanának az olcsó, egyszerű pillanat/romboló gyújtók tömeges alkalmazásának lehetőségéről. Azt pedig kézzel kell állítani.

 

[Negan]

Jelenleg nem egyféle gyújtó van a gránátokhoz, hanem több, amely alkalmazását a célpont jellege határoz meg. Lehet, hogy a jövőben elérhető lesz az általad vázolt többfeladatú is, de egyelőre még nincs. Ráadásul ezeket közvetlen a lövészet előtt szerelik a gránátra a tűzfeladatnak megfelelően, ezért ez a legproblémásabb része az automata mechanikának.
Nem hiszem, hogy valaha is lemondanának az olcsó, egyszerű pillanat/romboló gyújtók tömeges alkalmazásának lehetőségéről. Azt pedig kézzel kell állítani.

Van gyújtóállitó gép.Söt,a 3P löszerek gyújtói tudják azt amit PH leirt.De tudtommal az nagyobb löszerekhez még nem aplikálták.Gondolom,mert túl drága lenne,és felesleges.Olcsóbb a jol bevált hagyományos megoldás,és elégséges is.

 

[ijasz]

Van gyújtóállitó gép.Söt,a 3P löszerek gyújtói tudják azt amit PH leirt.De tudtommal az nagyobb löszerekhez még nem aplikálták.Gondolom,mert túl drága lenne,és felesleges.Olcsóbb a jol bevált hagyományos megoldás,és elégséges is.

Van, de eddig csak a prec. lövedékek (Excalibur) esetében láttam, hogy a röppálya paramétereit programozzák be. Ugye annak az ára is 70k körül volt 2 éve és dandár vagy hadosztály szintű engedély kellett a kilövésére.
A Top Gun vagy PGK prec. gyújtók esetén is 5-10.000 dollárt irtak, amit egy 300 dolláros gránátra csavaroznak, hogy a szórását 10 m alá vigyék. Lehet, hogy már lejjebb ment az áruk, de a tömeges elterjedésükre várni kell.

 

[pöcshuszár]

Jelenleg nem egyféle gyújtó van a gránátokhoz, hanem több, amely alkalmazását a célpont jellege határoz meg. Lehet, hogy a jövőben elérhető lesz az általad vázolt többfeladatú is, de egyelőre még nincs. Ráadásul ezeket közvetlen a lövészet előtt szerelik a gránátra a tűzfeladatnak megfelelően, ezért ez a legproblémásabb része az automata mechanikának.
Nem hiszem, hogy valaha is lemondanának az olcsó, egyszerű pillanat/romboló gyújtók tömeges alkalmazásának lehetőségéről. Azt pedig kézzel kell állítani.

Ha jól gondolom, akkor jelenleg az Archer és a PZH esetén is az a megfejtés, hogy a harckocsikhoz hasonlóan a várható tűzfeladatoknak megfelelően vegyesen táraznak be különböző gyújtótípusokkal előre szerelt gránátokat. Megtehetik, hiszen nagy méretű tárak állnak rendelkezésre. Az automatika meg úgy is kódoltan "tudja", hogy az egyes lövedékek mire vannak állítva.
A fő probléma az olyan automata lövegeknél állhat fel komolyabban, mint az EVA, ahol viszonylag korlátozott a tár mérete.
Namost ez annyiban nem probléma szerintem, hogy pont a tár kisebb mérete miatt minden egyes tűzfeladatra külön-külön az optimálisat tárazhatják - és csak azt (!). Nem vagyok benne biztos, hogy 12 lövésnél egyszerre jóval többet lehetne leadni szimmetrikus konfliktus esetén. Így a teljes tár újratöltése sem kell hogy sokkal több időt vegyen igénybe, mint a kiürítése. Én mondjuk egy SPG esetén 12 lövés után úgy is tüzelőállást váltanék. Az új tüzelőállásban meg szépen nyugodtan lehet tárat tölteni.

Igazság szerint az intelligens precíziós lövedékek különben is tartalmaznak elektronikát, tehát ezen funkcióval bővíteni gyakorlatilag gyerekjáték lenne.
A kérdés a sima "tucat" lövedékeknél marad a levegőben.
Szerintem erre talán a legolcsóbb, és legalkalmasabb megoldás (a BONUS., Smart lövedékek radaros megoldásával ellentétben) egy lézeres távmérő lenne.

Én pont most kerestem otthonra barkács célokra lézeres távolságmérőket. Tizen-huszon ezer forintos tételért olyanokat kapni, amelyik 20-30m-es távolságra miliméteres pontosságot mérnek. Ráadásul nagy mintavételezési gyakorisággal (értsd: folyamatosan mutatja a megvilágított tárgy távolságát.) Egy mimimális akkumulátorral (a lézernek elegendő csak a röppálya végén bekapcsoéni) egy lézer távmérő fej lazán elférne egy multifunkciós gyújtóban. A mérési tartománynak 0-100m-esnek kellene lennie.
És ahogy már korábban említettem, a pontos gyújtó távolságot pedig a csövet elhagyva elektromosan kaphatná meg.
Szerintem ez a megoldás gyakorlatilag nem változtatná a gyújtó méretét és az árát sem jelentősen.

 

[Negan]

Van, de eddig csak a prec. lövedékek (Excalibur) esetében láttam, hogy a röppálya paramétereit programozzák be. Ugye annak az ára is 70k körül volt 2 éve és dandár vagy hadosztály szintű engedély kellett a kilövésére.
A Top Gun vagy PGK prec. gyújtók esetén is 5-10.000 dollárt irtak, amit egy 300 dolláros gránátra csavaroznak, hogy a szórását 10 m alá vigyék. Lehet, hogy már lejjebb ment az áruk, de a tömeges elterjedésükre várni kell.

Igen,itt a fórumon a technika csodálatos voltának varázsa elnyomja az ár mégcsudálatosabb voltát.....Nameg azt,hogy ezek a szuper preciziós löszerek bevetése egyszerűen túl drága.Még a vastag amcsiknak is,nemhogy nekünk.15km-re sokkal jobban megéri egy MRSI tűzcsapással elintézni az egész alegységet,mint egyenként levadászni a járgányokat preciziós lőszerrel.Ha meg nincs megbizható és pontos felderitési adat,hogy hova lójék ki,egyik löszer sem ér semmit..

 

[Negan]

Ha jól gondolom, akkor jelenleg az Archer és a PZH esetén is az a megfejtés, hogy a harckocsikhoz hasonlóan a várható tűzfeladatoknak megfelelően vegyesen táraznak be különböző gyújtótípusokkal előre szerelt gránátokat. Megtehetik, hiszen nagy méretű tárak állnak rendelkezésre. Az automatika meg úgy is kódoltan "tudja", hogy az egyes lövedékek mire vannak állítva.
A fő probléma az olyan automata lövegeknél állhat fel komolyabban, mint az EVA, ahol viszonylag korlátozott a tár mérete.
Namost ez annyiban nem probléma szerintem, hogy pont a tár kisebb mérete miatt minden egyes tűzfeladatra külön-külön az optimálisat tárazhatják - és csak azt (!). Nem vagyok benne biztos, hogy 12 lövésnél egyszerre jóval többet lehetne leadni szimmetrikus konfliktus esetén. Így a teljes tár újratöltése sem kell hogy sokkal több időt vegyen igénybe, mint a kiürítése. Én mondjuk egy SPG esetén 12 lövés után úgy is tüzelőállást váltanék. Az új tüzelőállásban meg szépen nyugodtan lehet tárat tölteni.

Igazság szerint az intelligens precíziós lövedékek különben is tartalmaznak elektronikát, tehát ezen funkcióval bővíteni gyakorlatilag gyerekjáték lenne.
A kérdés a sima "tucat" lövedékeknél marad a levegőben.
Szerintem erre talán a legolcsóbb, és legalkalmasabb megoldás (a BONUS., Smart lövedékek radaros megoldásával ellentétben) egy lézeres távmérő lenne.

Én pont most kerestem otthonra barkács célokra lézeres távolságmérőket. Tizen-huszon ezer forintos tételért olyanokat kapni, amelyik 20-30m-es távolságra miliméteres pontosságot mérnek. Ráadásul nagy mintavételezési gyakorisággal (értsd: folyamatosan mutatja a megvilágított tárgy távolságát.) Egy mimimális akkumulátorral (a lézernek elegendő csak a röppálya végén bekapcsoéni) egy lézer távmérő fej lazán elférne egy multifunkciós gyújtóban. A mérési tartománynak 0-100m-esnek kellene lennie.
És ahogy már korábban említettem, a pontos gyújtó távolságot pedig a csövet elhagyva elektromosan kaphatná meg.
Szerintem ez a megoldás gyakorlatilag nem változtatná a gyújtó méretét és az árát sem jelentősen.

Van lézeres közelségi gyújtó,már vagy 20+ éve.Tüzérségi lőszerbe is.

 

[Pogány]

Ha jól gondolom, akkor jelenleg az Archer és a PZH esetén is az a megfejtés, hogy a harckocsikhoz hasonlóan a várható tűzfeladatoknak megfelelően vegyesen táraznak be különböző gyújtótípusokkal előre szerelt gránátokat. Megtehetik, hiszen nagy méretű tárak állnak rendelkezésre. Az automatika meg úgy is kódoltan "tudja", hogy az egyes lövedékek mire vannak állítva.
A fő probléma az olyan automata lövegeknél állhat fel komolyabban, mint az EVA, ahol viszonylag korlátozott a tár mérete.
Namost ez annyiban nem probléma szerintem, hogy pont a tár kisebb mérete miatt minden egyes tűzfeladatra külön-külön az optimálisat tárazhatják - és csak azt (!). Nem vagyok benne biztos, hogy 12 lövésnél egyszerre jóval többet lehetne leadni szimmetrikus konfliktus esetén. Így a teljes tár újratöltése sem kell hogy sokkal több időt vegyen igénybe, mint a kiürítése. Én mondjuk egy SPG esetén 12 lövés után úgy is tüzelőállást váltanék. Az új tüzelőállásban meg szépen nyugodtan lehet tárat tölteni.

Igazság szerint az intelligens precíziós lövedékek különben is tartalmaznak elektronikát, tehát ezen funkcióval bővíteni gyakorlatilag gyerekjáték lenne.
A kérdés a sima "tucat" lövedékeknél marad a levegőben.
Szerintem erre talán a legolcsóbb, és legalkalmasabb megoldás (a BONUS., Smart lövedékek radaros megoldásával ellentétben) egy lézeres távmérő lenne.

Én pont most kerestem otthonra barkács célokra lézeres távolságmérőket. Tizen-huszon ezer forintos tételért olyanokat kapni, amelyik 20-30m-es távolságra miliméteres pontosságot mérnek. Ráadásul nagy mintavételezési gyakorisággal (értsd: folyamatosan mutatja a megvilágított tárgy távolságát.) Egy mimimális akkumulátorral (a lézernek elegendő csak a röppálya végén bekapcsoéni) egy lézer távmérő fej lazán elférne egy multifunkciós gyújtóban. A mérési tartománynak 0-100m-esnek kellene lennie.
És ahogy már korábban említettem, a pontos gyújtó távolságot pedig a csövet elhagyva elektromosan kaphatná meg.
Szerintem ez a megoldás gyakorlatilag nem változtatná a gyújtó méretét és az árát sem jelentősen.

Nem tudom, hogy ez tud-e elég olcsóvá válni valaha. Ugye a belerakott elektronikának akár 15000 G gyorsulást is képesnek kell lenni elviselni, szerintem aki tud ilyet, nem fogja ropiért adni.

 

[pöcshuszár]

Van lézeres közelségi gyújtó,már vagy 20+ éve.Tüzérségi lőszerbe is.

Az a különbség, hogy 20 éve nem annyiba került a lézeres technológia, mint manapság.
Itt a kunszt az, hogy egy tök egyszerű, áramköri elemmel összehozzák, hogy a gyújtási távolságot emberi beavatkozás nélkül megkapja magától a csőtől.

 

[ijasz]

Ha jól gondolom, akkor jelenleg az Archer és a PZH esetén is az a megfejtés, hogy a harckocsikhoz hasonlóan a várható tűzfeladatoknak megfelelően vegyesen táraznak be különböző gyújtótípusokkal előre szerelt gránátokat. Megtehetik, hiszen nagy méretű tárak állnak rendelkezésre. Az automatika meg úgy is kódoltan "tudja", hogy az egyes lövedékek mire vannak állítva.
A fő probléma az olyan automata lövegeknél állhat fel komolyabban, mint az EVA, ahol viszonylag korlátozott a tár mérete.
Namost ez annyiban nem probléma szerintem, hogy pont a tár kisebb mérete miatt minden egyes tűzfeladatra külön-külön az optimálisat tárazhatják - és csak azt (!). Nem vagyok benne biztos, hogy 12 lövésnél egyszerre jóval többet lehetne leadni szimmetrikus konfliktus esetén. Így a teljes tár újratöltése sem kell hogy sokkal több időt vegyen igénybe, mint a kiürítése. Én mondjuk egy SPG esetén 12 lövés után úgy is tüzelőállást váltanék. Az új tüzelőállásban meg szépen nyugodtan lehet tárat tölteni.

Igazság szerint az intelligens precíziós lövedékek különben is tartalmaznak elektronikát, tehát ezen funkcióval bővíteni gyakorlatilag gyerekjáték lenne.
A kérdés a sima "tucat" lövedékeknél marad a levegőben.
Szerintem erre talán a legolcsóbb, és legalkalmasabb megoldás (a BONUS., Smart lövedékek radaros megoldásával ellentétben) egy lézeres távmérő lenne.

Én pont most kerestem otthonra barkács célokra lézeres távolságmérőket. Tizen-huszon ezer forintos tételért olyanokat kapni, amelyik 20-30m-es távolságra miliméteres pontosságot mérnek. Ráadásul nagy mintavételezési gyakorisággal (értsd: folyamatosan mutatja a megvilágított tárgy távolságát.) Egy mimimális akkumulátorral (a lézernek elegendő csak a röppálya végén bekapcsoéni) egy lézer távmérő fej lazán elférne egy multifunkciós gyújtóban. A mérési tartománynak 0-100m-esnek kellene lennie.
És ahogy már korábban említettem, a pontos gyújtó távolságot pedig a csövet elhagyva elektromosan kaphatná meg.
Szerintem ez a megoldás gyakorlatilag nem változtatná a gyújtó méretét és az árát sem jelentősen.

Látod, pont ez a probléma. Az előbb írtad, hogy a terep növényzettel való fedettsége is milyen befolyásoló tényező lehet. Éppen ezért a kedvező hatás elérése érdekében az üteg/szakasz/löveg eltérő gyújtóbeállításokkal kell, hogy dolgozzon. pl. nyílt terepen sem elég egy szimpla pillanatgyújtó, hanem a lövedékek egy részét a levegőben (kb 50-100 m magasságban) kell robbantani. Erdőben nem hülyeség párat rombológyújtóval (biztonsági fémkupakkal) indítani. Ez pedig előre nem tervezhető.
Ezt oldja meg az elektronika...

 

[Negan]

Az a különbség, hogy 20 éve nem annyiba került a lézeres technológia, mint manapság.
Itt a kunszt az, hogy egy tök egyszerű, áramköri elemmel összehozzák, hogy a gyújtási távolságot emberi beavatkozás nélkül megkapja magától a csőtől.

Rádió parancs gyújtású lőszer.30 éve létezik,vagy több éve.De annyi bizton van.Mondom,a 3P löszerek tudják ezt.De csak 40 és 57milis változatban léteznek.Tarackágyúnak nem kell ilyen.Minek?Tűzfeladat megkapásakor a megfelelő lőszert töltik be,és kész.

 

[Negan]

Látod, pont ez a probléma. Az előbb írtad, hogy a terep növényzettel való fedettsége is milyen befolyásoló tényező lehet. Éppen ezért a kedvező hatás elérése érdekében az üteg/szakasz/löveg eltérő gyújtóbeállításokkal kell, hogy dolgozzon. pl. nyílt terepen sem elég egy szimpla pillanatgyújtó, hanem a lövedékek egy részét a levegőben (kb 50-100 m magasságban) kell robbantani. Erdőben nem hülyeség párat rombológyújtóval (biztonsági fémkupakkal) indítani. Ez pedig előre nem tervezhető.
Ezt oldja meg az elektronika...

Igen,de nem a levegőben rádióparanccsal,hanem a gyújtóállitó gép,vagy katona.Mert sokkal olcsóbb és egyszerűbb,mint a már repülő gránátban állitgatni.Meg felesleges is a kilövés utáni állitás.Egy IFV fedélzeti gá nagy tűzütemű,ott nincs feltétlen idő,és hely se nagyon a töltényürbe kerülés elött állitani.De egy 155milisnél van.

 

[pöcshuszár]

Nem tudom, hogy ez tud-e elég olcsóvá válni valaha. Ugye a belerakott elektronikának akár 15000 G gyorsulást is képesnek kell lenni elviselni, szerintem aki tud ilyet, nem fogja ropiért adni.

Jelzem, hogy egy tök tucat ABM elektronikát (amit az IFV-k tornyába 100-asával táraznak) kell csak a gyújtóba beépíteni a lézerfejjel. 0 mozgó alkatrésszel.

Látod, pont ez a probléma. Az előbb írtad, hogy a terep növényzettel való fedettsége is milyen befolyásoló tényező lehet. Éppen ezért a kedvező hatás elérése érdekében az üteg/szakasz/löveg eltérő gyújtóbeállításokkal kell, hogy dolgozzon. pl. nyílt terepen sem elég egy szimpla pillanatgyújtó, hanem a lövedékek egy részét a levegőben (kb 50-100 m magasságban) kell robbantani. Erdőben nem hülyeség párat rombológyújtóval (biztonsági fémkupakkal) indítani. Ez pedig előre nem tervezhető.
Ezt oldja meg az elektronika...

Hja én ezt a elektronikus programozású gyújtóállítás egy olyan gyújtóba képzeltem el, amiben be van építve egyrészt a normál becsapódásra aktiváló gyújtó, valamint benne van ez a lézeres megoldás.
A csőt elhagyva az eletronika vagy megkapja az időzítési adatokat, amivel még becsapódás előtt a levegőben fog robbanni, vagy csak a különben is éles becsapódási gyújtó fogja felrobbantani.
Tehát ezzel a módszerrel egyetlen típusú gyujtóval lehetne autómata rendszerekhez olcsón többfunkciós emberi beavatkozástól mentes gránátokat gyártani.
A növényzet befolyasoló hatása pedig nem probléma, mivel tudjuk, hogy hova lövünk. Tudjuk az ott lévő növényzetnek megfelelő beállításokat.
És akár gránátonként is lehetne gyújtási módszert állítani.
Mindezt tényleg fillérekből.

 

[pöcshuszár]

Igen,de nem a levegőben rádióparanccsal,hanem a gyújtóállitó gép,vagy katona.Mert sokkal olcsóbb és egyszerűbb,mint a már repülő gránátban állitgatni.Meg felesleges is a kilövés utáni állitás.Egy IFV fedélzeti gá nagy tűzütemű,ott nincs feltétlen idő,és hely se nagyon a töltényürbe kerülés elött állitani.De egy 155milisnél van.

Most olyanba magyarázol bele, aminek az elejét - szerintem - nem olvastad el.
Én most olyan megoldást vázoltam fel, amivel egységesíteni lehet a gránátokat. Mindezt olyan multifunkciós gyújtóval, ami lehetővé teszi hogy automata rendszerekbe olcsó standard gránátokat tegyenek, amiket gyorstüzelés közben is akár gránátról gránátra lehet felprogramozni a célpontnál kifejtendő hatásra.
Ezzel egyszerűsíthető a logisztika is.
Egyszerűbb a gránátok előkészítése, ugyanakkor rugalmasabbá válhat a löveg használata.

Pont ezt mondta @ijasz , hogy az automatizált rendszerek nem élveznek jelenleg akkora előnyt a kézi töltéshez képest, mert a gyújtási módot előre ki kell választani a tárazás előtt.

 

[Negan]

Most olyanba magyarázol bele, aminek az elejét - szerintem - nem olvastad el.
Én most olyan megoldást vázoltam fel, amivel egységesíteni lehet a gránátokat. Mindezt olyan multifunkciós gyújtóval, ami lehetővé teszi hogy automata rendszerekbe olcsó standard gránátokat tegyenek, amiket gyorstüzelés közben is akár gránátról gránátra lehet felprogramozni a célpontnál kifejtendő hatásra.
Ezzel egyszerűsíthető a logisztika is.
Egyszerűbb a gránátok előkészítése, ugyanakkor rugalmasabbá válhat a löveg használata.

Pont ezt mondta @ijasz , hogy az automatizált rendszerek nem élveznek jelenleg akkora előnyt a kézi töltéshez képest, mert a gyújtási módot előre ki kell választani a tárazás előtt.

Hát ez egy kicsit bonyorult kérdés.Mert ezt a gyújtóállitást csak a repeszromboló gránátoknál csinálod üzemszerüen.De azon kivűl van még egy rakat másfajta gránátod is.Aztán van már régóta gyújtóállitó gép.Nem minden löveghez,és nem mindegyik tipus tökéletes.De van,és van olyan is,amelyik jol működik.De ezek nem rádiós állitásuak,mert minek lennének azok?IFV gá-nál nincs idő és hely a sorozartlövő fegyver löszereit előzetesen állitani.De egy taracknál még gyorstüz esetén is van rá lehetőség.

 

[pöcshuszár]

Hát ez egy kicsit bonyorult kérdés.Mert ezt a gyújtóállitást csak a repeszromboló gránátoknál csinálod üzemszerüen.De azon kivűl van még egy rakat másfajta gránátod is.Aztán van már régóta gyújtóállitó gép.Nem minden löveghez,és nem mindegyik tipus tökéletes.De van,és van olyan is,amelyik jol működik.De ezek nem rádiós állitásuak,mert minek lennének azok?IFV gá-nál nincs idő és hely a sorozartlövő fegyver löszereit előzetesen állitani.De egy taracknál még gyorstüz esetén is van rá lehetőség.

Hogy lenne?
Egy Archernél? PZH-nál? Vagy akár egy EVA/Zuzana-nál?
Az automata töltő a tárból egyből a csőbe küldi a gránátot.
A PZH-nál van lehetőség automata és félautomata (a kivetőtöltet kézi adagolása) üzemre is. A többinél minden full automata.
(Illetve meghibásodás esetén a szlovák lövegek kézzel is tölthetőek)

 

[Negan]

Hogy lenne?
Egy Archernél? PZH-nál? Vagy akár egy EVA/Zuzana-nál?
Az automata töltő a tárból egyből a csőbe küldi a gránátot.
A PZH-nál van lehetőség automata és félautomata (a kivetőtöltet kézi adagolása) üzemre is. A többinél minden full automata.
(Illetve meghibásodás esetén a szlovák lövegek kézzel is tölthetőek)

Most én megnem mondom fejböl,hogy melyikben van,és melyikben nincs gyújtóállitó gép.De alighanem mindegyik full autómata töltésűben van olyan.A gyújtóállitás meg a töltési folyamat része.A töltőgép egyik alrendszere a gyújtóállitó gép.

 

[LMzek 2.0]

Nem tudom, hogy ez tud-e elég olcsóvá válni valaha. Ugye a belerakott elektronikának akár 15000 G gyorsulást is képesnek kell lenni elviselni, szerintem aki tud ilyet, nem fogja ropiért adni.

Közvetlen irányzású aknavető lehetőségeit kellene jobban kihasználni:

1. van hozzá gyártási technológiánk (ágyúhoz, hasonló űrméretben nincs! ),
2. alig vmivel nagyobb lőszer-súlyból lehet biztosítani az ágyúhoz hasonló sebességet --rakéta-póthajtással--,
3. a jóval kisebb gyorsulás miatt nagyságrendekkel egyszerűbb, olcsóbb a precíziós lőszerek gyártása,
4. van hazai gyártás( ! ),
5. az aknavető tud tarackként, aknavetőként, ágyúként viselkedni szélsőséges esetektől eltekintve, ahol az egyébként is jóval drágább ágyú is még drágább a spec. követelmény miatt,
6. a teljes gyártási, technológiai, termék-támogatási(support) folyamat hazai (semmi külföldi technológiai függőség, ami egy szint után politikai függőségé válik) !!!

Sok kihasználható előny, technikai, gazdasági, katonai szempontokból, amik egy része még erősíti egymást.
"Lassan" rájöhetnének már "jobban"!


.