Az általánosítás volt buta dolog a parancsnok részéről. Az akkori viszonyokban, az társadalom egészében volt az alkoholizmus és a munkahelyi lopás, mint az életvitel része. Nem mindenki, logikus. Talán nem is lett volna kirívó a Néphadseregben tapasztaltak, ha nem fordul meg ott a társadalom férfi tagjainak a zöme, lényegében mindenki. Valamint az a haderő nem a haza védelmére volt hivatott elsősorban, hanem úgy gondolta a nép, hogy a szovjet birodalmi érdekek oltárán feláldozható valaminek kell tekinteni. Így is volt lényegében. Kivéve talán pont a hivatásos állományt, akik jelentős része szerintem hitt a kommunizmusban, még a 80-as évek végén is. Biztos vagyok benne hogy a negatív megítélésnek csak egy szelete az alkoholfogyasztás akkori mértéke. Inkább a társadalom a kommunista rendszert utálta miközben annak kiszolgálójának tekintette a Néphadsereget és a benne szolgáló hivatásosokat is. Itt van a kutya elásva, úgy gondolom, nem abban, hogy ki mennyit ivott, vagy nem ivott, akkor. A civil munkahelyeken is ugyan úgy ittak akkoriban. Egyszerűen rühellte mindenki azt a rendszert és kiszolgálóit. Kivéve akik meggyőződésből voltak azok amik, vagy kiszolgálták a rendszert és ebből megéltek. Viszont az akkori viszonyok miatt meglévő félelem okán, ezt a szemükbe nem mondta senki, ezért hihették hogy ők milyen fasza gyerekek.
