Megjelent a Haditechnika 2019/4-es száma
Tartalom:
-Beköszöntő
-Gyarmati József: Az üzemfenntartás speciális katonai követelményei
-Dr. Németh András – Dr. Hegedűs Ernő – Wippelhauser András – Simó Réka: A katonai alkalmazású autonóm terepjáró járművek fejlesztésének egyes kérdései I. rész
-Bognár Eszter Katalin: A magyar határkerítés korszerűsítése felügyelet nélküli szenzorhálózatok alkalmazásával II. rész
-Tábi Levente: Az üreges töltetek fejlődése, alkalmazásuk a XXI. századi IED-támadások során I. rész
-Schuminszky Nándor: Verseny a Holdért – 50 év után IV. rész
-Zentay Péter – Gyarmati József: „Vitézek” a Vörös téren – Harckocsik és harckocsi támogatók II. rész
-Vincze Gyula: Az osztrák hadsereg lecserélte elöregedő csapatrádióit
-Zsig Zoltán: A Stryker harcjárműcsalád I. rész
-Ott István Dániel: Argentin tengeralattjárók az Atlanti óceánon III. rész
-Dr. Hegedűs Ernő – Szivák Petra: Az „Autonóm on- és off-road járművek katonai alkalmazhatóságának lehetőségei” című tudományos konferenciáról – részletesen
-Bárczy Pál – Bárczy Tamás – Szőke János: Hazai részvétel a Sentinel programban
-Kelecsényi István: A harcmezők „nagymacskái” – a Leopard 2-es harckocsicsalád II. rész
-Walther Terézia – Ott István Dániel: Haditechnikai bemutató Budaörsön
-Czirók Zoltán: Egy „Puma” vadászpilóta utolsó bevetése
Cikkajánló:
Gyarmati József: Az üzemfenntartás speciális katonai követelményei
Az előre jól tervezhető és költséghatékony gépüzemeltetés
alapfeltétele a megfelelően kialakított üzemfenntartási rendszer. Napjainkban egyre korszerűbb rendszerek irányítják a gépek fenntartásának egyes műveleteit. A vezérlésben jelentős szerep jut a diagnosztikának, és a vállalatirányitási
rendszerbe integrált karbantartás-irányító számítógépes megoldásoknak.
A korszerű karbantartási rendszereket mind szélesebb körben integrálják a vállalati hierarchiába. A cikk a tématerülethez tartozó fogalmak definícióiból, és a katonai üzemeltetés sajátosságaiból kiindulva azon feltételeket és követelményeket vezeti le, amelyek a katonai üzemfenntartási rendszer kialakításához szükségesek.
Dr. Németh András – Dr. Hegedűs Ernő – Wippelhauser András – Simó Réka: A katonai alkalmazású autonóm terepjáró járművek fejlesztésének egyes kérdései I. rész
Az autonóm közúti és terepjáró (on- és off-road) katonai járművek fejlesztése a haditechnikai K+F+I egyik ígéretes területe lehet.
A cikk – a polgári autonóm járműfejlesztésekre is kitérve – áttekinti a terepjáró autonóm katonai járművek fejlesztési eredményeit.
Bognár Eszter Katalin: A magyar határkerítés korszerűsítése felügyelet nélküli szenzorhálózatok alkalmazásával II. rész
A zöldhatáron biztosított folyamatos határellenőrzés nagy emberigényű, költséges feladat. A megfelelő szintű határvédelem elérése érdekében nem elég csupán a mostani megoldásokra támaszkodni, az emberi erő, fizikai akadályok és az intelligens jelzőrendszer mellett előnyös
lenne a technológia további vívmányainak adaptálása. A jelenlegi határvédelmi rendszer korszerűsítésének egy lehetséges módja a rendszer felügyelet nélküli szenzorhálózatokkal történő kiegészítése. A kétrészes cikk első része ismerteti a szenzortechnológia lényegét, a szenzoradatok tárolásában és feldolgozásában rejlő kihívásokat. A következő számunkban megjelenő második rész feltárja a szenzortechnológia határvédelemben történő alkalmazhatóságát a különböző nemzetközi példák tanulmányozása során leszűrt tapasztalatok mentén, majd vázolja a magyarországi alkalmazás lehetőségeit.
Tábi Levente: Az üreges töltetek fejlődése, alkalmazásuk a XXI. századi IED-támadások során I. rész
A magyar kutatás-fejlesztési törekvések a II. világháború
során több eredményt is hoztak. A Misnay–Schardin hatás alapján működő robbanótöltetek a páncélozott eszközök elleni legpusztítóbb fegyverrendszerek közé tartoznak. Napjaink fegyveres konfliktusaiban már nem csak a konvencionális erők tudnak ezen a hatáson alapuló fegyvereket alkalmazni, de az irreguláris erők is hatékony fegyvereket képesek előállítani, akár kereskedelmi forgalomban lévő anyagokból is. Ezek a „házilag” előállított eszközök olyannyira veszélyesek, hogy valós potenciáljukat csak külön kísérletekkel lehet feltárni.
Zentay Péter – Gyarmati József: „Vitézek” a Vörös téren – Harckocsik és harckocsi támogatók. Korszerű orosz haditechnikai eszközök az elmúlt évek moszkvai győzelem napi díszszemléin II. rész
A cikkben röviden áttekintjük az elmúlt évek moszkvai győzelem napi, május 9-i díszszemléin megjelent haditechnikai eszközöket és elemezzük néhány lényeges tulajdonságukat, képességeiket. A második részben a harckocsikat és harckocsi támogatókat mutatjuk be a 2017-18-as díszszemlékről.
Vincze Gyula: Az osztrák hadsereg lecserélte elöregedő csapatrádióit
Az osztrák Bundesheer az elmúlt évtizedben CONRAD digitális rádiórendszerre cserélte analóg harcászati csapatrádióit. A CONRAD rádiókommunikációs rendszer egy high-tech technológia, amelyet biztonságos beszéd- és adatkommunikációs képesség, valamint felhasználóbarát kezelés jellemez.
Zsig Zoltán: A Stryker harcjárműcsalád
ÖSSZEFOGLALÁS: Az utóbbi néhány évben többször megfordultak Magyarországon az amerikai hadsereg Stryker típusú harcjárművei, hogy más NATO tagállamokkal közös hadgyakorlatokon vegyenek részt. A Stryker harcjárműcsaládra épülő új dandár-harccsoport állományában a típus több különböző változatát rendszeresítették.
KULCSSZAVAK: US Army, Stryker harcjárműcsalád, gumikerekes lövészpáncélos, tűzvezető jármű, légideszant képesség
Ott István Dániel: Argentin tengeralattjárók az Atlanti-óceánon
Az argentin tengeralattjáró fegyvernem történetének összefoglalása az ARA SAN JUAN (S 42) utolsó útjáig
A cikk aktualitását az Atlanti-óceánon eltűnt ARA SAN JUAN (S 42) tengeralattjáró roncsának megtalálása adja. A kereséssel megbízott Ocean Infinity magáncég több, mint 800 méterrel a víz alatt fedezte fel. Az még mindig rejtély, hogy mi okozta a 44 fős legénység halálával járó haváriát. Az argentin tengeralattjáró fegyvernem nagy múltra tekint vissza.
Egységei eddig baleseteknek nem, de fegyveres konfliktusoknak többször is részesei voltak, például a Beagle incidensben vagy az ismertebb falklandi háborúban. Az argentin baleseten kívül szó lesz még az elmúlt ötven évben a „nyugati világban” rendszeresített hagyományos meghajtású, tehát dízelelektromos tengeralattjárókkal történt szerencsétlenségekről is.
Schuminszky Nándor: Verseny a Holdért – 50 év után
Szovjet tervek a rajzasztalon IV. rész
Az ötven évvel ezelőtt, a XX. század ’60-as éveinek végén megvalósult holdutazások kulcsa a korábbiaknál nagyságrenddel nagyobb hordozórakéta kifejlesztése volt, ami biztonsággal a Hold felé vezető pályára állíthatta az Apollo űrhajókat. Az épp hatvan évvel ezelőtt alapított NASA, 1961–1968 között a feladat egy részét teljesítette a Saturn hordozórakétacsalád, illetve a Saturn V rakéta megalkotásával – embereket juttatott Hold körüli pályára. A sikerhez azonban kudarcok és tragédiák sora vezetett.
Bárczy Pál – Bárczy Tamás – Szőke János: Hazai részvétel a Sentinel programban
Az Európai Unió nagyszabású Copernicus programja minőségi előrelépést hoz a földmegfigyelés területén. A Sentinel–2 négy műholdjának 13 csatornája lehetővé teszi a vegetáció változásainak követését. Miskolci kutatók 2009 és 2017 között sikeresen vettek részt mind a négy műhold mechanikai-termikus alkatrészeinek a tervezésében, tesztelésében és építésében. A cikk kitér a munka rendkívüli műszaki kihívásaira. Az elért siker fontos a magyar űripar pozicionálása és továbbfejlődése szempontjából.
Walther Terézia – Ott István Dániel: Haditechnikai bemutató Budaörsön Képriport.
A Magyar Honvédelem Napja alkalmából rendezett látványos, nagyszabású, haditechnikai és légi bemu tatót a Magyar Honvédség 2019. május 18–19-én. A kétnapos eseményen a Budaörsi Repülőtérre több mint 70 ezer ember látogatott ki. Az érdeklődők megtekinthették és kipróbálhatták a Honvédség által használt, és nemrég beszerzett különböző technikai eszközöket. A toborzósátor sok fiatalt vonzott, és a rendezvényen változatos programokkal igyekeztek felhívni a figyelmet a hazáért való szolgálat fontosságára.