Magyar Néphadsereg

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 563
20 317
113
Ugyan határőrség, de ide rakom, nem láttam topicot neki.

80-as évek, H-63 jelző telepítése a nyugati határon.

260666528_4966509546716405_8150755500364022936_n.jpg
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
22 004
73 009
113
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

Hortator

Well-Known Member
2019. június 27.
1 006
3 720
113
c_nek19740705005.jpg

1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal

Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 389
11 492
113

Belenéztem. Mindjárt a pc fejvédőkkel kezdődik a lap.
Erről persze eszembe jutott 78-79, Kalocsa, Forradalmi ezred.
Hk. rádióműszerészként rengeteg fejvédőt javítottam. A sok tápos a pszh-k ban mindig összetaposta, olajsár, stb.
Kiadták, hogy a mindenki hozza fejvédőjét a műhelyben, kigomboltuk a mikrofon-fejhallgatót, rendbe tettük, a fejvédőt meg kimoshatta a honvéd et.
Hát volt ott minden. Nem egyszer találtam a gégemikrofon helyén fából kifaragva, méretpontosan, a csavarok is szépen belehajtva, tökéletes másolatokat ! :)
Vitték a gyerekek gitár pick-up. nek! :)
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 563
20 317
113
c_nek19740705005.jpg

1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal

Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974

Itt a képe az érdekesség az uszály. Nem is tudtam eddig, hogy ez is volt a Néphadseregnek egykoron.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 643
37 095
113
Egyébként, ez a magyar uszály, konkrétan milyen típus lehetett ? Ránézésre, egy háborús német uszály koppintásnak érzem, csak kisebb.

Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 563
20 317
113
Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?

Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

ZsoltHun

Well-Known Member
2018. október 26.
863
2 371
93
Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.

Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.
 

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
4 212
13 728
113
Ez a CSS 1, de a fórumtárs a hasonló kérdésemre leírta, hogy nem ezek lennének a fő szállítók, hanem a dunai kompok lennének bevonultatva.
 
  • Tetszik
Reactions: honved

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
4 212
13 728
113
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.

Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.

Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.

Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).

A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.

Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.

A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:

A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.

Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.


Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 643
37 095
113
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.

Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.

Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.

Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).

A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.

Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.

A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:

A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.

Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.


Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.

 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
T

Törölt tag 1945

Guest
Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.


Ez a lista az ötvenes évek közepéről származik, még az U2-es berepülések előttről, így pontosabb célkiosztásuk még nem volt.
Amúgy, a 80-as évek elejére az összes szovjet használatú betonos reptéren (Kalocsát kivéve) épült megerősített (atombiztos) spec. fegyver tároló.
 
M

molnibalage

Guest
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.

Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.

Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.

Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).

A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.

Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.

A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:

A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.

Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.


Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"
Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
T

Törölt tag 1945

Guest

A Tiszán épített hadihid.
A Tranzit '86-nak voltak látványos (PR) elemei is. Okkal.
Ezek egyike volt a Tiszán, Lakitelektől északra épített szovjet katonai hídkészletből, szovjetek által épített vasúti híd.

Amíg a magyar TS uszályhidat a Dunán 1980-1984 között építették fel többször is, a szovjet (T-41 jelű) hadihidat pedig csak egyetlen egyszer építették fel 1986-ban a Tiszán pár napra.