Ugyan határőrség, de ide rakom, nem láttam topicot neki.
80-as évek, H-63 jelző telepítése a nyugati határon.
80-as évek, H-63 jelző telepítése a nyugati határon.

![]()
1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal
Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974
Itt a képe az érdekesség az uszály. Nem is tudtam eddig, hogy ez is volt a Néphadseregnek egykoron.
Egyébként, ez a magyar uszály, konkrétan milyen típus lehetett ? Ránézésre, egy háborús német uszály koppintásnak érzem, csak kisebb.
Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?
Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.
Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.
| ||
|
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.
Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.
Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.
Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.
Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).
A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.
Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.
A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:
A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.
Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.
Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"
Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.
![]()
Amerika 15 atombombát szánt Magyarországnak, amit a Szovjeteknek is köszönhettünk volna
A Szovjet “felszabadítók” a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott volna Magyarországnak. Toborzás! Október 17-én induló alapkiképzés a Farkasoknál! Részletek a...szentkoronaradio.com
Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.
Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.
Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.
Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.
Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).
A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.
Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.
A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:
A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.
Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.
Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"
Gondolom ugyan az a kutatási anyag.Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..