Megjelent a Haditechnika folyóirat 2019/6-os száma.
Cikkajánlók:
Horváth Attila: Kína űrfegyverkezési kísérletei I. rész
Kína volt a világon a harmadik ország, amely demonstrálta műholdak megsemmisítésére alkalmazható képességeit. A 2007-es lelövést követően azonban keveset olvashattunk erről. A cikk áttekinti, milyen teszteket, kísérleteket hajtott végre Kína a különböző elfogási, megsemmisítési harceljárások megvalósítása érdekében. A cikk nem foglalkozik az elektronikai és kiberműveletekkel, kizárólag a (potenciálisan) kinetikus hatású pusztítóeszközökkel.
Zsig Zoltán: A Stryker harcjárműcsalád III. rész
A cikksorozat korábbi részeiben részletesen írtunk arról, hogy a Stryker harcjárműcsalád megújítása kapcsán számos technikai fejlesztés történt, többek között a haspáncélzat átépítése, az elektromos teljesítmény és a tűzerő növelése. A harmadik részben olvashatunk a védettség javítására irányuló törekvésekről, a csapatlégvédelemről, továbbá a harcjárműcsalád hadszíntéri áttelepíthetőségéről, rugalmasságáról, csak másként.
Zentay Péter: „Vitézek” a Vörös téren – Harckocsik és harckocsi támogatók IV. rész
Korszerű orosz haditechnikai eszközök az elmúlt évek moszkvai győzelem napi díszszemléin sorozatunk előző részében a T–14 Armata harckocsival, annak aktív védelmi rendszerével foglalkoztunk. A páncélos harcjármű bemutatását a robotizált géppuska-komplexum ismertetésével folytatjuk.
Zsitnyányi Attila: KOMONDOR – KÖNNYŰ PÁNCÉLVÉDETT BÁZISJÁRMŰ CSALÁD FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON I. rész
A HADITECHNIKA 2015/4 és a 2015/5. számaiban bemutatásra kerültek a GAMMA Zrt. által kifejlesztett és gyártott KOMONDOR, könnyű páncélvédettségű járműcsalád addig elkészült járművei, a fejlesztéshez vezető út, a megvalósítás fázisai, kihívásai és az eszközök általános harcászati-technikai jellemzői. Az elmúlt kilenc évben, az öt prototípusjármű megépítése során 12 páncéltest készült el. Jelen tanulmány bemutatja a fejlesztés szakaszait, az abban résztvevő fontosabb hazai és külföldi közreműködőket. Összefoglalja az eddig megvalósult KOMONDOR bázisjárművek és típusváltozatok főbb jellemzőit.
Dr. Both Előd – Schuminszky Nándor: A Szojuz űrhajó alternatívája II. rész
A múlt század ’60-as éveinek közepére, a szovjet rakétafölény ellensúlyozására egyre közelebbinek tűnt egy amerikai katonai űrállomás létrehozása a Gemini űrhajó felhasználásával. A tervekben felderítés, rakétabázisok, tengeralattjárók és más katonai objektumok megfigyelése szerepelt. A szovjetek, miután a holdra szállásért folytatott versenyt elveszítették, előtérbe helyezték űrállomás-programjuk megvalósítását.
M. Szabó Miklós: A Kárpát-csoport repülőcsoportja 1941. nyári-őszi harcaiból levont tapasztalatok
Az önálló magyar légierő számára az első igazi harci tapasztalatszerzést az 1941. nyári-őszi ukrajnai hadművelet jelentette. A Kárpát-csoport harcát támogató repülőcsoport először került tartósan harci viszonyok közé. A légierő vezérkara a szerzett tapasztalatokat folyamatosan feldolgozta és alkalmazta. A légierő parancsnoka ezek alapján, 1942 elején alapos „kiértékelést” készített mind a harcászati, mind a harcászati-technikai tapasztalatok általánosítása terén, amit felterjesztett a honvédelmi miniszterhez és a Honvéd Vezérkar főnökéhez további hasznosításra.
Cikkajánlók:
Horváth Attila: Kína űrfegyverkezési kísérletei I. rész
Kína volt a világon a harmadik ország, amely demonstrálta műholdak megsemmisítésére alkalmazható képességeit. A 2007-es lelövést követően azonban keveset olvashattunk erről. A cikk áttekinti, milyen teszteket, kísérleteket hajtott végre Kína a különböző elfogási, megsemmisítési harceljárások megvalósítása érdekében. A cikk nem foglalkozik az elektronikai és kiberműveletekkel, kizárólag a (potenciálisan) kinetikus hatású pusztítóeszközökkel.
Zsig Zoltán: A Stryker harcjárműcsalád III. rész
A cikksorozat korábbi részeiben részletesen írtunk arról, hogy a Stryker harcjárműcsalád megújítása kapcsán számos technikai fejlesztés történt, többek között a haspáncélzat átépítése, az elektromos teljesítmény és a tűzerő növelése. A harmadik részben olvashatunk a védettség javítására irányuló törekvésekről, a csapatlégvédelemről, továbbá a harcjárműcsalád hadszíntéri áttelepíthetőségéről, rugalmasságáról, csak másként.
Zentay Péter: „Vitézek” a Vörös téren – Harckocsik és harckocsi támogatók IV. rész
Korszerű orosz haditechnikai eszközök az elmúlt évek moszkvai győzelem napi díszszemléin sorozatunk előző részében a T–14 Armata harckocsival, annak aktív védelmi rendszerével foglalkoztunk. A páncélos harcjármű bemutatását a robotizált géppuska-komplexum ismertetésével folytatjuk.
Zsitnyányi Attila: KOMONDOR – KÖNNYŰ PÁNCÉLVÉDETT BÁZISJÁRMŰ CSALÁD FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON I. rész
A HADITECHNIKA 2015/4 és a 2015/5. számaiban bemutatásra kerültek a GAMMA Zrt. által kifejlesztett és gyártott KOMONDOR, könnyű páncélvédettségű járműcsalád addig elkészült járművei, a fejlesztéshez vezető út, a megvalósítás fázisai, kihívásai és az eszközök általános harcászati-technikai jellemzői. Az elmúlt kilenc évben, az öt prototípusjármű megépítése során 12 páncéltest készült el. Jelen tanulmány bemutatja a fejlesztés szakaszait, az abban résztvevő fontosabb hazai és külföldi közreműködőket. Összefoglalja az eddig megvalósult KOMONDOR bázisjárművek és típusváltozatok főbb jellemzőit.
Dr. Both Előd – Schuminszky Nándor: A Szojuz űrhajó alternatívája II. rész
A múlt század ’60-as éveinek közepére, a szovjet rakétafölény ellensúlyozására egyre közelebbinek tűnt egy amerikai katonai űrállomás létrehozása a Gemini űrhajó felhasználásával. A tervekben felderítés, rakétabázisok, tengeralattjárók és más katonai objektumok megfigyelése szerepelt. A szovjetek, miután a holdra szállásért folytatott versenyt elveszítették, előtérbe helyezték űrállomás-programjuk megvalósítását.
M. Szabó Miklós: A Kárpát-csoport repülőcsoportja 1941. nyári-őszi harcaiból levont tapasztalatok
Az önálló magyar légierő számára az első igazi harci tapasztalatszerzést az 1941. nyári-őszi ukrajnai hadművelet jelentette. A Kárpát-csoport harcát támogató repülőcsoport először került tartósan harci viszonyok közé. A légierő vezérkara a szerzett tapasztalatokat folyamatosan feldolgozta és alkalmazta. A légierő parancsnoka ezek alapján, 1942 elején alapos „kiértékelést” készített mind a harcászati, mind a harcászati-technikai tapasztalatok általánosítása terén, amit felterjesztett a honvédelmi miniszterhez és a Honvéd Vezérkar főnökéhez további hasznosításra.