Magyar Néphadsereg

[honved]

Ugyan határőrség, de ide rakom, nem láttam topicot neki.

80-as évek, H-63 jelző telepítése a nyugati határon.

 

[honved]

Vízi átkelés.

 

[Pogány]

 

[Hortator]

1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal

Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974

 

[gergo55]

Hungarian "Cold War" Collection 1945 - 1990 - Page 16

update: picked up my second Hungarian tankers helmet (winter version), this one is dated 1965, size 59-60. 100% complete, incl. throat-microphone: and current photos of Hungarian tankers - t

www.warrelics.eu

Belenéztem. Mindjárt a pc fejvédőkkel kezdődik a lap.
Erről persze eszembe jutott 78-79, Kalocsa, Forradalmi ezred.
Hk. rádióműszerészként rengeteg fejvédőt javítottam. A sok tápos a pszh-k ban mindig összetaposta, olajsár, stb.
Kiadták, hogy a mindenki hozza fejvédőjét a műhelyben, kigomboltuk a mikrofon-fejhallgatót, rendbe tettük, a fejvédőt meg kimoshatta a honvéd et.
Hát volt ott minden. Nem egyszer találtam a gégemikrofon helyén fából kifaragva, méretpontosan, a csavarok is szépen belehajtva, tökéletes másolatokat !
Vitték a gyerekek gitár pick-up. nek!

 

[honved]

1974. július 5. D-442 VSFUG (Vegyi Sugár Felderítő Úszó Gépkocsi) páncélozott szállító harcjármű halad a katonai teherszállító uszály rakterébe a rakpartról. A FUG hátulján a vegyi-sugármentesített szakaszok kitűzésére szolgáló jelzőzászlók láthatók. Bal szélen a forgalomirányítást végző honvéd nyári gyakorló öltözetben, gépkarabéllyal, tártáskával. MTI Fotó: Manek Antal

Innen: Ritkán látható történelem - Színes mindennapok - 1974

Itt a képe az érdekesség az uszály. Nem is tudtam eddig, hogy ez is volt a Néphadseregnek egykoron.

 

[enzo]

Itt a képe az érdekesség az uszály. Nem is tudtam eddig, hogy ez is volt a Néphadseregnek egykoron.

LST

 

[honved]

LST

Egyébként, ez a magyar uszály, konkrétan milyen típus lehetett ? Ránézésre, egy háborús német uszály koppintásnak érzem, csak kisebb.

 

[enzo]

Egyébként, ez a magyar uszály, konkrétan milyen típus lehetett ? Ránézésre, egy háborús német uszály koppintásnak érzem, csak kisebb.

Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?

 

[honved]

Mondjuk inkább LCT, az LST-k azok sokkal nagyobbak voltak.
Német MFP bárkára gondolsz?

Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.

 

[ZsoltHun]

Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.

Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.

 

[ZsoltHun]

Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.

Megvan, itt volt téma:

https://forum.htka.hu/threads/magyar-folyami-erok.1764/page-3#post-1024873

 

[Giskard]

Ez a CSS 1, de a fórumtárs a hasonló kérdésemre leírta, hogy nem ezek lennének a fő szállítók, hanem a dunai kompok lennének bevonultatva.

 

[Giskard]

Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"

2021 LEGJOBBJAI (3/10) Atomfegyverek Magyarországon

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt. Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai. Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát). A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult. Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította: A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik. Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül. Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

 

[enzo]

Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"

2021 LEGJOBBJAI (3/10) Atomfegyverek Magyarországon

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt. Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai. Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát). A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult. Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította: A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik. Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül. Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.

Amerika 15 atombombát szánt Magyarországnak, amit a Szovjeteknek is köszönhettünk volna

A Szovjet "felszabadítók" a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott…

szentkoronaradio.com

 

[Törölt tag 1945]

Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.

Amerika 15 atombombát szánt Magyarországnak, amit a Szovjeteknek is köszönhettünk volna

A Szovjet "felszabadítók" a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott…

szentkoronaradio.com

Ez a lista az ötvenes évek közepéről származik, még az U2-es berepülések előttről, így pontosabb célkiosztásuk még nem volt.
Amúgy, a 80-as évek elejére az összes szovjet használatú betonos reptéren (Kalocsát kivéve) épült megerősített (atombiztos) spec. fegyver tároló.

 

[molnibalage]

Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"

2021 LEGJOBBJAI (3/10) Atomfegyverek Magyarországon

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt. Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai. Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát). A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult. Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította: A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik. Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül. Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.

 

[Giskard]

Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.

Gondolom ugyan az a kutatási anyag.

 

[blogen]

 

[Törölt tag 1945]

A Tiszán épített hadihid.
A Tranzit '86-nak voltak látványos (PR) elemei is. Okkal.
Ezek egyike volt a Tiszán, Lakitelektől északra épített szovjet katonai hídkészletből, szovjetek által épített vasúti híd.

Amíg a magyar TS uszályhidat a Dunán 1980-1984 között építették fel többször is, a szovjet (T-41 jelű) hadihidat pedig csak egyetlen egyszer építették fel 1986-ban a Tiszán pár napra.