A Szu-25 egy szubszonikus gép volt, egyszerű hajtóművel (igaz 2 db), variaszárny nélkül. Ráadásul a magyar Szu-22M3 R-29 hajtóművel elvileg olcsóbb kellett legyen, mint az M4 Ljulka AL-21F hajtóművel (amely egyesek szerint a vietnami F-4 roncsokból kinyert GE J79 másolata volt, és igen drága volt szovjet viszonylatban, csak a Szu-24 kapta meg, meg a Szu-17M (az exportváltozatokat leszámítva). A mi Szu-22-eseink egy exportváltozaton alapultak, mert mi direkt R-29-essel akartuk a gépeket, mivel a MiG-23-ban is az volt (csak persze a valóságban nem volt csereszabatos a két gépbe készült R-29 verzió). A szovjetek túl nagy fogyasztása miatt nem tartották elfogadhatónak az R-29-et a saját gépeikbe, az arabokhoz mentek csak ezekkel, meg hozzánk.
A BMP-2 tudtommal gyakorlatilag csak abban különbözik a BMP-1-től, hogy kétszemélyes tornyot kapott gépágyúval az 1-es egyszemélyes tornya és 73mm-es HSN lövege helyett.
1986-ban a táblázatban lévő eszközök egy részét már nem gyártották, korábbról származó árak lehetnek, esetleg használt pl. T-55-öst lehetett volna venni a feltüntetett árért.