Magyar Néphadsereg

[Terminator]

Dunaújváros, 1989. március 9. Kiszolgált, PT-76-os úszóképes könnyű harckocsit hoz egy KRAZ 256-os, háromtengelyes, trélerrel szerelt katonai teherautó a Dunai Vasműbe. A Magyar Néphadsereg fegyverzetcsökkentési programjának megfelelően 35 kiszolgált harcjárművet, illetve katonai szállítójárművet adott el ócskavasáron a honvédség a Dunai Vasműnek. Az obsitos járművek többségét beolvasztják. MTI Fotó: Bárándi István

Dunaújváros, 1989. március 9. Kiszolgált, BMP-1 típusú, úszóképes gyalogsági harcjárművet emel le egy KRAZ 256-os, háromtengelyes, trélerrel szerelt katonai teherautóról a híddaru, a Dunai Vasműben. A Magyar Néphadsereg fegyverzetcsökkentési programjának megfelelően 35 kiszolgált harcjárművet, illetve katonai szállítójárművet adott el ócskavasáron a honvédség a Dunai Vasműnek. Az obsitos járművek többségét beolvasztják. MTI Fotó: Bárándi István

 

[Terminator]

Ezek PT-76 kétéltű harckocsik a képen.

Akkor 3-ból 1-szer találta el a típust a képaláírásban...

 

[Flexus]

Akkor 3-ból 1-szer találta el a típust a képaláírásban...

Igen, az utolsó is PT-76

 

[honved]

Akkor 3-ból 1-szer találta el a típust a képaláírásban...

BMP-1-ből 500 db körül lehetett a Néphadseregnek. Amit mind hadrendben tartott a Honvédség, egészen az ominózus hadrendből történő idétlen kivonásig. Most épp emiatt nincs folytonosság, mert egy db IFV sincs a hadrendben. Bármennyire elavult ma már, ahol még van, ott hadrendben is maradt, mert messze célszerűbb harckocsikkal együtt használni, mint gumikerekes BTR-t. Látható még az oroszok is használják, illetve NATO oldalon Cseh, Szlovák, vagy a Lengyel haderő.

 

[Terminator]

Kecskemét, 1968. május 26. Helikopterek bemutatója a nemzetközi repülőnapon. A Kecskemét város fennállásának 600. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi eseménysorozaton nemzetközi repülőbemutatót tartottak. A helikopterek Mil Mi-1-es típusok. Az első példányok 1961 nyarán érkeztek Kecskemétre, 1964-ig összesen 24 darabot kapott Magyarország. Futárfeladatok mellett sebesültszállítást (a gép oldalára függesztett speciális gondola segítségével) is végeztek ezzel a típussal. A hadsereg kötelékéből a Belügyminisztériumhoz átkerült két gép légirendészeti és határőrizeti feladatokat is ellátott. MTI Fotó: Szebellédy Géza

1971. szeptember 16. A Scud-A rakétát elhelyezik a ZIL-135 hordozójárművön a Magyar Néphadsereg szárazföldi csapatai rakéta alegységeinek éles rakétaindítással egybekötött harcászati gyakorlatán. A Magyar Néphadsereg egyik legkomolyabb fegyvere volt a „Scud-rakétaként” ismert, atomtöltet célbajuttatására is alkalmas harcászati fegyver. Nálunk csak gyakorló fejek voltak hozzá rendszeresítve. MNVKF (Magyar Néphadsereg Vezérkarának Főnöke). MTI Fotó: Friedmann Endre

1971. szeptember 16. Kilövés előtt ellenőrzik a rakétát a Magyar Néphadsereg szárazföldi csapatainak rakéta alegységei egy éles indítással egybekötött harcászati gyakorlaton. A 60-as évek végétől az Magyar Néphadsereg önálló és a szövetségesekkel közös gyakorlatai meghatározott rendszerben zajlottak le. A szárazföldi csapatoknál a zászlóaljak nyolchavonta, az ezredek általában évente, az állandó készenlétű hadosztályok ötévente kétszer, a hosszabb készenlétű hadosztályok ötévente egyszer hajtottak végre harcászati gyakorlatokat. MTI Fotó: Friedmann Endre

Budapest, 1976. augusztus 20. A Honvédség harci járműveinek felvonulása a Dunán, a Parlament előtt, az Alkotmány ünnepén. Balra, a háttérben a Margit-híd. A korábbi tradícióra épülve, a második világháborút követő években folytatódtak az augusztus 20-i ünnepségek olyan hagyományai, mint szórakoztató műsorok, melyek repertoárja a hatvanas évek közepén bővültek látványosan, többek között légi- és viziparádéval. Augusztus 20-a, 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. MTI Fotó: Németh Ferenc

Budapest, 1985. április 4. Rakétaszállító harckocsik felvonulása az április 4-ei (1950 és 1989 között állami ünnep) katonai díszszemlén a Felvonulási téren (2006 után Ötvenhatosok tere). 1950–1989 között „Felszabadulás ünnepe” néven állami ünnepnap Magyarországon. MTI Fotó: Németh Ferenc

 

[Pista a hegyről]

Budapest, 1985. április 4. Rakétaszállító harckocsik felvonulása az április 4-ei (1950 és 1989 között állami ünnep) katonai díszszemlén a Felvonulási téren (2006 után Ötvenhatosok tere). 1950–1989 között „Felszabadulás ünnepe” néven állami ünnepnap Magyarországon. MTI Fotó: Németh Ferenc

Tudom te csak átmásoltad a szöveget de hogy pontosan legyünk a "Rakétaszállító harckocsik" 2K11 Krug közepes hat. csapatlégvédelmi rakéták

 

[Terminator]

Borsits László nyugállományú vezérezredes: Aki aktív részese volt a honvédségi rendszerváltás levezénylésének...

 

[Allesmor Obranna]

Ritka fotók a csepeli Nyevákról:

Katonai kérdés - 40 éves a magyar légvédelem - Rakétaalakulat

Riadókészültség a Budapest védelmét ellátó Csepel-szigeten állomásozó S-125 Neva légvédelmi rakétaütegnél.

archivum.mtva.hu

 

[molnibalage]

Ritka fotók a csepeli Nyevákról:

Katonai kérdés - 40 éves a magyar légvédelem - Rakétaalakulat

Riadókészültség a Budapest védelmét ellátó Csepel-szigeten állomásozó S-125 Neva légvédelmi rakétaütegnél.

archivum.mtva.hu

Mármint a tököli reptér védelmét adó?

 

[Allesmor Obranna]

Mármint a tököli reptér védelmét adó?

Igen, úgy tudom, ezek az Autógyár mögötti területen operáltak.

 

[molnibalage]

Igen, úgy tudom, ezek az Autógyár mögötti területen operáltak.

Tuti? Sose hallottam erről.
A szigethalmi Nyeva ugye a Bp körüli tűzrendszer része volt.

A "Ruszki Domb" Miklós és a retér között az csak egy radar volt.
Ez lett volna a reptér Nyevája?
De az meg nem lehet, mert azok tudtommal soha nem kapták meg a négyes indítót

A fentrol.hu felvételeket a szigethalmi TÁS ki van takarva, de csak 1979-es fotón, 1976-ban nem, mert akkor ugye nem volt még Nyeva.

De az Autógyár mögötti terület meg soha nincs kitakarva.

1990-es, nincs satír.

1990-0115-3413 - Taksony

Nézd mit találtam: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/233155

www.fentrol.hu

Amikor a szigethalmi TÁS meg össze van firkálva.

1990-0115-3389 - Szigethalom

Nézd mit találtam: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/233131

www.fentrol.hu

Szerintem valaki csak félreértette és ez a szigethalmi TÁS.

 

[Allesmor Obranna]

Valahol itt:

(47.3260000, 19.0181561)

 

[molnibalage]

Valahol itt:

(47.3260000, 19.0181561)

Ez nem pontos, de ez a szigethalmi TÁS. Ez inkább Szigethalom mögött/előtt van, mint a Csepel Autógyár.
Amúgy nem igazán értem, hogy a mögötte levő erős terület hogyan nem épült be.
Mi van még ott, hogy mai napig már a kerítéséig és a város, de egy tök üres területen nem történik semmin kb. 50 éve...

 

[honved]

Lőszer bemálházás, T-55 harckocsiba.

 

[honved]

Egy utalt alakulat, póló hátán... A szombathelyi dandár laktanyájában, egykoron ott voltak a mélységi felderítők is. Szolnok és Győr mellett. Bár kétség kívül, a szolnoki volt a leghíresebb. Nem kis részben Furkó Kálmán révén.

 

[Negan]

A hidegháború egy agyrém volt. Nálunk, Szombathelyen, a HKSZ begyakorláskor talán 30 perc volt arra, hogy a riadó elhangzása után tokkal, vonóval, elhagyjuk a laktanyát. Megkoptak már az emlékeim, hogy mikor, mennyire sikerült ez, amikor HKSZ volt. Nagyjából elég gyorsan ment, minden, de nem tudom a normaidőt hogy tartottuk. Mivel mindenki tudta mi a dolga, mit csináljon, hova kell mennie. A harcjárművek hadrafoghatósága ott nagyságrenddel jobb volt mint ma a Honvédség régi orosz vasai tekintetében ami van. Minden harcjárművünk működött, ha jól emlékezem vissza. Az M zárolt technikába a lőszerjavadalmazás is benne volt teljesen feltöltve. A vezetők csak az indító akkumulátorokat vitték le, mikor riadó volt, mert azokat a fegyverszobában tároltuk. Figyelembe véve egy dandár méretet, szerintem egész jól működött a rendszer. Hülyeségnek éreztük persze, hogy pillanat alatt atomháború lesz és perceken múlik minden, mikor hagyjuk el a laktanyát. Ma már annak tudatában ,hogy Szombathely is atomcélpont volt, lehet nem volt akkora hülyeség, mint akkor gondoltuk fiatalon. Kivonulás a dandár várakozó állásba történt, szemben az osztrák határral, ahhoz elég közel. Talán 30 km-re Szombathelytől, a váti erdő mélyére. Ahol az erdei utak mentén, adott távolságban ki voltak vágva a fák, harcjármű méretben. Megvolt a beálló helye mindennek, bár már nem pontosan emlékszem minden részletre. Hogy itt megúsztuk volna, a várost ért esetleges atomcsapást, hát passz. ...

Minutman ICBM reppideje volt a mérce-persze falsul.Egyrészt kb halottnak a csók eset-1-2 napig fent tudtátok volna tartani a harcképességet,de minek?Nem lett volna miért harcolni.
Másrészt akkoriban a Pershing rakéta lett volna a közeli katonai célpontokra az elsőcsapás mérő eszköz-még az akucipelésnél tartottatok volna a villanáskor...
Viszont ez a képesség,a MAD volt az oka,hogy nem kellett élesben akut cipelni.

 

[blogen]

Hogy itt megúsztuk volna, a várost ért esetleges atomcsapást, hát passz. ...

Nem a várost érte volna, hanem a laktanyát direktbe. Nagyon kevés nukleáris fegyver volt városok ellen irányozva, ezek szinte mind az ellenséges közigazgatás központjai voltak, fővárosok jobbára. Csak az ötvenes években voltak városcélpontok, amikor még örültek, ha interkontinentális léptékben egy várost eltaláltak, aztán ezen gyorsan változtatott a navigációs rendszerek fejlődése révén a ballisztikus rakéták szórása elfogadható lett kisebb célok támadására is és onnantól a városok fölösleges támadása lekerült a napirendről, helyüket laktanyák, gyárak, közlekedési csomópontok vették át.

 

[kamm]

Minutman ICBM reppideje volt a mérce-
Másrészt akkoriban a Pershing rakéta lett volna

Spoiler: Vicces videó / mém

 

[Rferi66]

A hidegháború egy agyrém volt. Nálunk, Szombathelyen, a HKSZ begyakorláskor talán 30 perc volt arra, hogy a riadó elhangzása után tokkal, vonóval, elhagyjuk a laktanyát. Megkoptak már az emlékeim, hogy mikor, mennyire sikerült ez, amikor HKSZ volt. Nagyjából elég gyorsan ment, minden, de nem tudom a normaidőt hogy tartottuk. Mivel mindenki tudta mi a dolga, mit csináljon, hova kell mennie. A harcjárművek hadrafoghatósága ott nagyságrenddel jobb volt mint ma a Honvédség régi orosz vasai tekintetében ami van. Minden harcjárművünk működött, ha jól emlékezem vissza. Az M zárolt technikába a lőszerjavadalmazás is benne volt teljesen feltöltve. A vezetők csak az indító akkumulátorokat vitték le, mikor riadó volt, mert azokat a fegyverszobában tároltuk. Figyelembe véve egy dandár méretet, szerintem egész jól működött a rendszer. Hülyeségnek éreztük persze, hogy pillanat alatt atomháború lesz és perceken múlik minden, mikor hagyjuk el a laktanyát. Ma már annak tudatában ,hogy Szombathely is atomcélpont volt, lehet nem volt akkora hülyeség, mint akkor gondoltuk fiatalon. Kivonulás a dandár várakozó állásba történt, szemben az osztrák határral, ahhoz elég közel. Talán 30 km-re Szombathelytől, a váti erdő mélyére. Ahol az erdei utak mentén, adott távolságban ki voltak vágva a fák, harcjármű méretben. Megvolt a beálló helye mindennek, bár már nem pontosan emlékszem minden részletre. Hogy itt megúsztuk volna, a várost ért esetleges atomcsapást, hát passz. ...

Én első időszakban a laktanya biztosító csoportban voltam. 13 vagy 14 perc volt a normaidő a riadótól addig, hogy leérjünk a telephelyre a gépekhez és elinduljunk. Az irányzóknak és a sofőröknek meg 3 perccel kevesebb. Mindezt akkor is tudni kellett, ha moziban voltunk a CSMO -ban.

Olyanra én sem emlékszem, hogy bármilyen technika ne működött volna. Ha elromlott, akkor azonnal megjavították. A BMP-kel kevés gond volt. A teherautókkal sokkal több, emiatt mindenhova úgy mentünk, hogy a sor végén jött egy műhelykocsi.

 

[kamm]

A hidegháború egy agyrém volt. Nálunk, Szombathelyen, a HKSZ begyakorláskor talán 30 perc volt arra, hogy a riadó elhangzása után tokkal, vonóval, elhagyjuk a laktanyát.

Jugo haboru: 10 perc (Siklos, dedikalt szazad)