Sziasztok,
Tippem szerint Dudi a valosagot, ZeiG a hivatalos adatokat irta.
Pl. az MHSZ rengeteg fiatalnak adott jogositvanyt akar (teher)autora, akar (vitorlazo)repulore, a polgari vedelem rengeteg eszkozt raktarozott, a MAV sok-sok vagonnal kepes volt szallitani a haditechnikat: ezek mind sok penzbe kerultek, es nem hiszem, hogy hivatalosan a honvedelmi koltsegvetesbol ment volna.
Vagy rengeteg gyarnak egyszeruen parancsba adtak, hogy kepesnek kell lennie haditechnika gyartasara, de az ezzel kapcsolatos pluszkoltseget nem a honvedseg allta, hanem ezek az allami vallalatok.
Valóság, aminek nincs forrása?
A Magyar Népköztársaság katonai kiadásai az 50-es évek elején elérték a GDP 20 %-át is, de ez az erőn felül erőltetett haderőfejlesztés gyorsan kifulladt, kétes eredményeiből 1956 után nem sok maradt. (Az extrém költségekben az is benne volt, hogy a háború után szó szerint a nulláról kellett fölépíteni a haderőt.)
A védelmi kiadások számolására nincs egységesen elfogadott módszertan. Az általam linkelt értekezés pl. rámutat, hogy még a meglehetősen átlátható költségvetéssel rendelkező USA védelmi kiadásai is eltérő összeget mutatnak, attól függően, miként számítják őket. 1972-ben pl. az országvédelemre beszerzett javak és szolgáltatások ellenértéke
72,8 mrd USD volt. Ugyanebben az évben a védelmi minisztérium kiadásai
75 mrd USD, az adott évre jóváhagyott védelmi költségvetés összege
75,4 mrd USD volt. Nagy eltérés azonban nincs a példában szereplő számok között.
A jelenlegi védelmi költségvetéshez is hozzászámolhatjuk a MÁV gördülőállományát, a vasúti hidak festését, az útépítéseket, akár a belügyminisztérium költségvetését, a szakmunkás- és egészségügyi tanulók képzési költségét, tűzvédelmi beruházásokat, vagy a lélegeztetőgépek beszerzését, a játszótérépítést és a babaváró hitelt is, hiszen egy háború esetén hosszabb vagy rövidebb távon mindegyiknek lenne több-kevesebb haszna. Ezzel a logikával élve viszont nemhogy potyautasai vagyunk a NATO-nak, de védelmi kiadásaink Izrael és É-Korea szintjét is messze meghaladják.
Szerintem az adott ország védelmi (vagy hadügy-)minisztériumának az éves kiadásai adnak reális összehasonlítási alapot. Ebben benne van a fegyverek, lőszerek beszerzésének összege éppúgy, mint a katonai objektumok építésének és fenntartásának költségei, a katonák felruházására, étkeztetésére, kiképzésére, elszállásolására szánt összegek, de még a levélpapírra, írógépekre, emléktárgyakra, elvtársi vadászatokra és egyéb rendezvényekre fordított kiadások is.
(Az MHSZ szerintem a Honvédelmi Minisztérium alá tartozott, így tehát a jogsik árát is a honvédelmi költségvetés állta.)
Ellenben, ha a DIGÉP legyárt 1200 db. 122 mm-es ágyúcsövet, de az mind kimegy az országból exportra, akkor az sehol nem jelenik meg Magyarország katonai kiadásai között. Majd akkor fog, amikor Czinege elvtárs visszavásárolja ezeket a csöveket Bulgáriából, immáron Gvozgyikákba szerelve, darabját 10,6 millió Forintért.