Ez két, sőt három külön téma. Mármint az Antall-kormány működésének honvédelmi szemlélete, aminek része a "körkörös védelem" elve, - ez az
elmélet (amiről a Leopard topikban írtam), aztán az már más téma, hogy az elméletből mi valósult meg a
gyakorlatban, az pedig már egy harmadik, hogy mit alakítottak a következő kormányok, pontosabban hogyan erodálódott el kezeik alatt a Honvédség.
Hogy a hidegháborús arzenált csökkenteni kellett, ahhoz kétség sem fér. A térségben nemcsak fölösleges, de veszélyes is volt a felhalmozott fegyverek mennyisége és a felduzzasztott hadseregek létszáma. Ugyanakkor nem csak a méreteket, az egész szervezetet is újra kellett szervezni, Néphadseregből Honvédséggé alakítani át. Az 1991-ben megfogalmazott célok szerint:
"...ki kell alakítani egy módosított területi eloszlású, egyszerűbb irányítási rendszerű, az új struktúrának megfelelő anyagi-technikai ellátottságú védelmi jellegű haderőt."
Ennek az átalakítási tervnek volt a fedőneve a GERECSE, ami azonban nem volt előzmények nélküli koncepció, az 1987-ben elkezdett átszervezés (RUBIN), 1989-ben új irányt vett (BAKONY) folytatása volt, bár sokszor módosították, és végül GAMMA néven fejeződött be 1993 elejére.
Miközben az ország gazdasága megroppant és a védelmi költségvetés felére-kétharmadára zuhant, világos volt, hogy bár
"A honvédség mennyiségileg rendelkezik az alaprendeltetésének ellátáshoz szükséges főbb fegyverrendszerekkel, technikai eszközökkel és anyagi készletekkel. Ugyanakkor a rendszerben lévő eszközök döntő többségének korszerűségi szintje elmarad a mai követelményektől, mintegy 60%-a pedig technikailag elhasználódott, üzemideje vége felé jár."
Ezért maradt a régi (és azóta is jellemző) félmegoldás, azaz a tervezett új haditechnika bevezetésével párhuzamosan a régit is rendszerben tartani és csak fokozatosan kivonni.
Alig ismert adat, hogy míg az új kormány a békelétszámot az addigi 120 ezerről 90 ezerre (majd nagyjából 70 ezerre) kívánta csökkenteni, addig a korábban előirányzott háborús létszámot 300 ezerről 350 ezerre növelte volna - ezzel ellensúlyozva, hogy egy instabillá váló biztonságpolitikai környezetben maradt magára az ország (melynek a VSZ már, a NATO még nem jelent védelmet).
Az alábbi alapos tanulmány bőséges adattára a témának:
http://www.mek.oszk.hu/20200/20247/20247.pdf
Meglátásom szerint az Antall-kormány alapvetően nem állt rosszul a katonai kérdéshez, koncepciójának gyakori módosítására részben a biztonságpolitikai helyzet kiszámíthatatlansága, részben az anyagi lehetőségek drasztikus romlása nyújt érthető magyarázatot. Miközben 18-ról 12 hónapra csökkentették a sorkatonai szolgálat időtartamát, 28 db. MiG-29 formájában erősítették a honvédelmi képességeket. A haderő ijesztő és esetenként szégyenletes lepusztítása emlékeim szerint a későbbi kormányokhoz köthető.