Magyar Néphadsereg

Ugyan határőrség, de ide rakom, nem láttam topicot neki.

80-as évek, H-63 jelző telepítése a nyugati határon.

260666528_4966509546716405_8150755500364022936_n.jpg
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
c_nek19740705005.jpg

1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal

Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974
 

Belenéztem. Mindjárt a pc fejvédőkkel kezdődik a lap.
Erről persze eszembe jutott 78-79, Kalocsa, Forradalmi ezred.
Hk. rádióműszerészként rengeteg fejvédőt javítottam. A sok tápos a pszh-k ban mindig összetaposta, olajsár, stb.
Kiadták, hogy a mindenki hozza fejvédőjét a műhelyben, kigomboltuk a mikrofon-fejhallgatót, rendbe tettük, a fejvédőt meg kimoshatta a honvéd et.
Hát volt ott minden. Nem egyszer találtam a gégemikrofon helyén fából kifaragva, méretpontosan, a csavarok is szépen belehajtva, tökéletes másolatokat ! :)
Vitték a gyerekek gitár pick-up. nek! :-)
 
c_nek19740705005.jpg

1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal

Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974

Itt a képe az érdekesség az uszály. Nem is tudtam eddig, hogy ez is volt a Néphadseregnek egykoron.
 
Egyébként, ez a magyar uszály, konkrétan milyen típus lehetett ? Ránézésre, egy háborús német uszály koppintásnak érzem, csak kisebb.

Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?
 
Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?

Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.

Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.
 
Ez a CSS 1, de a fórumtárs a hasonló kérdésemre leírta, hogy nem ezek lennének a fő szállítók, hanem a dunai kompok lennének bevonultatva.
 
  • Tetszik
Reactions: honved
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.

Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.

Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.

Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).

A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.

Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.

A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:

A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.

Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.


Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.

Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.

Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.

Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).

A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.

Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.

A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:

A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.

Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.


Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.

 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.


Ez a lista az ötvenes évek közepéről származik, még az U2-es berepülések előttről, így pontosabb célkiosztásuk még nem volt.
Amúgy, a 80-as évek elejére az összes szovjet használatú betonos reptéren (Kalocsát kivéve) épült megerősített (atombiztos) spec. fegyver tároló.
 
Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"
2021 LEGJOBBJAI (3/10)
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost.

Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.

Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.

Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).

A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.

Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.

A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:

A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.

Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.


Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"
Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

A Tiszán épített hadihid.
A Tranzit '86-nak voltak látványos (PR) elemei is. Okkal.
Ezek egyike volt a Tiszán, Lakitelektől északra épített szovjet katonai hídkészletből, szovjetek által épített vasúti híd.

Amíg a magyar TS uszályhidat a Dunán 1980-1984 között építették fel többször is, a szovjet (T-41 jelű) hadihidat pedig csak egyetlen egyszer építették fel 1986-ban a Tiszán pár napra.